A felmérés szerint 2005-ben az internet nőtt a legdinamikusabban: az előző évi két százalékról 3,7 százalékot hasított ki a tortából. A Kreatív Online által megkérdezett médiaszakemberek szerint a külföldi trendekből kiindulva miatt várható volt az internet előretörése. Kádár Tamás, a Berg Média ügyvezetője szerint az online költés pár éven belül öt-hat százalékot is kitehet az összköltésből, de úgy véli a skandináv szint elérése még távoli.

Az MRSZ becslése szerint a tavalyi magyarországi reklámköltés mérsékeltebb növekedést mutat a TNS Media Intelligence listaáras adataihoz képest. A szövetség becslése alapján a hazai reklámköltés egy év alatt 154,7 milliárdról 166,6 milliárd forintra nőtt, ami 7,7 százalékos növekedésnek felel meg. Ez az adat azonban jócskán elmarad a TNS Media Intelligence tarifaáron mért költésétől, amely 14,7 százalékos növekedéssel számolt. A különbség oka elsősorban a barterek, mennyiségi kedvezmények rendszerének drasztikus növekedése.

Az eltérő számítások miatt a reklámtorta szeletei sem azonosak a két felmérésben: a legjelentősebb különbség a televíziónál mért adat - a TNS szerint 65,8 százalékos a részesedés, míg az MRSZ 41,8 százalékot becsül. A június 8-án prezentált friss eredmények alátámasztották az internetes költéssel kapcsolatos korábbi prognózisokat: a 2004-ben elért két százalékról tavaly már 3,7 százalékot hasított ki a reklámtortából, és a felületen összesen 6,1 milliárd forintot költöttek a hirdetők. Szintén nem okozott meglepetést az a tény, hogy a szövetség adatai szerint a rádió részesedése csökkent, 8 százalékról 6,8 százalékra.

A Kreatív Online-nak nyilatkozó médiaszakemberek egyetértettek abban, hogy nem meglepő az internetes költés előretörése, a külföldi tendenciák alapján erre lehetett számítani.

„Szinte nincs olyan médiaterv, amelyben ne szerepelne az online” - nyilatkozta Hajós Katalin, az Aegis Media Hungary ügyvezetője, aki azt is elmondta, hogy ügyfeleik hozzáállásából nyomon követhető az emelkedő internetes tendencia. „A korábban az online módon nem hirdető ügyfeleink is megjelentek a világhálón, de van olyan megbízónk, aki a kampányát kizárólag internetes felületre tervezi - tette hozzá az ügyvezető.

Kádár Tamás, a Berg Média ügyvezetője szerint az internetes költés hamarosan eljut az 5-6 százalékig, de a skandináv szint elérése még távoli. „Az északi országokban a sajtótól elvett részesedéssel az online költés két számjegyű lett” - tette hozzá Kádár Tamás. A szakember úgy véli, hogy a Magyarországon tévé-domináns piac lassan mozdul el, amely érthető is, tekintettel a magas televízió-nézési arányra.

„Magyarországon az online marketingbüdzsék növekedése főleg a rádióra és a nyomtatott sajtóra fordított kereteket érintik, jóllehet a tengerentúlon megfigyelhető a tévéköltések egy részének átcsoportosítása is” - mondta Somogyi Máté, a Neo Interactive ügyfélkapcsolati igazgatója. Szerinte ez utóbbit Magyarországon is elővetítheti az a tény, hogy 2005-ben évek óta először nem nőtt hazánkban az egy főre jutó tévénézésre fordított idő.

Bognár Tamás, a PanMediaWestern médiaügynökség ügyvezető igazgatója a szélessávú internet magyarországi fejlődésétől azt várja, hogy az Ausztriában elterjedt banner típusú hirdetésekkel ellentétben a kreatív és innovatív rich media megoldások is szerepet kapnak.

Somogyi Máté véleménye szerint már most egyre kevésbé keresik az ügyfelek a fixen beépített bannereket, inkább a layer hirdetések, tartalombeépülések, linkszponzoráció és keresőmarketing megoldások a népszerűek.
A megkérdezett szakemberek ugyan figyelik az MRSZ és a TNS felmérését, de médiatervezésnél a saját kutatásaikra épülő adatokat veszik figyelembe.
Az MRSZ felmérését a médiumok és ügynökségek szakemberei segítették, akiknek birtokában valós forgalmi adatok vannak. Az egyes médiumok a saját területükről pontos bevételi adatokkal rendelkeznek - a tőlük kapott adatokat a TNS Media Intelligence által kibocsátottakkal vetették össze, illetve cégbírósági adatokkal is kontrollálták. A legalacsonyabb és legmagasabb összforgalmat jelző adatlapok kikerültek az összesítésből, a többit pedig átlagolták. A médiumok saját területre vonatkozó becslése kétszeres súllyal számított. Az adatok a nettó (az ügynökségi jutalékot tartalmazó) forgalomra vonatkoznak, kiszámításuknál az MRSZ a valós bevételeket - barterek esetében a számlaértéket - használta.