Nem csak a sorozatőrültek irigyelhetik a két nagy kereskedelmi tévé programigazgatóit: áprilisban Cannes-ban barátkoznak a filmes-tévés szakmával, májusban pedig Los Angelesben. A francia tengerparti város rendezvénye inkább egy BNV-szerű ipari vásárhoz hasonlít, ahová rendszerint már felkészülten érkeznek a tévések, egy itthonról elindított tárgyalás utolsó körét futják, pont kerül a szerződésre, és jöhet a kiszemelt film vagy sorozat a képernyőre.

A május végi Los Angeles-i utazás másról szól, a nagy mozicégek tévéstúdiói többnapos vetítésen mutatják be ízelítőnek szánt pilotjaikat, a tévés szakemberek pedig ez alapján döntik el, hogy érdemes-e megvásárolni a sorozatot. Közben egymás között is egyeztetnek, de persze könnyen lehet, hogy egy szériáról mást gondol egy maláj, egy amerikai és egy magyar programigazgató.

Először a partner számít

A sorozatvásárlást a két nagy magyar kereskedelmi tévé esetében első körben a nagy tévéstúdiókkal kötött többéves szerződés határozza meg, ami azt jelenti, hogy a Tv2-nek elővásárlási joga van az NBC Universal és a Sony Pictures, az RTL Klubnak pedig a Warner Brothers és a Fox sorozataira.

A nagy számok törvénye

A sorozatok fellegvárának számító Egyesült Államokban 300 ötletből csak 30 valósul meg, és nem éri meg mind a második évadot – számoltuk ki több szakemberrel. Ez azt jelenti, hogy minden egyes tévés évadban 250-300 ötlet kerül terítékre, ezek közül 150-ből készül forgatókönyv, de ennek csak feléből születik pilot, majd körülbelül 25-30 sorozat, amiből jó, ha 15-20 megéri a második évadot. Vagyis az ötletek tíz százalékából lesz tévés sorozat, ami nem jelenti azt, hogy 90 százalék ötlet meg eltűnik, hanem azokat akár sokadjára is átdolgozzák.

A sikersorozatokat ráadásul többször is megéri vetíteni. Kiss Péter, a Tv2 programigazgatója arról beszélt, hogy ami egyszer nézett műsor volt, abba később is szívesen bekapcsolódnak a nézők, akkor is, ha valamelyik kábelcsatornán fut az ismétlése. A szakember úgy látja, hogy az új nagy sorozatoknak évről évre csökken a nézettsége, mert az emberek legfeljebb négy-öt szériát követnek, és inkább nem kezdenek bele egy újba – de a régi ismétlését szívesen nézik.

Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója úgy pontosított, hogy szerinte az önálló epizódokból felépített sorozat valóban képes nagy nézettséget hozni az ismlétléskor is, de az egyetlen történetre épülő szériákról ezt már nem lehet állítani. Azt pedig, hogy a nézők telítődnének a sorozatokkal, inkább csak érzetnek nevezte, mint valóságnak, mert egy új, sikeres műsor változtathat ezen, bár szerinte kevés működik jól a nagy tévéken.

Nem akarnak kitolni

A két programigazgató egyöntetűen állította, hogy jól lehet nézői lojalitást építeni a mindig azonos időpontban sugárzott sorozatokkal, épp ezért egyik csatornánál sem szívesen mozdítják el a programot, mert azzal a hűséges nézőket büntetnék. Kiss Péter azt mondta, kutatási adatok alapján helyezik el a sorozatokat. Hétfőnként a Jóban-rosszban után például biztos nem tennének sitcomot, mert évek óta ez a krimik napja, jelenleg az NCIS és az NCIS Los Angeles van ilyenkor képernyőn.

Az RTL-en is főműsoridős sorozatot azért lenne nehéz máshová helyezni, mert sokszor 16-os korhatár-besorolásúak, egyes epizódok pedig akár 18-asok. Ezért a délután nem jöhet szóba, marad az éjszaka – magyarázta Kolosi Péter.

Kedvencek

Mindkét nagy kereskedelmi tévé programigazgatójának kedvence a csatorna saját napi sorozata, vagyis Kolosi Péternek a Barátok közt, Kiss Péternek pedig a Jóban rosszban. Külföldiek közül is saját műsorokat emeltek ki: a Tv2-s vezetőnek a Hawaii Five-O és az NCIS, míg versenytárs-kollégájának a Hatalom hálójában, az Elnök emberei, a Mentalista és a Gyilkos elmék a kedvencei, bár Kolosi Péter az HBO-n futó Tudorokat is megemlítette, magyar sorozatot azonban nem tudott mondani. Kiss Péter a Família kft.-t és a Kántort szerette.

Kiss László a True Bloodot nézi a legszívesebben, de az első két rész alapján lehet, hogy a Trónok harca lesz az első számú kedvence. Magyar sorozatok közül nem emelt ki egyet sem, de bízik abban, hogy a Társas játék majd betölti ezt az űrt. Tábor Viktória (az SPT Networks Central Europe marketingvezetője) aktuálisan a Dr. House-t szereti, viszont a Jóbarátok az örök kedvence.

A tematikus esték az AXN-re is igazak, Tábor Viktória, az SPT Networks Central Europe marketingvezetője elmondta, hogy a csatornán futó amerikai drámasorozatokat például krimi, akció és misztikus műfajok szerint csoportosítják. Nézőik inkább a lezárt végű, epizodikus sorozatokat kedvelik, ezért főleg ilyeneket vásárolnak. Az AXN folyamatosan szemlézi a nagy stúdiók – CBS, ABC-Disney, Sony – és a kisebb, független forgalmazók kínálatát, szakembereik pedig részt vesznek a tévés eseményeken, így a májusi Los Angeles-i vásáron is. Igaz, nem választhatnak azoknak a stúdióknak a kínálatából, amelyeknek más csatornákkal kizárólagos, hosszú távú szerződésük van, de még így is tucatnyi pilot közül dönthetnek.

A magyar HBO főleg az amerikai vagy angol, és általában az előfizetéses csatornák számára készített vígjáték- vagy drámai sorozatokat részesíti előnyben – tudtuk meg Kiss László marketingmenedzsertől. A hazai előfizetéses csatorna az összes friss, HBO-gyártású sorozatot műsorra tűzi, de a Showtime és a Starz forgalmazók szériáiból is válogat. Egyik csatorna képviselője sem adhat ki információt a sorozatok árairól, de a költségek természetesen attól is függenek, hogy vadonatúj vagy régebbi szériát vásárolnak.

„A friss sorozatokra a csatornák közti licitálás még az amerikai premier előtt megkezdődik, és az üzletet az ottani bemutató előtt meg is kötik, vagyis ezeknek az árába nem lehet bekalkulálni, hogy siker vagy bukás lesz-e“ – mondta el Tábor Viktória. Ilyenkor a pilot minősége, a stáblista, az amerikai network és a forgalmazóval kialakult gyakorlat alapján zajlik az árképzés.

Kiss Péter és Kolosi Péter viszonyítással szemléltette az árakat: a telenovellákhoz képest jóval drágábbak az amerikai sorozatok, de meg sem közelítik azt az összeget, amibe egy saját gyártású (nem napi sugárzású) széria kerülne.

Miért? Miért? Miért?

Ez a kérdés gyötri azokat, akik szeretnének olyan nézhető magyar heti sorozatot látni, ami nem az archívumból kerül elő. A Kreatív szerkesztősége is nagyon várta az RTL Klubon januárban műsorra tűzött Casinót, rajtunk nem múlt a nézettség, az elvárt számokat azonban nem hozta az első három rész – ennek függvénye volt, hogy a Filmteam később leforgatja-e a többi epizódot a tizenhárom részesre tervezett dramedyből.

Galéria: Cikk[90506] galéria

Persze a miértekre kapásból mindenki tudja a választ: a pénz az oka minden rossznak. Emiatt nem hiteles a párbeszéd, a színész játéka? – merül fel a laikus kérdés, amire a tévés szakemberek rögtön azt mondják: igen. Itthon alig készülnek sorozatok, a filmforgatókönyvekből jó, ha két verzió készül, és a forgatáson nem is látni az írót, pedig – ahogy Amerikában sokszor megesik – még a felvételek idején is változhat a szöveg, természetesen a szakértő író részvételével.

Persze nem érdemes az amerikaiakhoz hasonlítani a magyar sorozatokat, de még csak a lengyelekhez sem – mondta el a Comment:com-on Sixxként publikáló Varga Attila [vele készült interjúnk az 72. oldalon olvasható – A Szerk.] – ugyanis Lengyelországban a három nagy adó három-három saját sorozatot is gyárt: drámait, akciót és vígjátékot.

Az öt legrégebbi, még futó sorozat a világban

1960– Coronation Street
Egyesült Királyság, szappanopera, 7460 epizód

1963– General Hospital
USA, szappanopera, 12 214 epizód

1963– Doctor Who
Egyesült Királyság, sci-fi sorozat, 772 epizód (megszakításokkal futott)

1965– Days of our Lives
USA, szappanopera, 11 614 epizód

1968– One Life to Live
USA, szappanopera, 10 618 epizód

Az RTL Klub a tízperces pilot és a forgatókönyv alapján úgy gondolta, érdemes belevágni a Casinóba. Pedig azzal már előzetesen is pontosan tisztában voltak, hogy a heti tévésorozatnak nincs igazán gyakorlat itthon, és nagy beruházást igényel már az első három rész is. Az Index a Casino indulása előtt arról írt, hogy a produkció 25 millió forintos epizódonkénti költségével a magyar kereskedelmi televíziózás legdrágább sorozatának számít.

Kolosi Péter szerint minden támogatást megadtak a Casinónak, olyan műsorkörnyezetbe tették és reklámozták, hogy akár sikeres is lehetett volna, de úgy gondolták, hogy három rész alapján meg tudják állapítani: érdemes-e folytatni a filmet vagy sem. Arra a kérdésre, hogy miért szálltak be a Casinóba annak ellenére, hogy ismerték a magyar tévésorozat-készítést, az RTL Klub programigazgatója azt mondta: már a próbálkozás is gyakorlás.

Varga Attila keményen fogalmazott: szerinte a sorozat baja a forgatókönyv, a rendezés, a színészek, a helyszín és a történet volt, egyedül a hangvágást nem találta rossznak. Hámori Barbara, az Origo szórakoztató tartalmainak igazgatója pedig azt mondta, a Casino valószínűleg azért bukott meg, mert elemelkedett a magyar valóságtól, a sorozat cselekménye és környezete idegen volt a nézők számára. Szerinte a hazai sorozatok képileg és minőségileg akkor tudnák felvenni a versenyt a külföldiekkel, ha erős lenne a dramaturgia, a történetmesélés pedig magyar lenne, olyan, amivel azonosulni tudnak a nézők.

A magyar sorozatokat egyszerűen unalmasnak találja Pater Sparrow rendező. Szerinte az egyik fő bajuk, hogy nem hitelesek: „Hiteles közegbe kellene helyezni a szereplőket és a történetet, de ahhoz ismerni is kellene a fogyasztói közeget, nem kívülállóként elképzelni.“ Az is a siker kulcsa lenne, ha olyan új és szokatlan sorozatok készülnének itthon, amelyek szembe mennek a hagyományokkal.

Pater Sparrow az angol tévés sorozatokat kedveli a legjobban, mert meglepőek és nagyon bátrak, szemben a magyar bátortalansággal, lagymatagsággal, amivel biztosra akarnak menni a készítők.

Mi a különbség sorozat és sorozat között?

Telenovella
Az ötvenes évek végén kialakuló, jellegzetesen dél-amerikai televíziós sorozatműfaj. Általában 100-150 részből áll, az egyes epizódok 45-60 percesek. Többnyire hétköznaponként vetítik, főműsoridőben.

Szappanopera
30-45 perces részekből álló sorozat, amely annyiban különbözik a telenovelláktól, hogy nincs előre megírt lezárása. A tavaly megszűnt Guiding Light című amerikai szappanopera például 57 évig volt műsoron.

Sitcom
A situation comedy eredetileg amerikai rádiós műfaj volt a 20-as években. A helyzetkomikumra épülő sorozatban a szereplők és a helyszínek ugyanazok, és a felmerülő problémák általában az adott részben megoldódnak. A brit Last of the Summer Wine tavaly augusztusban 31 évad után szűnt meg.

Tévésorozat
A fél-egyórás részek egy vagy több főhős köré szerveződnek. Két fajtája van, az egyiknél az epizódok önmagukban is értelmezhetők, míg a másikban folyamatosan haladunk előre a cselekményben.

Környező sorozatok

A kórház a város szélén, a Nők a pult mögött és Surda (Forró szél) után is van élet a környező országok tévés piacán. A rendőrségi, kórházi sztorik szinte mindenhol nagyon népszerűek.

Szlovákiában a Markiza Tv-ben kedden a Rendelő a rózsakertben címmel egy nőgyógyászat életét bemutató sorozat megy, aminek az az érdekessége, hogy már korábban sikerrel futott Csehországban, de a szlovákok a saját színészeikkel újraforgatták az epizódokat. Rendőrségi és maffiasztorikkal is ellátják a nézőket, a Joj Tv-n hetente kétszer kerül műsorra a Mafstory (Maffiasztori) és a Profesionali (Profik).

Csehországban a rendőrségi esetekkel foglalkozó és harmadik évadában járó Kriminálka Anděl minden hétfőn este látható a kereskedelmi Nova Tv-ben, péntekenként a Znamení koně (A ló jegyében) megy a közszolgálati ČT1 csatornán, a szintén kereskedelmi Tv Prima pedig hétfőn és szerdán az ötvenperces Cesty domůt (Utak hazafelé) vetíti.

Galéria: Cikk[90515] galériaRomániában az elmúlt években nyolc-tíz részes sorozatok készültek, mint a 2005-ös Baieti Buni (Jó fiúk), vagy a 2008-as 17-o poveste o poveste destin (17 történet egy sorsról). Ugyancsak három éve futott egy tízrészes rendőrségi sorozat, a Vine Policia (Jön a rendőrség).

Szerbiában nagy divatja van a történelmi témájú szériáknak, például tavaly decemberben mutatták be a Miris kiše na Balkanu (Esőillat a Balkánon) első részét: a közszolgálati RTS április közepéig péntekenként vetítette a Srbija blog szerint négy hónap alatt leforgatott, egy szarajevói szefárd zsidó családról szóló 14 részes sorozatot. Ljubiša Samardžić rendezőt a magyar nézők a Forró szél Surdájaként ismerik. Korábban szintén az RTS-en vetítették a 17 részes Ranjeni orao (Sebesült sas) című, 55 perces epizódokból álló sorozatot, amelynek a története a két világháború között játszódott. A kilencvenes évek testvérháborúja idején nagy hangsúlyt fektettek a sorozatokra, a szombat, vasárnap estéket olyan figyelemelterelő munkák színesítették, mint a Sztizsu dolári (Érkeznek a dollárok) vagy a Srecki ljudi (Boldog emberek). Itt a legjobb színészeket és rendezőket kérték fel az egyórás epizódok elkészítésére.

Az HBO a régióra megvásárolt néhány sorozatlicencet, a lengyel, a román és a cseh piacon már tavaly elkezdték gyártani az izraeli Be Tipul – amerikai adaptációja az In Treatment – című szériát. Romániában már debütált a sorozat În derivã (Sodródva) címmel.

Az összeállítás elkészítésében Protics János pozsonyi újságíró, Nagy Nándor, az Inforádió újvidéki tudósítója és Gálffy Csanád, a Kreatív gyakornoka segédkezett.