Az Ipsos legfrissebb kutatásában a közszolgálati televíziók, az M1, M2 és a Duna Tv alapvető tevékenységének, a közösségi értékek közvetítésének lakossági megítélését vizsgálta, és többségében pozitív osztályzatot kaptak a válaszadóktól. Az M2 viszont csúnyán leszerepelt.

Öreg értelmiségi tévék
Összességében több volt az olyan válaszadó, akik szerint a közszolgálatiság megjelenése fontos a magyar médiában (56,7 százalék), illetve hogy legyenek olyan televíziók és műsorok, amik közszolgálati tartalmat közvetítenek. Korcsoportokra és demográfiai jellemzőkre lebontva azonban árnyaltabb képet kapunk. A 18-29 és a 29-39 évesek között nagyjából húsz-húsz százalékos volt azok aránya, akik meglennének közszolgálati tévék nélkül. Fontosságuk az életkorral valamelyest növekszik, és kifejezetten a 60+ felettiek számára tűnik nagyon fontosnak a létezésük.

Ez a mi olvasatunkban azt jelenti, hogy Magyarországon a közszolgálati televíziók „öreg” médiumok. Sajnos a fontossági értékelés mellé az Ipsos nem tette oda a köztévék közönségarányának aktuális állását. Ők hárman összesen nem érnek el 15 százalékos share-t (M1 10 százalék körüli), ami azt mutatja, hogy a köztévék képtelenek olyan programstruktúrát kínálni, ami megszólítaná azokat, akik számára fontos a jelenlétük.

A kutatás demográfiai megjegyzéseiből az derül ki, hogy a társadalom rétegei számára nem egyformán fontosak a közszolgálati tévék. Nem meglepő, hogy a köztévéket jelentősen fontosnak tartók között jóval többen vannak az egyetemi/főiskolai végzettségűek, illetve a Budapesten és megyeszékhelyen élők.

Az M2-re mintha nem is lenne szükség
A kutatás azt is vizsgálta, hogy az egyes csatornák mennyiben felelnek meg a kultúra- és értékközvetítő funkcióknak.

Az M1 tudás-átadási és pozitív mintaközvetítő funkcióját a lakosság nagy része elismeri, a kulturális hagyományok ápolásában pedig a Duna Tv meghatározó szerepe jött ki. Az M2 csupán a lakosság töredéke számára közvetít bármiféle kulturális értéket. Ugyanakkor első említésre a lakosság harmadánál többen egyik televízióra sem szavaztak, valamint a megkérdezettek egyharmada egyik televíziót sem jelölte meg.

A demográfiai lebontás szintén sokatmondó, és jelentős eltéréseket mutat. A Duna Televízió megjelölése minden kulturális érték esetében szignifikáns mértékben gyakoribb a 40 év felettiek, a főiskolai és egyetemi végzettségűek, a magas vagyoni státusszal rendelkezők és megyeszékhelyen élők körében. Az M1 esetében a jellegzetes szavazó 60 év feletti, városi és községi lakos, alacsony iskolai végzettséggel és közepes vagy alacsony vagyoni státusszal rendelkezik.

A globális-lokális értékek közvetítésénél a Duna Tv megítélése volt a legkiemelkedőbb. A kutatás zárszavában az áll, hogy a két televízió, a Duna és az M1 mivel más és más társadalmi rétegeket képesek megszólítani, ezért a közszolgálati értékek közvetítésénél kiegészítik egymást.