A social media a mindennapi életünk szerves részévé vált.

– ezzel az abszolút igaz közhellyel indította el a Short videók forradalma workshopunkat Boroznaki Gergely, aki az esemény házigazdájaként nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy bemutassa: a short videós formátum lassan, de biztosan az összes közösségi médiás platformot leuralja, ezért a marketingeseknek egyre több teendőjük lesz ezen a területen a jövőben. Hogyan alakult ez így, és 2025-ben mégis hol tartunk ebben a folyamatban? A nap során igyekeztünk A-Z-ig körbejárni, mit jelent ma short videót készíteni, milyen trendekre kell figyelni, illetve arról is beszéltünk, kinek kéne a kamera előtt és mögött állnia, ha short videó készítésére adjuk a fejünket.

A magyar piac a közösségi médiás tartalmak szempontjából finom falatnak bizonyul: az Eurostat 2023-as mérése szerint ugyanis a top háromban vagyunk a lakosságarányos social media részvételben (81%), kizárólag Ciprus (83%) és Dánia (91%) vezet előttünk. Ebből az következik, hogy az a márka amely Magyarországon ismert és kedvelt kíván lenni, elengedhetetlen, hogy felmérje: hogyan aktivizálja magát a közösségi médiában, tekintve, hogy a social media/content marketing tartalmai döntően befolyásolják a róluk alkotott képet.

A mai menü

Milyen platformok közül lehetséges manapság választania egy márkának? Boroznaki szerint minden egyes platformnak megvan a maga sajátosságai, trendjei, adott esetben közönsége. 2011 körül robbant be itthon az a Facebook, amely mára igazi social közműnek számít: a felnőtt korosztály abszolút kedvencéről beszélünk, ahol az oldalak elérése egyre csökken, azonban a Reels bevezetésével és a csoportok aktivizációs képességével még mindig az élvonalba tartozik. Már nem is annyira kistestvére, az Instagram a legkedveltebb platform a fiatal felnőttek körében, jelentősége folyamatosan nő, részben amiatt, hogy itt is a Reelsek (a Meta shortvideóinak) előretöréséről beszélhetünk (arányuk a platformon 2023-24 között 11%-kal nőtt meg).

Az idén 20. születésnapját ünneplő YouTube habár főként a long form videókat jelenti 2025-ben, további érdekesség, hogy a nagy képernyős nézők aránya az utóbbi három évben 400%-kal nőtt meg. Itt továbbra is a fiatal felnőttek a legaktívabbak, azonban a YouTube Shorts, nevében zsákbamacskát nem áruló funkcióval újonnan a fiatalabbakra is vadásznak. A LinkedInt alapvetően munkakeresésre használjuk, de a Z generáció megjelenésével nekik is lépniük kellett: a shortform videók már itt is elérhetőek, egyre több szakmai influenszer jelenik meg.

És persze ott a főfogás, a TikTok, amely platform tekinthető a short videós formátum elsődleges elterjesztőjének. 

Az országon belül jelenleg 2,8 - 3,4 millió embert érhetünk el ezen a felületen (napi átlag 56–58 perc használattal számolva kb. 150–200 videót láthat egy átlagos felhasználó naponta TikTokon), és habár többségében fiatal felnőttekről beszélhetünk, a 45-54-es korosztály is erősen reprezentálja magát. 

A hazai felhasználói számokról bővebben az NMHH év elején publikált kutatásában olvashattok. A short videó forradalma tehát minden platformon átível, tekintve, hogy a technikai feltételek már szinte mindenki számára megteremtődtek a videók készítésére, tehát nem csak fogyasztani könnyű (tökéletes csemege az agynak) ezeket a tartalmakat, hanem előállítani is.

„Ha az tetszett, ezt imádni fogod!”

De miben áll az utóbbi kínai fejlesztésű platform sikere? Természetesen nem csak abból, hogy rövid videókkal operál, hiszen ezekre korábban, más felületeken is láthattunk már példákat. A siker kulcsa a For You algoritmus, ami viszont minden korábbinál sikeresebben ragasztja az embereket a képernyőre. Szuperereje, hogy a felhasználói interakciókból gyorsan (átlag már 100-200 videó megtekintése után) megtanulja, majd finomítja a felhasználó érdeklődési profilját és eszerint rangsorolja és mutatja meg neki a For You feed videóit. Ha ez nem lenne önmagában elég, Az algoritmus bizonyos időközönként (átlag 30-50 videónként) megszakító tartalmat is elhelyez a feedben, aminek célja, hogy tudatosan kibővítsék a felhasználó érdeklődési buborékját.

A For You algoritmus a videók és felhasználók szignáljait egyaránt figyeli és ennek alapján „párosítja” őket. Mit nevezhetünk szignálnak? Pl. a követéseket, nézett tematikákat, újranézett videókat, de ide tartoznak az elrejtett tartalmak is. A videók tartalmai ugyanígy ide tartoznak (zene, téma, feliratok, hossz stb.) Ami viszont a TikTokot megelőző platformokból (és talán a mai napig) hiányzik, az a „virális ablak” jelenléte. Ez azt jelenti, hogy a platform a feltöltött videó témája iránt érdeklődők elé rakja (a For You oldalra) tesztelni az adott videót, ami ezáltal esélyt szerez arra, hogy felkapják. Ha az algoritmus azt látja, hogy egyre jobb számokat produkál a videó, akkor még több felhasználó elé rakja azt. Ezért fontos, hogy értsük, márkaként hogyan csatlakozhatunk, vagy akár indíthatunk el virális trendeket, akár kampányba integrálva.

Boroznaki elmondása szerint a trendeket általában organikusan indítják el TikTokkerek, ehhez általában egy hashtag is társul. A trendekre jellemző, hogy gyorsan reprodukálhatóak, egyszerűek és bevonódást kívánnak meg a felhasználótól. Relatíve jó példának hozta a szakember a Habos babos trendet, ahol csak a földhöz kell vágni egy üdítőitalt, hogy az visszapattanjon a kezünkbe. Ezekre a trendekre érdemes nagyon gyorsan és hatékonyan reagálni, nem érdemes elzárkózni attól sem, hogy kihívásokra, kérdésekre válaszoljunk akkor, amikor márkaként egy trendre igyekszünk felkapaszkodni. 

Az alapos témakutatás során és után nem kell félni a nagyon niche tartalmaktól és témáktól sem, hiszen a TikTok algoritmusa ezekre is figyel, és képes arra, hogy ezeknek is közönséget generáljon (lsd. nano influenszerek megjelenése).

Aki kimarad, lemarad?

Persze amikor egy márka megvizsgálja, milyen opciók állnak rendelkezésére a social media felületein, rengeteg kérdés felmerülhet. A short videók esetében sok szempontot mérlegelni kell: van-e erőforrás a videók elkészítésére (idő, pénz, szakértelem), ha nincs, akkor hogyan szerezzük azt be? Önazonosak tudunk-e maradni a platformon? Tudunk-e rendszeresen tartalmat közölni? Támogatja-e a short videó a marketingcéljainkat? Boroznaki szerint ha úgy döntünk, beszállnánk az intern… a TikTokba, érdemes először influenszerekkel együttműködni, hogy teszteljük, van-e igény a márkánk jelenlétére a platformon. Ehhez persze alkalmas influenszer is kell, de erről majd később. 

Azt is ki kell továbbá jelölnünk, ki fog ezzel a feladattal foglalkozni a csapatunkon belül – vagy kívül. Opció lehet egy ügynökség, szabadúszó videósok, vagy a saját social felületekkel foglalkozó kollégánk. Mindegyiknek van előnye és hátránya is.

Talán még fontosabb az első lépések megtételekor, hogy a stratégia tartalmazza azt is, kit szeretnénk szerepeltetni ezek a videókban. Az emberi szereplős videók sokkal nagyobb elérést generálnak, a KKV-k esetében előnyös lehet a vezetőknek vagy a munkavállalóknak megjelenni, itt a kameraképesség fontos szempont a kiválasztásnál. A nagyobb cégek általában pedig kiválasztanak egy vagy több arcot a márka videóiban szereplésre: ők lehetnek színészek, celebek és influenszerek is Egy ilyen feladat akár összeforhat egy brand ambassador szereppel is. A stratégia megalkotása alatt pedig témakutatást kell végezni magán a TikTokon, hogy kiderüljön számunkra, hol tudunk releváns tartalommal megjelenni. Ebben egyébként segítséget is nyújt maga a TikTok: a Creative Center „Trends” menüpontjában országra lebontva megnézhetők a platform bizonyos kulcselemeinek legfrissebb trendjei.

A True to Sole nemzetközi sneaker és streetwear webshop és üzletek marketing és e-commerce vezetője szerint az arany középutat kell megtalálnunk márkaként a saját tartalmak és a trendek követése között. Akármelyikkel is indulunk, fontos megérteni azt is, hogyan épül fel egy short videó. A tartalmak hossza miatt ugyanis óriási a figyelemért folytatott verseny: már rögtön az első képkockával (vagy hanggal) meg kell szereznünk azt, utána pedig az elmondani kívánt történeten kell gondolkodni. 

Mit szeretnénk mesélni a márkánkról, milyen marketingüzenetet szeretnénk átadni? Milyen érzelmeket szeretnénk kelteni a nézőben? Ezek mind releváns kérdések.

A felkészülés és videókészítés folyamatában egyébként egyre több segítséget tud nyújtani a mesterséges intelligencia is: trendek figyelésére ott a Trendtok vagy a Reeltrends alkalmazás, ötletelésben és stratégiaalkotásban és script írásban barátunk lehet a ChatGPT, míg a képek, adott esetben videók (akár vágóképek) generálásában már egész hasznos a Sora, a Google Veo 3, vagy a Runway Gen-4.

Ma már mindenki influenszer?

Ahogy korábban említettük, első lépésként érdemes kiszervezni a feladatokat, hogy mi magunk is láthassuk, hogyan épül fel egy short videó, vagy akár egy kampány. Itt érdemes felkeresni egy ügynökséget, vagy akár direkt módon pár véleményvezért az alábbi szempontok alapján: 

• mitől híres az adott influenszer?
• milyen eléréssel, ismertséggel rendelkezik?
• milyen csatornákon kommunikál, relevánsak-e számunka?
• mekkora szakértelemmel bír?
• milyen személyisége van?
• milyen szintű profizmus jellemzi a munkában, videókészítésben?

Rögtön fontos az elején tisztáznunk a marketingszakember szerint, hogy a social felületeken már portfóliót épített influenszereket mi márkaként nem használjuk, hanem partnerségi viszonyba lépünk vele: ez az attitűd azért számít, mert a hosszútávú, integrált kampányokon átívelő együttműködések jobb eredményeket tudnak hozni, például a márkaismertség terén. A Kreatívon már többször érveltünk szakmabeliekkel karöltve amellett, hogy a véleményvezéreket be kell vonni az ötletelési folyamatba, a tollbamondás helyett (lsd. a Xixo Zero Cola kampánya). Itt sem gond, ha a márkánk egy niche témában van jelen, ahogy írtuk fentebb, az algoritmusnak köszönhetően kibővültek mind a márkák, mind az influenszerek lehetőségei az együttműködésre az új közönségek miatt.

Ha viszont úgy döntenénk a későbbiekben, hogy B2B vonalon nyomulnánk, akkor nem feltétlen működik a külső segítség: könnyen lehet, hogy saját házunk táján kell kinevelnünk egy szakembert arra, hogy a kamera előtt mondja el a tudnivalókat és a márkaüzenetet. A szakértői tartalom lehet saját vagy vendég blogcikk, white paper, social media poszt, rövid vagy hosszú videó, konferencia-előadás, vagy akár webinárium – itt tényleg a szakmai tudás és a fantázia szab csak határt a tartalmaknak.

Mitől sikeres egy short videó?

Boroznaki Gergő szerint egy short videó (de bármilyen más kampány) akkor sikeres, ha az általunk kitűzött marketingcélokat támogatja. Ezek a célok kötődhetnek márkaismertséghez, lájkok és megosztások gyűjtéséhez, de akár trendek elindításához is. A workshop zárásaként a szakember többek közt azt tanácsolta, a short videós kampányok elemzésekor érdemes általánosságban nézni a nézőink és követőink jellemzőit és a különbségeket köztük. Érdemes azt is figyelni és követni, milyen videótípusok mire voltak jók (nézettség, lájkok, követőszerzés), ez majd segít beazonosítani, mi miért történt. Emellett érdemes rendszerszerűen kielemezni a videókat (különösen a jól teljesítőket) a nézőmegtartási, engagement generálási szempontból is.

Borítókép: Short videók forradalma workshop