A sajtópiaci szakemberek még látnak lehetőséget a bővülésre, nyilván ennek is köszönhető, hogy nem telt eseménytelenül a sajtópiac 2002-es első negyedéve. Először három-, majd négyszereplősre bővült a bulvárlappiac, a Metro országos terjesztésűvé vált, a Népszava továbbra is a megszűnés határán mozog, a Sanoma két új magazinnal rukkolt elő, és két év után újra megtartotta konferenciáját a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE). Nem sokkal azután, hogy a Mai Nap február eleji megjelenésével 1998 óta először, újra háromszereplősre bővült a bulvárlappiac, április elején váratlanul fölbukkant egy negyedik lap, az Új Pressz Apróhirdetés Rt. gondozásában.

Lapzártánkig a kiadó biztos információkkal nem tudott szolgálni a megjelenés időpontjáról, de a Kreatív Intern megjelenésekor már valószínűleg kapható lesz az újságárusoknál. Az újság a tervek szerint százezres példányszámmal indul, és a hét minden napján megjelenik. A piacvezető bulvárlapból, a Blikkből a legutóbbi adatok szerint napi 190 ezer, a Színes Mai Lapból 65 ezer, a Mai Napból pedig 45 ezer kel el. Az Új Pressz kiadványának neve teljesen új lesz a piacon, eltérően a közelmúltban indított Mai Naptól és a Színes Mai Laptól, amelyek a korábbi Mai Nap hagyományaira és nevére építve indultak el. Csernai Gábor úgy gondolja, hogy a jelenleg Magyarországon megjelenő bulvárlapok egymáshoz nagyon hasonlóak, pedig létezhet ezektől eltérő jellegű is, ezt a rést próbálják kihasználni az új kiadvánnyal.

Az Új Pressz eddig főként hirdetési újságjairól volt ismert, de Új Pressz Grátisz néven megjelentett ingyenes budapesti napilapot, illetve vidéki napilapot, valamint minden megyében egy-egy hetilapot is. Két napilapját összesen napi 135 ezer példányban nyomják, a kiadó saját nyomdájában, ahol az új bulvárlap is készül. Hajós Katalin, a HMS Carat ügyvezető igazgatója elmondta, hogy jelenleg Magyarországon az emberek 9 százaléka szokott ilyen újságot olvasni, és ez az arány nem túl magas, így még lehetséges a növekedés. Más szakértők viszont már eddig is telítettnek találták a magyar bulvárlappiacot (a témával bővebben foglalkozik a Kreatív szaklap márciusi száma).

A Színes Mai Lapot megjelentető Híd Rádió Rt. többek közt ezért is fontolgatta újságja eladását a Mai Nap elindításának a hírére, de a kedvezőtlen ajánlatok miatt végül elállt tervétől. A kiadó februárban még megerősítette, hogy megfelelő ajánlat esetén hajlandó eladni Autó-Motor című magazinját, valamint a Színes Mai Lapot. Az eladás, a Híd Rádió korábbi tájékoztatása szerint azért került szóba, mert több befektető is jelezte vételi szándékát a kiadó lap- és rádióérdekeltségei iránt. Charles Kovach, a Híd Rádió felügyelőbizottsági tagja elmondta: egyelőre egyik ajánlatot sem tartotta elfogadhatónak a kiadó, ugyanakkor az eladásra felkínált lapok közül csak a Színes Mai Lapot vették le a listáról.

A Híd Rádió reményei szerint a Mai Nap újraindítása miatt 65 ezer körülire visszaesett eladott példányszámuk április közepére a 70 ezres érték körül stabilizálódhat. Míg a bulvárlappiacon javában dúl a harc az olvasókért, addig a Metro újság 2001 év végére nyereségessé vált, és április 1-jével teljes országos lefedettséget ért el.

A Metrónak már tavaly április óta volt vidéki kiadása is, de ez csak 75-80 százalékos lefedettséget jelentett, hiszen eddig négy megyeszékhely – Salgótarján, Tatabánya, Békéscsaba és Szekszárd – kimaradt a terjesztésből. Ezt a hiányt most pótolta az ingyenes napilap, sőt május 2-től struktúrájában is átalakul. Ezentúl ötféle Metro újság jelenik majd meg: egy Budapesten és vonzáskörzetében, és további négy mutáció régiónként felosztva. A régiós megjelenésekben a területhez tartozó megyeszékhelyek úgynevezett városi oldalai is színesítik majd az újságokat. A kiadó szerint a hirdetők számára azért előnyös az új struktúra, mert ezentúl területi szempontból célzottabban jelentethetik majd meg hirdetéseiket.

A Metro tavaly áprilisban indította el a vidéki napilapjait, ennek köszönhetően 2001-ben 75 százalékkal növelte reklámbevételét az előző évihez képest, 2002-ben pedig 35 százalékos további növekedésre számít. A napilappiacon végbement mozgások, átrendeződések vesztesei tagadhatatlanul a politikai napilapok. Míg a bulvár szegmens legtöbb szakértője a piac további bővíthetőségéről beszél, addig a politikai újságok olvasótábora egyre csökken. Igaz, a Népszabadság stabilan tartja eladott példányszámát, a Magyar Hírlap és a Népszava azonban lassan a kényszerű megszűnés határára sodródik. Utóbbi esetében konkrét események illusztrálják a politikai napilapok kedvezőtlen piaci helyzetét: februárban az újságtól több munkatárs is távozott, köztük a főszerkesztő, mert nem kapták meg fizetésüket, sőt felszámolási kérvényeket nyújtottak be a kiadó ellen.

A felszámolási kérelmeket H. Bíró László volt főszerkesztő és Horváth István jelenlegi főszerkesztő-helyettes, valamint a menedzsment két volt tagja nyújtotta be. Végül a kiadónak, az NSZ 1999-nek március végén sikerült megállapodásra jutnia a volt és jelenlegi munkatársakkal. Ennek értelmében az utóbbi érdekcsoport 45 napra visszavonja korábban benyújtott felszámolási kérelmeit, ha az NSZ 1999 a körülbelül 90 millió forint elismert lejárt követelések egytizedét kifizeti. Az igényelt összegből hozzávetőlegesen 30 milliót egy, a H. Bíró László cége által tavaly januárban nyújtott kölcsön, 20 milliót egy szerződés nem teljesítéséből fakadó követelés, 40 milliót pedig elmaradt járandóságok képviselnek. Fisch Gábor László, az NSZ 1999 vezérigazgatója szintén a békés megegyezést szorgalmazta, mert szerinte a tárgyalások esetleges kudarca esetén, a kiadó kénytelen lett volna felszámolási eljárást indítani, és bezárni a Népszavát.

Az NSZ 1999 nemrégiben kapott egy nem számosított összeget tulajdonosaitól, a Happy Land Kft.-től és a Dániel 54 Kft.-től a lap rövid távú túléléséhez, valamint a hitelezők kifizetéséhez. Szakértők szerint azonban a hosszú távú fennmaradáshoz minimum havi 200 millió forint pluszra lenne szüksége az újságnak, vagyis további folyamatos tőkejuttatás nélkül a jelenlegi helyzetben a lap nem tud fennmaradni. Nemzetközi tendencia, hogy a hirdetők egyre nagyobb mértékben a periodikumok felé fordulnak, vagyis a napilapok veszítenek hirdetői jelentőségükből.

A magazinpiac világszerte dinamikusan bővül, nem véletlen tehát, hogy egy erős mutinacionális cég, mint a Sanoma, felismerve a nemzetközi trendet Magyarországon is újabb kiadványokkal erősíti pozícióját a piacon. Március 21-én indította új női életmódmagazinját, a Wellnesst. A lap elsődleges célcsoportját a 25–45 év közötti, magas társadalmi státusú nők alkotják. B. Csejtei Ildikó, a cég marketing- és pr-igazgatója úgy nyilatkozott, hogy a 73 ezer példányban kiadott havilapnak nincs a magyar piacon közvetlen konkurense, hiszen a Wellness egységbe foglalja az egészséges életmóddal és fitnesszel foglalkozó lapok tartalmát, de új megközelítéssel tárgyalja a témát. A magazin tartalma hét alappillérre épül: az olvasók a mentális egészség, a szépségápolás és divat, a mozgás, a táplálkozás, az egészség, a párkapcsolat és a szex rovatokban böngészhetnek.

A SanomaWSOY médiacsoport, amely a VNU Budapest megvásárlásával lépett be a magyarországi médiapiacra, nemzetközi szinten több lapot is indított hasonló témakörökben. Ezzel annak a globális trendnek próbált megfelelni, amely szerint a nők érdeklődése egyre inkább az egészséggel, a fitnesszel és a wellnesszel kapcsolatos témák felé fordul. Tóth Szilárd, a MindShare médiaigazgatója elmondta: mivel a most induló Wellness mögött egy teljes portfólióval rendelkező kiadó áll, a hasonló célcsoportnak szóló lapok hirdetőit „csomagkedvezményekkel” rá lehet arra venni, hogy az új lapban is megjelenjenek. Olvasói szempontból azonban már egy kicsit nehezebb helyzetben van a Sanoma-kiadvány, a piacon ugyanis már legalább két másik hasonló lap, a JMG tulajdonú Shape és a Magyar Könyvklub Rt. gondozásában megjelenő Diéta & Fitnesz is az olvasók kegyeiért harcol az adott témakörben. A Sanoma befektetői kedve ezzel azonban nem ért véget, április 12-től a kiadó Best címmel új hetilappal is jelentkezik.

A sajtótermék a kiadó Story című lapjához lesz hasonló, a főszerkesztő mindkét lap esetében O. Molnár Miklós. Az informatív magazin beszámol majd a sztárpletykákról is, de témaköre valamivel bővebb lesz, mint a Storynak. A Best aktuálisan népszerű emberekkel is foglalkozik majd, akik nem a klasszikus értelemben vett sztárok. A magazin 30 százaléka nem sztárorientált: ebben a részben a legfrissebb témák, a napi hírek hősei és más érdekes esetek állnak. Szintén különbség a Storyhoz képest, hogy a Bestet valamivel magasabbra pozicionálták, fő célcsoportjába a 25–40 éves, ABC státusú, városi dolgozó nők tartoznak. A 60 oldalas Best 120–150 ezer példányban jelenik meg. Mindkét lap bevezető kommunikációjának kreatív anyagait a Scholz & Friends készítette, a médiateendőket az MC Media Company látta el. A finn Sanoma Group a jövőben elsősorban a lapterjesztés és az elektronikus oktatás területén akar fejleszteni, főként a fejlődő piacokra koncentrálva.

Nem törekszik domináns pozícióra Nagy-Britanniában, Németországban és Franciaországban, ahol túlságosan nagy versenytársakkal kellene megküzdenie, valószínűleg a szigetországból teljesen ki is vonul a közeljövőben. A Sanoma el akarja adni nem kiadói profilú üzleti érdekeltségeit is, például a finn Pizza Hut étteremláncban birtokolt tulajdonrészét. Hannu Syrjanen, a Sanoma Group elnöke az első félévben még gyenge hirdetési piacra számít, ennek ellenére csoportszinten 25 százalékos növekedéssel kalkulálnak, amihez többek közt a Magyarországon és Csehországban megjelenő magazinok jövedelmezőségére is építenek.

A dinamikus piaci átrendeződések közepette a kiadók egy kétnapos konferencia keretében közös érdekeik megfogalmazására is kísérletet tettek. Az összejövetel célja elsősorban az volt, hogy a környező országokhoz képest és a szakértők egyöntetű véleménye szerint is alulfejlett magyarországi sajtópiac bővíthetőségének irányelveit megfogalmazzák. Szabó György, a Sanoma Budapest vezérigazgatója szerint a sajtó piacbővítési stratégiája nem kellőképpen offenzív, pedig a reklámbevételek és az olvasottság még messze nem érte el potenciális csúcspontját. A reklámtorta-részesedés növeléséhez szükség lenne a szakma összefogására. Bognár Tamás, a Magna Global Hungary ügyvezető igazgatója a piacbővíthetőséggel kapcsolatban elmondta, hogy a sajtó nehézségei alapvetően a magyar ember déli típusú médiafogyasztásából erednek, vagyis a televíziók túlzott kedveltségéből.

A déli országokban és hazánkban szembetűnően kevesebb sajtóterméket igényelnek a fogyasztók, mint például az észak-európai államokban. A médiaszakember a meghatározó néptulajdonság megváltoztatását csak hosszú, kitartó munka eredményeként tudja elképzelni, és ebben látja a sajtópiac további növekedésének kulcsát is. A kétnapos szakmai konferenciát a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) és a Kreatív Internt is megjelentető szaklapkiadó, a Geomédia Rt. március 20. és 22. között Siófokon tartotta meg. A nyitónap plenáris ülésén és az egyes szekciókban összesen 25 előadást hallgathattak meg a résztvevők. A plenáris ülésen a magyar sajtópiac helyzetét és perspektíváit Szabó György mellett Levendel Ádám, a Szonda Ipsos ügyvezető igazgatója elemezte. A tanácskozás négy szekcióban zajlott, a résztvevők a marketing, a terjesztés, a hirdetés témakörében, illetve a lapkiadással kapcsolatos gazdasági és jogi kérdésekről hallhattak előadásokat.