A Szonda Ipsos internetes kutatása arra kereste a választ, hogy a 2006-ban elfogadott gyógyszerellátásról szóló törvény, miszerint a recept nélkül kapható gyógyszerek (OTC termékek) patikán kívül is árusíthatók, a Cafeteria-rendszer terjedése, valamint az egészségpénztáron keresztüli gyógyszervásárlási lehetőség milyen hatással voltak a vásárlókra.

A megkérdezettek 84 százaléka fájdalom és lázcsillapítókat, 77 százaléka pedig megfázás tüneteinek kezelésére vásárol vénynélküli termékeket. Az immunrendszer erősítésére, vagy a megnövekedett energiaszükséglet miatt a fogyasztók kevesebb, mint fele (46%) vásárolt ilyen jellegű készítményeket.

Az adagolásról és a mellékhatásokról a legtöbben (86 százalék) a betegtájékoztatókból szereznek tudomást. Az átlagosnál nagyobb arányban fordulnak szakemberhez (orvoshoz, gyógyszerészhez) az idősebb, fővárosi, alacsony státuszú válaszadók, az átlagosnál nagyobb arányban hívják segítségül az internetet a magas státuszúak, és az átlagosnál nagyobb arányban kérdezik ismerőseiket a fővárosi, gyermektelen, középosztálybeli fiatalok.

A felnőtt lakosság 95 százaléka ma is gyógyszertárban vásárolja meg az OTC készítményeket, de egy részük nyitott az alternatív megoldásokra is, melyek közül a legjellemzőbb a készítmények drogériában történő beszerzése (37%), a hipermarketet a lakosság 12 százaléka, a benzinkutakat pedig hét százalékuk választja. A férfiak, a fiatalabb korosztály tagjai, a gyermektelenek és a magas státuszúak számára kevésbé számít, hol vásárol, mert nincs szüksége gyógyszerész jelenlétére OTC termékek vásárlása esetén.

 A vásárlást vizsgálva megállapítható, hogy az értékesítési csatornák körének bővítése nem hatott a fogyasztókra. A patikán kívüli árusítás mindössze a lakosság három százalékánál jelentett változást, leginkább a magas státuszú, budapesti, 30 éves kor alatti férfiak esetében.

 A felmérés arra is kitért, hogy a lakosság becslése szerint változott-e az OTC készítményekkel kapcsolatos költésük a 2007-es évhez képest. A válaszadók 66 százaléka úgy érzi, hogy ugyanannyit, 19 százaléka többet, hét százaléka pedig kevesebbet költ.

 A felnőtt lakosság 44 százaléka márkahűnek vallja magát, 45 százaléka néha vált, míg 11százaléka szívesen cseréli egyik márkát a másikra. Azoknál, akik mindig ugyanazt a márkát vásárolják, 88 százalékban a jól bevált, megfelelő hatékonyságú termék a magyarázat. A márkaváltók legnagyobb arányban valamilyen külső információ hatására váltanak, elsősorban mások termékajánlása (61%), illetve a figyelemfelkeltő reklámok, hirdetések (33%) miatt pártolnak el. A márkahűségtől függetlenül a termék létezésével kapcsolatban elsődleges információforrás a reklám (55%), elsősorban a többgyermekes nők körében, 46 százalék pedig a gyógyszerészétől hallott róla.

Sok esetben az emberek márkahűségét a nem tudatos tényezők is nagymértékben befolyásolják. Az eredmények azt mutatták, hogy ezeket a tényezőket is figyelembe véve az emberek márkától való elpártolását legnagyobb mértékben a termék beszerezhetősége tudja befolyásolni, a lojalitáson lendíteni pedig a tartósan alacsony árak képesek a leginkább.

Érdemes a Szonda Ipsos kutatását a Mystery Visit piackutató múlt héten publikált tanulmányával összevetni. A Mystery Visit azt jósolta, hogy megfelelő szakmai tájékoztatás híján a vásárlónak mindegy lesz, hogy gyógyszertárban, drogériában, benzinkútnál, esetleg hipermarketben szerezze be a nem vényköteles készítményt.