Napokon belül elkészülhet az új szabályozás tervezete, amely jelentősen átalakíthatja a közterületi reklámok kezelését. Vitézy Dávid, beruházási és közlekedési miniszter szerint a cél, hogy a történelmi épületeket elcsúfító gigaplakátok ügyében ismét az önkormányzatok dönthessenek.
Jelenleg a kormányhivatalok hatáskörébe tartozik az illegális reklámok eltávolítása, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez a rendszer kevéssé hatékony: a vitatott reklámhálók többsége továbbra is a helyén maradt. A hosszadalmas eljárások és bírósági ügyek miatt sok esetben csak elvétve történik tényleges bontás – írja a Telex.
A tervezett változtatás felgyorsítaná a folyamatokat: az önkormányzatok közvetlenül intézkedhetnének, felszólíthatnák a tulajdonosokat a bontásra, és szükség esetén szankciókat alkalmazhatnának. Egyes elképzelések szerint akár teljes tiltás is jöhet, kivéve az építési munkákhoz kapcsolódó ideiglenes hálókat.
A reklámszakma szereplői szerint ugyanakkor fontos a kiszámítható, egységes szabályozás, és hangsúlyozzák, hogy a hirdetési bevételek sok társasház felújítását segítik. A vita így nemcsak városképi, hanem gazdasági és társadalmi kérdés is.
A Magyar Reklámszövetség is a szabályozás minőségére helyezi a hangsúlyt
Az MRSZ OOH (közterületi hirdetések) tagozata szerint az alapvető keretek már most is adottak és működőképesek: az elmúlt években szigorodtak a szabályok, létrejött az országos reklámkataszter, és a jogsértések komoly – akár többmilliós – bírságokkal járhatnak. Vagyis papíron nem a szabályok hiányoznak, hanem inkább a végrehajtás hatékonysága kérdéses.
Így tehát szerintük nem az számít elsődlegesen, hogy ki gyakorolja a hatáskört – a kormányhivatal vagy az önkormányzat –, hanem az, hogy a rendszer átlátható legyen, kiszámítható maradjon és országosan egységesen működjön. Ugyanakkor attól tartanak, hogy ha túlzottan széttagolt, helyi szintű szabályozás jön létre, az jogbizonytalansághoz és kaotikus piaci környezethez vezethet.
A szervezet azonban számos konkrét szigorítást támogatna, például esztétikai minimumkövetelményeket, méret- és darabszámkorlátokat, távolsági szabályokat, a kiemelten érzékeny városképi területekre külön előírások kidolgozását.
Az MRSZ tehát a „mindent tiltani” megközelítés helyett inkább egy finomhangolt, differenciált rendszert látna jónak. Hangsúlyozzák, hogy a reklámhálók bevétele sok társasház számára kulcsfontosságú. Sok esetben ebből finanszírozzák a felújításokat, különösen ott, ahol a lakóközösség anyagi helyzete gyenge. Ez szerintük nem hagyható figyelmen kívül a szabályozásnál. Eszerint olyan rendszert látnának jónak, amely egyszerre védi a városképet, de nem teszi tönkre a piac működését, és nem vágja el a társasházak egyik fontos bevételi forrását.
Az építési reklámháló jó dolognak indult, aztán elkanyarodott
Azt már tíz éve felismerték, hogy az illegális molinók megölik a budapesti városképet, mint azt a moratóriummal a végtelenségig elhúzott 2016-os plakáttörvény idején írta a Kreatív. Az építési reklámhálók 2005-2006 környékén kezdtek elszaporodni. Az üzleti modell a következő volt: a kihelyező cég a kedvező fekvésű, jól látható házak homlokzatára kifeszítette az építési hálót, a felületet pedig eladta a hirdetőknek. Ebből annyi pénz folyt be, amiből finanszírozni tudta a házfelújítást, és még nyereséget is zsebre tudott rakni.
Win-win szituációnak indult tehát, azonban pár évvel később elkezdtek szaporodni az olyan építési hálók, amelyek mögött nem folyt felújítási munka, magyarán azokat illegálisan helyezték ki. Ebben az esetben annyi történt, hogy a kihelyező cég megállapodott a ház közös képviselőjén keresztül a lakók többségével, akik a kilátást nagyban zavaró molinót eltűrik, hiszen cserébe akár teljes egészében megspórolhatják a közös költséget, vagy éppen liftfelújítást végeztetnek el a pénzből. Persze voltak rosszabbul járó lakók, akik arra panaszkodtak, hogy ablakukat letakarta, leárnyékolta a gigaposzter, de őket leszavazták.
Ezek az illegális felületek annyira lenyomták az árakat 2010 körül, hogy már nem lehet kitermelni a felújítás költségét sem, emiatt a valódi felújítási munkákat takaró reklámhálók száma minimálisra csökkent, a lapunknak nyilatkozók némelyike szerint teljesen le is állt.
Nyitókép: budapesti házfalakat borító reklámhálók. (forrás: mediahaz.hu)
