2006. április 28-án délután elkezdett keringeni egy megfelelő kommentárokkal ellátott link az Iwiw.hu közösségi weboldal üzenőfalán, amely egy Index-tudósításhoz vezetett. A legtöbb felhasználó így tudta meg, hogy az évek óta működő, addig független közösségi hálózat immár a multinacionális T-Online tulajdona. A hír a tagok egy részére sokkolóan hatott, ráadásul a tárgyalások addigi elhallgatása, majd a váratlan nyilvánosság a tranzakció elsietett (és elkésett) kommunikációjához vezetett, a legkiválóbb alapot adva a különféle szóbeszédek, hamis lánclevelek és pletykák sokaságának.
A mendemondákat azonban nemcsak a titkolózás, hanem a vételár nagyságrendje is tovább élteti. Az nyilvánvaló, hogy az Iwiw tulajdonosai szükségszerűnek tartották az eladást, az viszont kérdéses, hogy a T-Online miért fizetett közel egymilliárd forintot egy jelenleg veszteséges és átfogó felújításra szoruló közösségi hálóért.

Értékén vették meg
A Kreatív megkérdezett néhány hardverértékesítéssel és szoftverfejlesztéssel foglalkozó szakértőt. Szerintük ötvenmillió forintból már létre lehet hozni egy olyan méretű és teljesítményű kapcsolatépítő site-ot, mint a jelenlegi Iwiw. Emellett az sem mellékes, hogy az utóbbi hónapokban több konkurens oldal, így a Myvip és a Barátikör.com színrelépésével nyilvánvalóvá vált, hogy a robbanásszerű növekedés nem reprodukálhatatlan, és van még hely a magyar online piacon több hasonló szolgáltatás számára is.

Mindezt másképp látja a T-Online vezetése: „A T-Online egy piacvezető prémium márkát, és egy hétszázezres felhasználói bázist vásárolt meg az Iwiw-vel, és ez az érték a vételi árban is tükröződik” – vallja Simó György, a cég vezérigazgatója. „Továbbá az Iwiw Magyarországon egy fogalom, ha valaki ma közösségi hálót használ, akkor »iwiwezik«, emellett a hálózat már most akkora tényezőnek számít a magyar reklámpiacon, hogy az egymilliárd forint reális öszszeg” – tette hozzá Simó.

Bár konkrét lépéseket az Iwiw jövőjét illetően Simó György nem árult el, azt igen, hogy a T-Online a közösségi portállal kapcsolatban folyamatos fejlesztéseket tervez. S mivel az online hirdetési piac ugrásszerű növekedés előtt áll, ezért a befektetés várhatóan pár éven belül megtérül a reklámbevételekből.

Nem minden rózsaszín
Az összeg kifizetésén túl a T-Online számos gondot is nyakába vett az Iwiwvel. A főfeladat a jelenleg veszteséges hálózat egyenesbe hozása, fejlesztése és integrálása a nagyvállalat profiljába, valamint a megfelelő felületértékesítési stratégia kidolgozása. Mindehhez a szakértők becslése szerint további 2-300 milliós befektetésre van szükség.

A fejlődés irányai és lehetőségei viszont bizonytalanok, ahogy azt Mányai Csaba, az Arcus Interactive Group marketing- és üzletfejlesztési igazgatója megfogalmazta a Kreatívnak: „Az Iwiw alapvetően változhatott meg ettől a tranzakciótól, így a T-Online most nem lehet biztos abban, hogy pontosan mit is vett meg.” Mányai Csaba szerint az Iwiw sorsa jelenleg fordulóponton van. Ha jól sikerül a márka újrapozicionálása, akkor hosszú távon nagyon komoly profitcenterré varázsolható a személyes háló. Ha viszont az eredetitől lényegesen eltérő értékrend alapján nyúl hozzá a T-Online, akkor a befektetés hosszú távon nem válthatja be a hozzá fűzött reményeket.

Soós Gergely, a Neo Interactive ügyvezető igazgatója szerint az Iwiw-en jelenleg is fellelhető adatok kiváló alapot adhatnak bármilyen, adatbázis alapú célzással készülő interaktív kampányhoz. Novák Péter, a Kirowski interaktív marketing és digitális médiaüzletág-igazgatója annyiban árnyalná a helyzetet, hogy legtöbbször elég „puha” információk találhatóak az egyes felhasználókról, amelyek nem feltétlenül jelentenek átütő lehetőséget minden hirdető számára.

Kérők és ajánlatok
Az persze jól mutatja az Iwiw értékét, hogy a megvásárlásért többen is ringbe szálltak. Értesüléseink szerint az Index – bár ezt Vaszily Miklós, az Index.hu vezetője tagadta – még többet is fizetett volna érte, mint a T-Online. A Sanoma illetékesei azonban megkeresésünkre azt állították: kalkulációik szerint nem ért egymilliárdot a közösségi háló. Közös pont viszont, hogy a lehetséges befektetők több szokatlan körülményre is figyelmesek lettek a tárgyalások során.

Vaszily Miklós szerint például az Iwiw eladásának teljes procedúrája meglehetősen amatőr jellegű volt, különösképpen a vételár nagyságrendjéhez viszonyítva. „Az Iwiw tulajdonosai között sem volt összhang az értékesítés struktúráját illetően, így az egyes pályázók különböző kondíciók mellett nem feltétlenül ugyanarra az üzletrészre adhattak ajánlatot” – tette hozzá Vaszily Miklós.
Szabó Márton, az Iwiw ügyvezető igazgatója a T-Online melletti döntést azzal magyarázta, hogy elképzeléseik szerint a cég mögött álló stratégiai szemlélet biztosíthatja a legmegfelelőbben az Iwiw hosszú távú fejlesztéséhez szükséges szakmai hátteret.
Ezzel együtt Szabó Márton szerint minden normálisan zajlott le a tranzakcióval kapcsolatban, az elterjedt szóbeszédekkel és panaszokkal szemben pedig a tárgyalások lebonyolításában és a döntés meghozatalának módjában sem lát semmi kivetnivalót.

A Sanoma számításai alapján a tartalomszolgáltatónak nem térülne meg a befektetés. Gerentsér Imre, a Sanoma újmédia divízióigazgatója elmondta, hogy bár már korábban, a Wiwről Iwiwre való váltást követően megkeresték vételi szándékukkal az Iwiwet, de akkor a tulajdonosok még nem akartak tárgyalni az eladásról, ahogy a fejlesztésekbe akkoriban bekapcsolódó T-Online-nal sem. [Az Iwiw történetéről lásd keretes anyagunkat! – A Szerk.] Ez év áprilisában aztán az Iwiw képviselői jelezték a Sanoma felé, hogy eladó a cég. „Az ajánlattételre kapott idő a szokásosnál jóval rövidebb volt, de azért elkészítettük a szükséges kockázati elemzésünket, végül ennek alapján döntöttünk úgy, hogy nem adunk ajánlatot” – mondta el a Kreatívnak Gerentsér Imre.

A T-Online tulajdonossá válása után néhány száz felhasználó távozott a rendszerből, elsősorban adatvédelmi félelmekre hivatkozva. A látványosnak tűnő felhasználói tiltakozás(ok) ellenére a látogatottsági adatok a tranzakció lebonyolítása után is tovább nőttek. A felhasználók számának növekedése persze még nem feltétlenül borítékolja a befektetés hosszú távú sikerét. Az elsősorban azon múlik, hogy a mamutcég hogyan kezeli majd az utóbbi évek talán legsikeresebb hazai webes márkáját.

Kinőtte magát

Az Iwiw elődjét, a Wiw-et (Who is who, azaz Ki kicsoda) 2002. április 14-én indította le Várady Zsolt abból a célból, hogy saját és barátai ismeretségi körét egy háromdimenziós ábrán modellezze. Nem sokkal később csatlakozott hozzá néhány barátja is. A Wiw saját fejlesztésű szoftverrel, teljesen „házi” körülmények között indult, ennek megfelelően semmilyen üzleti modelt nem követett. Az oldalon kezdetben egyáltalán nem voltak hirdetések, később is csak bizonyos rendezvényekről, bulikról szóló értesítések szerepeltek a site-on. 2002. szeptemberében kapcsolódott be a fejlesztésbe a Virgo Systems nevű cég, amely egyúttal többségi tulajdonhoz is jutott.

A felhasználói kapcsolatrendszerét feltérképező, meghívásos alapon bővülő oldal rendkívül gyorsan nagyon népszerű lett, a Wiw-korszakban azonban – bár a meghívóküldés ekkor még korlátlan volt – a regisztráltak száma mégsem növekedett átütő mértékben. 2004. szeptemberében Várady Zsolt – a jövőbeli fejlesztésekkel kapcsolatos koncepcionális különbözőségeknek köszönhetően – kiszállt a projekt irányításából, addigi 36 százalékos tulajdonrészéből 31 százalékot eladva a Virgo Systemsnek. Így alakult ki az akvizícióig érvényes tulajdonosi struktúra, melyben a Virgo Systems 85, Szabó Márton 10, Várady Zsolt pedig 5 százalékban osztozott az oldalt tulajdonló kft-ben.

A T-Online 2005. október 26-án egy megközelítőleg 25-30 millió forint értékű szponzorációs szerződés megkötésével, stratégiai partnerként beszállt az infrastruktúra fejlesztésébe. Ez a fejlesztés nyújtotta a szükséges technológiai hátteret a Wiw szolgáltatásainak kibővítéséhez, az Iwiw elindításához. Az oldal nevében az „i” az „international”, azaz „nemzetközi” kifejezésre utal – a megújított lap elvileg számos idegen nyelven is használható. Az eredeti elképzelések szerint ez lehetett volna a fejlődés egyik fő iránya, ám a gyakorlat azt mutatta, hogy még a hazai fejlődésben is rengeteg, előre még a működtetők által sem pontosan sejtett bővülési lehetőség rejtőzik.

A közösségi oldal „újraindítása” hatalmas regisztrációs és látogatói robbanáshoz vezetett: az oldalletöltések száma a következő három hónapban közel a tízszeresére emelkedett. Ekkor, 2006. januárjában újabb fordulat(okat) vett a hálózat története, először mutatkoztak meg ugyanis a hatalmas növekedés árnyoldalai: a túlterheltség miatt korlátozni kellett számos szolgáltatást, többek között a meghívóküldést. A válságkezeléssel párhuzamosan indult meg az Iwiw-en a reklámfelületek értékesítése is, azaz a nonprofitról az üzleti koncepcióra való végleges áttérés. A változások oda vezettek, hogy a további növekedés ismételt, a korábbinál nagyságrendekkel nagyobb tőkebevonást és újabb stratégiai fejlesztéseket igényelt. Ez vezetett el az oldal értékesítéséhez. Az üzletnek külön pikantériát ad, hogy az egykor alapítóként a Wiw „elüzletiesítése” ellen tiltakozó Várady Zsolt a T-Online jelenlegi alkalmazottjaként a jövőben részt vesz az Iwiw fejlesztésében.