Napi 297 percet ült átlagosan a teljes magyar - 4 évesnél idősebb – népesség 2012 utolsó negyedévében, ez három perccel kevesebb a 2011 év végi adatokhoz képest, viszont 36 perccel több, mint 2012 harmadik negyedévében. A tévézők nagyobb arányban választották az általános szórakoztató csatornákat, mint az előző év azonos időszakában - derül ki a Nielsen Közönségmérés jelentéséből.
A gyerekek tévézéssel töltött ideje 206 percről 194 percre, a 18-49 éves korcsoporté 253 percről 251 percre csökkent egy év alatt. Az 50 évnél idősebbek percre annyit töltöttek a készülékek előtt 2012 utolsó negyedévében, mint az azt megelőző évben.
Az országos kereskedelmi csatornák közönségaránya a teljes népesség körében 34,7 százalék volt, az általános szórakoztató csatornáké pedig 15,5 százalék. Ez az előbbi esetében 2 százalékpontos csökkenést, az utóbbi esetében pedig 2 pontos növekedést jelent 2011 ugyanezen időszakához. A közszolgálati csatornák részesedése a nézett időből 13,4 százalék, a filmcsatornáké 8,2 százalék, az ismeretterjesztő csatornáké 4,8 százalék, a gyerekcsatornáké 4,7 százalék, a hírcsatornáké 4,3 százalék, a zenecsatornáké és a sportcsatornáké egyaránt 2,3 százalék, az életmódcsatornáké pedig 1,8 százalék volt 2012 negyedik negyedévében.
A mozifilm műsoridőből való részesedése csupán 10,2 százalékos volt a vizsgált időszakban, míg a műsorfogyasztásnak 18,6 százalékát tette ki ez a műsortípus. A műsorfogyasztás aránya magasabb volt a sugárzás arányánál ezen kívül az információs műsorok, a hírműsorok valamint a nem zenei szórakoztató műsorok esetében.
Ellenkező irányú eltérés tapasztalható a művelődéssel, tudománnyal, kultúrával kapcsolatos műsortípus esetében: míg a műsoridőnek 13,2 százalékát, addig a fogyasztásnak csak 3,6 százalékát tették ki az ide tartozó műsorok. A műsoridőből való részesedésnél alacsonyabb volt a fogyasztásból való részesedése a sportműsoroknak, valamint a reklámokat, műsorajánlókat is tartalmazó egyéb műsortípusnak. A műsorok iránti kereslet és kínálat nem tért el jelentősen a nem zenés fikció, a zenei és a vallási műsortípusok esetében.
Az fmcg-cégek listaáras költései alapján rangsort a Procter & Gamble vezeti közel 8,1 milliárd forinttal. A második helyen a Reckitt Benckiser áll 7,3 milliárd, a harmadikon pedig a L’Oréal 5.2 milliárd forinttal. A toplista első három helyezettjére egyaránt jellemző, hogy az előző év ugyanezen időszakához képest magasabb volt a reklámköltése 2012 negyedik negyedévében. A GRP szerinti rangsort is a Procter & Gamble vezeti, itt a második a L’Oréal, a harmadik helyen
pedig a Spar Magyarország áll.
