Az utóbbi napokban Mészáros Lőrinc két elhíresült mondására is védjegybejelentési kérelmet adtak be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (SZTNH). 

A „Gondolom, nem gyalog”-ot a Talentis Group Zrt., Mészáros Lőrinc és felesége családi cége próbálja levédetni, miután sokan kifigurázták, pólókra és egyéb helyekre nyomtatva a „hogyan jutott el Münchenbe, a BL-döntőre?” kérdésre adott félresikerült választ.  

Mészárosék védjegyoltalmi próbálkozását követően Réti István gödöllői ügyvéd pedig – aki a G7-nek elismerte, hogy lépését Mészárosék kísérlete inspirálta – a „Legyetek bátorak!” felszólításra adott be védjegyoltalmi kérelmet. Ez a mondat egyébként 2020-ban hangzott el Mészáros Lőrinc saját alapítványa által rendezett konferencián, jó tanácsként a jelen levő egyetemistáknak és főiskolásoknak.

A Kreatív megkereste a téma egyik szakértőjét, az Oppenheim Ügyvédi Irodát, hogy ossza meg véleményét, milyen eséllyel kaphatja meg a két mondat a védjegyet – laikusként ugyanis koránt sem tűnnek szellemi termékeknek – illetve, ha nem kapnak ilyet, mi lehet az indoka az elutasításnak. 

A szintén szállóigévé vált „Russian Warship, Go F**k Yourself” kapcsán az Oppenheim Ügyvédi Iroda a Kreatívnál januárban megjelent cikkében azt írta, hogy az Európai Unió Törvényszéke tavaly novemberben elutasította a kifejezést tartalmazó védjegybejelentést, mondván, „a bíróság szerint a megjelölés megkülönböztető képesség hiánya miatt ki van zárva a védjegyoltalomból”.

Felmerül ezért a kérdés, hogy a védjegy értelmezését tekintve mi a hasonlóság és a különbség az ukrán és a magyar eset között?

László Áron, az Oppenheim Ügyvédi Iroda partnere az alábbiakat osztotta meg lapunkkal. Válaszát változtatás nélkül közöljük:

„Szlogeneket lehet védjegyeztetni, de a szlogenek esetében fokozottan felmerül, hogy az adott szlogennek van-e megkülönböztető képessége, azaz, hogy a fogyasztó az adott szlogenről levon-e következtetést az adott áru vagy szolgáltatás származására. 

Ez a kérdés gyakran felmerül a színekkel a kapcsolatban: egy zöld pohár „zöldsége” semmit nem jelent, de egy lila csokoládé „lilasága”, vagy egy cipőtalp „pirossága” utalhat a gyártóra. Az angolszász szakirodalom éppen ezért a megkülönböztető képességre a „secondary meaning” (másodlagos jelentés) kifejezést használja.  

A kérdés tehát minden szlogen esetén az, hogy azt a fogyasztó képes-e kötni egy adott piaci szereplőhöz. Önmagában a „Gondolom, nem gyalog” mondatban nincs semmi olyan „pláne”, ami alapján azt a fogyasztó ne egy egyszerű közlésként értékelje (nincs inherens megkülönböztető képessége). Ugyanakkor a megjelölés használata során is szerezhet megkülönböztető képességet, amely szerzett megkülönböztető képesség alapján egy egyébként nem oltalomképes megjelölés is védjegyeztethető (pl. Esti Hírlap, Booking.com). Tehát a „Gondolom, nem gyalog” megjelölés védjegyeztethető, ha a bejelentő bizonyítani tudja, hogy a szlogen őhozzá köthető, és az átlagos fogyasztók jelentős része ismeri, felismeri, hogy nem egy egyszerű mondatról van szó. 

A „Legyetek bátorak!” kifejezés esete annyiban más, hogy itt egy nyelvtanilag hibás mondatról van szó. Ebben az esetben talán könnyebben bizonyítható, hogy azt az átlagos fogyasztó nem egyszerű mondatként észleli, hiszen a hiba alapján a mondat megkülönböztethető a hasonló, egyszerű, nyelvtanilag helyes mondatoktól (az idősebbek emlékezhetnek „az orrodat is tisztítsa” reklámszlogenre). 

Mindkét védjegybejelentés esetén gondot jelenthet ugyanakkor, hogy az idézett mondatok nem a védjegybejelentőtől származnak, hanem egy magánszemélyhez köthetők. Így egyrészt felmerülhet, hogy a szerzett megkülönböztető képesség mennyiben kötődik a bejelentőkhöz, illetve a bejelentés nem ütközik-e a forrásszemély szerzői jogába, vagy nem minősül-e hasonló okokból rosszhiszemű védjegybejelentésnek. 

Ezért az idézett védjegybejelentésekből jó eséllyel nem lesz bejegyzett védjegy.”

Nyitókép: Mészáros Lőrinc / Facebook