A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem idén rendhagyó módon egyszerre két alkotónak adja át a Moholy-Nagy-díjat: Sou Fujimoto világhírű japán építésznek és Agnes Denes (Dénes Ágnes) magyar származású, nemzetközileg elismert képzőművésznek. A díj azok előtt tiszteleg, akik saját területükön a társadalmi érzékenységet, a jövő iránti felelősséget és az alkotói kísérletezés nyitottságát képviselik.
Az átadóra, az egyetem tavaszi címátadó ünnepségével egybekötve május 11-én kerül sor. Az esemény nemcsak Agnes Denes több mint hat évtizedet felölelő életművét köszönti, és Sou Fujimoto munkásságát ismeri el, de alkalmat ad arra is, hogy az egyetem újra megfogalmazza, mit jelent számára Moholy-Nagy nevét viselni, amelyet a díj alapításával egy időben, 2006-ban vett fel. Az alkalom túlmutat az ünnepi kereteken: állásfoglalás amellett, hogy Moholy-Nagy oktatásról vallott gondolatai a MOME-n zajló intenzív változások közepette is érvényesek, világnézete pedig ma is fontos viszonyítási pont az elméleti és a gyakorlati képzésben egyaránt.
A jubileumi évben a díj két, egymással párbeszédbe állítható alkotói pályára irányítja a figyelmet. Bár a díjazottak különböző generációkhoz tartoznak, eltérő kulturális közegből érkeznek, és más formanyelveken szólalnak meg, alkotói szemléletükben közös az a mód, ahogyan a jövő kérdéseihez viszonyulnak. Válságos helyzetekre reflektálva sem kínálnak leegyszerűsítő válaszokat: olyan alkotásokat hoznak létre, amelyek dialógust kezdeményeznek a természeti és társadalmi környezettel; míg Dénes a remény erejét hangsúlyozza, Fujimoto a jövőbe vetett optimizmust.
Agnes Denes univerzális szemléletű alkotói munkássága, nagy léptékű, tereket és tájakat újraértelmező művei a Föld sérülékenységére, az emberiség felelősségére és a humánum erejére irányítják a figyelmet. Műveit az egész emberiség számára hozza létre, integrálva az emberi és a nem emberi alkotóelemeket, a matematikát és a képzőművészetet. Sou Fujimoto építészeti gyakorlata ezzel párhuzamosan a természeti és az épített környezet közötti viszonyt vizsgálja: új térélményeket létrehozó épületei az emberi lépték, az élhetőség és a közösségi tapasztalat jelentőségét hangsúlyozzák, az átmeneti terek kialakításán keresztül reflektálva az emberi test és az építészet kapcsolatára.
A két díjazott nemzetközi és magyar kötődése egyszerre fejezi ki a MOME globális beágyazottságát és kulturális gyökereinek fontosságát. Az építészet, a képzőművészet és a felelős gondolkodás találkozása felerősíti az élményt, hogy a kortárs alkotói kérdések legizgalmasabb formái ma a tudomány- és szakterületek metszéspontjain születnek. A természethez való viszony, az épített környezet felelőssége, a társadalmi érzékenység és a jövő iránt vállalt felelősség mindkét életműben meghatározó elemként van jelen, ahogyan ezek a MOME értékrendjének is alapvető pillérei.
A Moholy-Nagy-díj húsz éve a kreativitás, az integratív gondolkodás, a szellemi innováció és a felelősségteljes magatartás mentén ismer el alkotókat. Az alapítók célja, hogy a díjazottakon keresztül a névadó szellemiségét mintaként állítsák a jövő generációi elé. Ahogyan Moholy-Nagy fogalmazott: „a nevelés egy boldogabb és egészségesebb élet eszközévé lehet” – a jövő így a tudomány és művészet összefüggésében, az ember, a természet és a technológia kapcsolatainak a megértésével és tudatosan fordulhat jobb irányba. Az idei, kettős díjazás ezt a hagyományt folytatva mutatja meg, hogy Moholy-Nagy öröksége ma is élő, alakuló és érvényes gondolati keret.
Kép: Lakos Máté
