Ebben a közegben a különféle cégek és intézmények hirtelen más szerepet kapnak, az egyes médiumok helyi értékei is átértékelődnek. Egyszóval, az új helyzetben más lesz a kártyaleosztás a médiapiacon.

Aki a megszokottra épít, abban gondolkodik, az könnyen a periférián találhatja magát – holott ma talán meghatározó tényező. De ugyanígy, a semmiből is kinőhet egy-egy új régiós lap vagy lapcsoport.

A legkönnyebb azt a helyzetet modellezni, amikor két uniós ország egyre inkább összenövő gazdaságát a viszonylag homogén nyelvi közeg, és a már eleve hasonló kulturális háttér is jelentősen befolyásolja. Ez szlovák–magyar viszonylatban már évek óta kitapintható Északnyugat-Magyarországon. Az Observer szinte kézzelfoghatóan tudná dokumentálni a sajtó erőfeszítéseit a megmaradásra, a túlélésre a mai határ mindkét oldalán. A Szlovákiában megjelenő Vasárnap c. újság például egyre erőteljesebben a régióhoz akar szólni, mintegy engedve a megmaradási kényszernek és a túlélési ösztönnek.

A határ innenső oldalán is hasonló a helyzet, de mindenképp erőteljesebb az odaátra ható nyomás. Ha régión az unión belül egész országot is érthetünk, akkor a Blikket példaként említhetjük, mert ez az újság Szlovákia minden magyarul értő lakosát potenciális vevőjének tekinti. Ez a gondolkodásmód azon a felismerésen alapul, hogy a hirdetői hátteret is globálisan kell látni, és a munkaerő, valamint az áru egyre szabadabb áramlásával gyakorlatilag a médiaháttér is globalizálódik. A „turmixhatás” az országok érintkezési pontjainál, az egykori határokon kezdődik, de természetesen továbbgyűrűzik annál. Megmaradni csak az a médium tud majd, amelyik a „turmixhatást” elfogadja, és aktívan közreműködik az új közönségháttér igényeinek kielégítésében.