Az FHB Életjáradék 2006 novemberében jelent meg a piacon két, időskorúaknak szánt konstrukcióval: az FHB Életjáradékkal és az FHB Időskori Jelzálogjáradékkal. A GVH azt vizsgálta, hogy a két FHB-s termék hirdetései annak ellenére nem különültek el egyértelműen egymástól, hogy két eltérő tartalmú konstrukcióról van szó. A versenyhivatal szerint bár az egyes reklámokban felbukkan az életjáradék és a jelzálogjáradék elnevezés, a fogyasztókban olyan kép alakul ki a két – hasonló előnyökkel bíró, azonos élethelyzetre megoldást kínáló – konstrukció kapcsán, hogy a hirdetett tulajdonságok mindkét termékre vonatkoznak.

Az előbbi egy "lakásért életjáradék" típusú szolgáltatás, ennek lényege, hogy a pénzügyi intézmény megszerzi az ingatlant, az eladó továbbra is ott él, viszont cserébe a haláláig minden hónapban egy adott összeget (életjáradékot) kap.

A másik konstrukció, a jelzálogjáradék esetében azonban másról van szó. Ebben az esetben továbbra is a járadékos marad az ingatlan tulajdonosa, a szolgáltató csupán jelzálogot jegyez be az ingatlanra. Az ügyfél tartozásának összege a neki folyósított kifizetésekkel, a kamatokkal és a szerződéstől függően, különböző költségekkel folyamatosan nő, de ezt a kölcsönt nem kell visszafizetnie, hanem a halála után az örökösök döntenek az ingatlan sorsáról.
 
Megtévesztő állítások:

„egyedülállóan biztonságos”

A vizsgálat megállapította azt is, hogy a reklámokban több, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas állítás is szerepelt. Az FHB azt állította életjáradéki termékéről, hogy az „egyedülállóan biztonságos”. Az állítás azon alapul, hogy az ezt választó ügyfelek ingatlanára elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be, cserébe azok inflációkövető járadékot kapnak. A GVH megnézte, hogy mi történik akkor, ha nem jegyzik be az elidegenítési tilalmat, és megállapította, hogy a bejegyzett használati jog és az életjáradéki jog akkor is kellő védelmet biztosít a tulajdonosnak. Emellett pedig az sem befolyásolja a termék biztonságosságát, ha a járadék összege inflációkövető. A versenyhivatal szerint ha az ügyfél fix összegű járadékot választ, akkor az FHB terméke semmiben sem különbözik a többi hasonló szolgáltatást nyújtó vállalkozásáétól. Ha viszont az inflációkövető járadékot választja a fogyasztó, akkor más tartalmú jogviszonyba lép ugyan az FHB-vel, de maga a szolgáltatás ettől nem lesz biztonságosabb.

„nem kell lemondanunk semmiről”, „miénk marad a lakásunk”

A reklámokban elhangzik az az állítás is, hogy „nem kell lemondanunk semmiről”, „miénk marad a lakásunk”. Ez az állítás csak a Jelzálogjáradék konstrukció esetében igaz, az Életjáradékra nem.

13. havi járadék és egyösszegű kifizetés

Az FHB hirdetéseiben következetesen „13. havi járadék”-ot emleget. A versenyhivatal úgy véli, ez a kijelentés azt a képzetet kelti a fogyasztóban, hogy többletjuttatáshoz juthat. Ám csak arról van szó, hogy az éves járadékot 13 részletben kapja meg, azaz nem többet kap, hanem többször egyenként kevesebbet. A hirdetésekben nem egyértelműen szerepel az sem, hogy az ügyfelek egyösszegű kifizetés maximális mértékére (45 százalék) csak akkor számíthatnak, ha egy bizonyos életkort elértek.

„járadék követi az inflációt és nem romlik a pénzünk”

Megtévesztő volt a „járadék követi az inflációt és nem romlik a pénzünk” szlogen is, hiszen a reklámok nem tettek különbséget az Életjáradék és a Jelzálogjáradék termékek között. Márpedig csak az utóbbi esetben van arra lehetőség, hogy a járadék összege az inflációt kövesse.
 
„a lakás értékének 45 százalékát most, a többit részletekben”

Több reklám is tartalmazta azt az állítást, hogy „a lakás értékének 45 százalékát most, a többit részletekben” kifizetik. Ez a kijelentés a versenyhivatal szerint azt sugallja a fogyasztónak, hogy a lakásuk teljes értékét megkapják, azaz a havonta fizetendő járadékok együttes összege a lakás teljes értékére egészíti ki a szerződés megkötése után folyósított 45 százalékot. Csakhogy a lakás értékének „többi” része akkor sem kerül teljes mértékben kifizetésre, ha az ügyfél élettartama ezt lehetővé tenné.

Mindezek miatt a GVH 19 millió forint bírságot szabott ki az FHB Életjáradékra. A versenyhatóság súlyosbító körülményként értékelte, hogy a megtévesztő hirdetések a fogyasztók széles köréhez jutottak el, a reklámok hatására hosszú távú szerződések köttettek, a megcélzott fogyasztók pedig idős emberek voltak, akik sokszor az átlagosnál alaposabb tájékoztatásra szorulnak. A GVH azt is figyelembe vette, hogy a reklámok hosszú időn keresztül elérhetőek voltak, a kommunikáció pedig kihathatott a piaci viszonyokra.

Ugyanakkor enyhítő körülménynek bizonyult, hogy az FHB a reklámok kialakításakor törekedett a jogszerű magatartásra, kommunikációja új termékre vonatkozott, a versenyfelügyeleti eljárás megindulása előtt önként változtatott reklámjain, az eljárás során pedig együttműködött a hatósággal.

A hatóság azt is értékelte, hogy az FHB vállalásokat is tett, például ezentúl a „13 részletben folyósított járulék” szlogent fogja használni, elkülöníti egymástól a termékeket és a szolgáltatásokat, valamint részletes magyarázó cikket tesz közzé a konstrukciókról.