Szűkszavú MTI-hírből derült ki, hogy nem jelenik meg többé nyomtatásban a Magyar Hírlap. A lap kiadója a kedvezőtlen gazdasági környezettel, a háborús inflációval magyarázta a lépést.
Ettől a Magyar Hírlap online változata tovább működik. "A Magyar Hírlap Kiadói Kft. megköszöni az újság olvasóinak, hogy ilyen hosszú időn át kitartottak a Magyar Hírlap mellett" - fogalmaztak a közleményben.
Az előfizetőket postai úton értesíti a kiadó a további, alternatív lehetőségekről.
A Magyar Hírlap Kiadó Kft legutóbbi, 2021-re vonatkozó pénzügyi beszámolója alapján 674 milliós nettó árbevétel mellett 357 ezer forintos adózott eredménnyel zárt. Bevételei az előző évekhez képest csökkenő tendenciát mutattak.
Ezzel újabb kormányközeli, állami hirdetésekre támaszkodó, nyomtatott lap szűnik meg a Figyelő vagy a Világgazdaság után. Utóbbi lapok kiadója a parlamenti választások után eleve nagy költségcsökkentő intézkedéseket jelentett be: a szerkesztőségek leépítése mellett megszüntette a City7 lapot és a FourFourTwo magazint, két nyomdáját is bezárta, a korábbi hírek szerint pedig összevonja a Borsot és a Ripostot.
A Magyar Hírlap története
A magyar sajtótörténet több Magyar Hírlap elnevezésű lapot tart emlékezetében, de a most megszűnt nyomtatott napilap története a Kádár-korszakban kezdődött. Az újságot a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának napilapjaként alapították, és 1968. április 6-án adták ki az első próbaszámot „Megjelenik a hét minden napján, hétfőn is” jelmondattal. Több próbaszámot követően végül 1968. május 16-án indult el az újság, első főszerkesztője Darvasi István országgyűlési képviselő volt.
A 70-es években, a példányszámok növelésére péntekenként „tanácsi számokat” kezdtek közölni minden megyében, ezekben a vidéki tanácsokhoz kötődő híranyagokat is közzétették . Ez az időszak volt egyébként a lap fénykora, hétfőnként akár 100 ezres példányszámmal jelentek meg, ami azért is lehetett ilyen magas, mert a hét első napján csak a Hétfői Hírek című hetilap jelent még meg.
1989-ig a Minisztertanács lapja maradt, a rendszerváltáskor a főszerkesztő egyben a kormányszóvivő Bajnok Zsolt volt. A rendszerváltás után a Magyar Hírlap külföldi tulajdonba került, és ekkor alakult át liberális szellemiségű napilappá.
Először az angol Maxwell, majd a Marquard volt a tulajdonos, 2003 áprilisától pedig a svájci anyacéggel rendelkező Ringier Kiadó. 2004 októberében azonban a Ringier megvásárolta a Népszabadságot, és mivel jogilag nem lehetett egy napilapnál több a vállalat tulajdonában, a lap szerkesztőségét bezárták. Pár nap kényszerszünet után a szerkesztők és munkatársak újjáélesztették az újságot, de mivel a kiadási jogok még mindig a Ringier tulajdonában voltak, nem használhatták az eredeti nevet. Két hétig A Pont néven jelent meg, majd a szerkesztőség tagjai megvásárolták a Magyar Hírlapot, és egészen 2005-ig, Széles Gábor üzletember színre lépéséig az ő tulajdonukban is maradt. A Széles-időszakban ideológiai illetve politikai szempontból meghatározó váltások történtek. Ebben az időszakban, 2003 és 2006 között Szombathy Pál volt a napilap főszerkesztője, a fiatalabb olvasók megnyerésére az ő vezetése alatt lett a nagy, broadsheet formátumú újságból kisebb alakú kiadvány.
2006-ban újabb tulajdonosváltás történt, ekkor szakított a lap a liberális eszmékkel és a Fideszt támogatva ekkor vált konzervatívvá. A Magyar Hírlap azóta is kormányoldali lapként működik – immáron csak online platformon.
Főszerkesztők
1968–1984 Darvasi István
1984–1991 Bajnok Zsolt
1992–1993 Németh Péter
1994–1995 Kocsi Ilona
1995–1996 Vince Mátyás, Ács György, Gazsó L. Ferenc
1997–2003 Kocsi Ilona
2003–2006 Szombathy Pál
2006–2009 Farkas György, Gazsó L. Ferenc
2009–2014 Stefka István
2014– Petán Péter
