A napokban jelent meg a hír, amely szerint az Aldi felfüggeszti Magyarországon az újságok árusítását az üzleteiben. Iparági becslések szerint ez a lépés nagyjából 5 százalékos kiesést jelent a teljes printpiacot tekintve. A Magyar Lapkiadók Egyesülete közleményben ítélte el a döntést. 

Az MLE úgy fogalmazott, az újságárusítás megszüntetése egy újabb olyan lépés, amely tovább szűkíti a független és sokszínű tájékoztatás gazdasági hátterét. Álláspontjuk szerint ez nem kedvező irány sem a sajtószabadság, sem a tájékozott polgárokon nyugvó, egészséges piaci környezet szempontjából. 

„A tájékozott fogyasztó a gazdaság és a kereskedelem közös érdeke, amelyben a média meghatározó szerepet tölt be. A kereskedelemnek és a médiának nem egymástól független, hanem egymást erősítő szerepe van” – mondta Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke.

Mint írják, a nyomtatott lapok jelenléte az élelmiszerláncok üzleteiben nemcsak kényelmi szolgáltatás, hanem a közvélemény tájékozottságát erősítő, demokratikus nyilvánosságot támogató eszköz is. „A sajtótermékek fokozatos kiszorulása a nagy forgalmú értékesítési pontokról hosszabb távon gyengíti a független szerkesztőségek gazdasági alapjait, és szűkíti az olvasók választási lehetőségeit.”

„Sajnáljuk, hogy az ALDI ebben az ügyben nem a tájékozott vásárlók, a felelős fogyasztói döntések és a sokszínű médiakörnyezet erősítése felé tett lépést, hanem egy olyan megoldást választott, amely véleményünk szerint rossz példa a hazai piacon. Meggyőződésünk, hogy a magyar gazdaságnak és kereskedelemnek hosszú távon is érdeke a jól informált, kritikus gondolkodású olvasó- és vásárlóközönség, amelyhez a nyomtatott sajtó is nélkülözhetetlen” – olvasható a közleményben. 

A kiadók durva optimalizálásra számítanak

Egy, a Kreatívnak nyilatkozó forrás felhívta a figyelmet arra, hogy például a MOL-nál is folyamatosan csökken az árushelyek száma, illetve más láncoknál is csökken a polcok mérete, vagyis, hogy mekkora helyet biztosítanak az újságoknak. Ennek oka, hogy a láncok négyzetméterenkénti profitot mérnek. Mivel a sajtótermékek alacsony profitrátával dolgoznak, ráadásul a napi szintű kihelyezés és visszaszedés miatt rendkívül munkaerő-intenzívek, a kereskedők előszeretettel cserélik le őket ritkább feltöltést igénylő, de nagyobb hasznot hozó termékekre, például üdítőkre vagy édességekre. Forrásunk szerint ugyanakkor a láncok elfeledkeznek a magasabb társadalmi felelősségről, amelyet az MLE is számonkér a közleményében, hiszen a kereskedőknek is elemi érdeke kellene, hogy legyen a tájékozott, olvasó vásárlóközönség megtartása.

Régóta negatív spirálban van a szakma: minél kevesebb helyen árulnak újságot, annál kevesebb helyen lehet megvenni, annál kevesebb fogy el, annál kevesebbet rak ki a kiadó, annál kevesebb helyre tudja elvinni a terjesztő. 

Úgy tudni, a kiadók durva optimalizálásra számítanak a lapterjesztés terén. Csökken az eladóhely, nem nő az előfizetők száma, és erre az egész lappiacra három terjesztő van (Lapker, Magyar Posta, MediaLog). Ha pedig erre a szűkülő piacra van három rendszer, akkor mind a három csak drágán tud működni. Ha pedig nem történik terjesztői konszolidáció, mindhárom terjesztőrendszer addig emeli az árakat a saját működése érdekében, amíg tönkre nem mennek a kiadók. 

Forrásunk a közeljövő lehetséges változásairól is beszélt. Előfordulhat, hogy hamarosan lesznek napok, amikor nem jelenik meg napilap. Romániában például nincs hétvégi lapszám, csak öt- vagy négynapos terjesztés. A napilapok szállítását hozzákötötték a magazinok megjelenési napjaihoz, hogy az autók fenntartási költségei megoszoljanak. 

Az újságok árusítása kulturális küldetés is

Havas Katalin, az MLE főtitkára lapunknak nyilatkozva elmondta: önmagában az Aldi döntése természetesen nem veszélyezteti a lapterjesztést, ám ha elindulna egy negatív folyamat – amire reményei szerint nem kerül sor –, az már komoly problémát okozhatna. Az ilyen típusú üzletek nagy forgalmú helyek, ahol a vásárlók megszokták, hogy a mindennapi bevásárlás mellett sajtótermékekhez is hozzájutnak.

„Jelenleg nincs tudomásunk arról, hogy más láncok is hasonló lépésre készülnének. Bízunk benne, hogy nem indul el ilyen folyamat, mert a terjesztés kritikus jelentőségű a printpiac számára: a nyomtatott lapokat az olvasók továbbra is kézbe veszik és elolvassák. Ezek olyan helyszínek, amelyeket az emberek mindennapi szükségleteik miatt rendszeresen felkeresnek, így az újságok árusítása egyfajta kulturális küldetést is jelent. Úgy tűnik, az Aldi ezt másként látja. Sajnáljuk, hogy az üzletlánc ebben a régióban ezt a döntést tartotta helyesnek” – mondta Havas a Kreatívnak.

Évről évre változnak a fogyasztói szokások

Megkerestük a Lapkert, hogy megtudjuk, ők hogyan látják jelenleg a nyomatott sajtó helyzetét, hány áruspontra szállítanak, illetve hogyan látják a változó vásárlási szokásokat.

Közleményükben azt írták, a nyomtatott sajtó a mai napig jelentős szereplője a hazai médiapiacnak, amely mögött erős olvasói igény áll. A fogyasztói szokások évről évre változnak, ugyanakkor nemzetközi tapasztalatok alapján is látható, hogy továbbra is létezik egy elkötelezett olvasói réteg, amely számára a nyomtatott sajtó értéket képvisel.

„Az árushelyeink száma folyamatosan változik, ahogyan a Magyarországon jelenlévő hálózatok, a hálózatok egységei és a független árushelyek száma sem állandó. Az elmúlt években új piaci szereplők részére ugyanúgy kezdtünk szállítani, mint ahogyan előfordul, hogy üzletbezárás vagy portfólió váltás miatt valamelyik partnerünk nem fogad többet lapokat vagy csökkenti a polchelyek számát. Jelenleg közel 6000 áruspontra szállítunk, valamint webshopunkból az ország bármely pontjára rendelhetnek vásárlóink” – írták, hozzátéve, hogy a változó vásárlói szokásokat monitorozva folyamatosan szélesítik a portfóliójukat, és a klasszikus sajtótermékek mellett szerepet kapnak más, impulzusvásárlásra épülő és nem hagyományos termékkategóriák is. Ezek segítségével biztosítani tudják a hagyományos sajtótermékek jelenlétét a polcokon.

Frissítve: 2026. 05. 22. 11:20

Fotó: Pexels