hero
Távozik az Index lapigazgatója a Wahorn-botrány miatt
Várbíró Péter jelezte a vezérigazgató Starcz Ákos felé, hogy vállalja a felelősséget az Index vacsorázós videós műsorában, a Konyhanyelvben elhangzottakért.

Cikkünket frissítettük.

Wahorn András elfogadhatatlan módon relativizálta és mentegette a pedofil erőszaktevést a november 4-én megjelent epizódban. Ahogy korábban írtuk, a műsor szponzora, az Electrolux ezután azonnali hatállyal felmondta szerződését. Az eset kapcsán megkérdeztük az Indexet a Konyhanyelv készülésének hátteréről. 

„Az Index lapigazgatója a külső gyártású műsorok kreatív producereként jelezte a vezérigazgató felé, hogy vállalja a felelősséget az adás közzététele kapcsán elkövetett hibákért, és közös megegyezéssel távozott az Indextől” 

– írta az Index.hu Zrt. írásos válaszában a Kreatívnak, amit a cég képviselője szóban is megerősített.

Rákérdeztünk a műsor jövőjére is, a válasz szerint az Index Zrt. egy évadra egyezett meg Lakatos Márkkal a Konyhanyelv kapcsán, az utolsó, ötödik epizód pedig múlt héten már megjelent.

A távozás tényét a Kreatívnak a témában küldött válaszaiban közölte a cég. Alább a kérdéseink, és az arra adott válaszok.

Milyen konstrukcióban ad teret az Index a Konyhanyelv c. műsornak? Minden adást promótáljátok? Van az egyezség mögött üzleti megállapodás?

A Konyhanyelv koprodukcióban készült Lakatos Márkkal, melyben az Index szerepe, hogy megjelenést biztosított különböző felületein a műsor adásai számára, valamint az adások témáit és meghívott vendégeit jóváhagyta, illetve a külső gyártás által küldött tartalmi vágásra módosítási javaslatokkal élhetett. A produkció kapcsán üzleti együttműködés Lakatos Márk és a szponzorok között volt, ebben az Index.hu Zrt. nem érintett.

Megnézitek előre az anyagokat, amik kikerülnek? Van kommunikáció a Konyhanyelv szerkesztősége és közöttetek, ha vannak kérdéses adások, témák?

Igen, megnézzük a kikerülő anyagokat. Ahogy azt korábban is elismertük, a Lakatos Márk nevével fémjelzett, külső gyártásban készülő Konyhanyelv című műsor negyedik adásának szerkesztése, ellenőrzése során hibát vétettünk. Az esetet követően felülvizsgáltuk a külső és a belső gyártásban készülő anyagaink ellenőrzési, gyártási folyamatait, ezeken több ponton szigorítottunk. Emellett a Youtube által biztosított kategorizálási rendszeren belül az alábbi figyelmeztetéssel láttuk el a szóban forgó videót: „Ez a videó egyesek számára kifogásolható lehet”. 

Az Index lapigazgatója a külső gyártású műsorok kreatív producereként jelezte a vezérigazgató felé, hogy vállalja a felelősséget az adás közzététele kapcsán elkövetett hibákért, és közös megegyezéssel távozott az Indextől.

Milyen alapelv szerint teszitek ki az adásokat (avagy bármilyen máshol készült tartalmat, amit promótáltok)? Megvizsgáljátok-e őket jogi, etikai szempontból?

Az Index minden külső gyártású műsor esetében fenntartja magának a jogot, hogy azokat az anyagokat, amelyek jellege, tartalma, megjelenése, minősége jogszabályba ütközik, vagy ellentétesek az arculatával, szemléletével, nem jelenteti meg, illetve a megjelenést azonnal visszavonja.

A Konyhanyelv című műsor negyedik adása kapcsán azt gondoljuk, hogy a videóban megjelenő felkavaró történetek kapcsán a megoldás nem a tagadásban, a vélemények törlésében van, hanem az őszinte szembenézésben. Hisszük azt, hogy bárki elítélheti saját, korábban elhangzott szavait, azokért bocsánatot kérhet. Ezt várjuk a műsor vendégétől Wahorn Andrástól is. 

Fontosnak tartjuk a sokszor tabuként kezelt társadalmi, etikai és morális kérdések feldolgozását, akár úgy is, hogy azonosítják a téves és elfogadhatatlan álláspontokat, mert ezek segítik a párbeszédet. Ezért is mutattuk be a Konyhanyelv című sorozatot, melyben Lakatos Márk fontos tabutémákról beszélget vendégeivel. 

Mikor és milyen disclamereket tesztek a népszerűsítő cikkek mellé?

Tartalomtól függően öt kategóriát használunk:

  • hirdetésmentesség, ahol a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését
  • kiskorúakra káros tartalom esetén, tájékoztató szöveget jelentetünk meg a jogellenes, vagy kiskorúakra káros online tartalmak bejelentéséhez
  • nőket és kiskorúakat ért erőszak, családon belüli erőszakot bemutató téma esetén, tájékoztató szöveget a segítségkéréshez
  • erőszakos, felzaklató tartalom estetén, a cikk szövegében a videó előtt egyértelműen felhívjuk a figyelmet, mit tartalmaz a videó, és javaslatot teszünk rá, ki ne nézze meg
  • 18-as karika, melyet a jogszabályi szabályozásnak megfelelően használunk, amikor azt előírás megköveteli.

Az említett adáshoz milyen magyarázó, értelmező cikkeket tettetek az adással egyidőben? És milyeneket utána?

A beharangozó anyagban és az adás publikálásakor megjelent kísérő cikkben is jeleztük, hogy rendhagyó és felzaklató lesz a Konyhanyelv negyedik adása, mely érinti a szexuális erőszak témakörét. Elismerjük, hogy ezek nem elég határozottan és erőteljesen jelentek meg az előkommunikációs anyagokban. Az adást követően több szakértői anyagot jelentettünk meg pszichológus és jogász szakértőkkel, melyekben a cikkszerzők leírták saját értelmező gondolatukat is, illetve egyértelműen megjelent az Index szerkesztőségének álláspontja.

Polyák Gábor (forrás: ELTE Média)

Az ügyben megkérdeztük még a lemondás előtt Polyák Gábort, az ELTE Média Tanszékének vezetőjét a témában.

Mi a véleményed arról a vitáról, ami Lakatos Márk Konyhanyelv című műsoráról a közvéleményben kialakult. Egy véleményed van róla, vagy van magánemberi és médiaszakemberi?

Ha kettő van, akkor is nagyon hasonlóak ezek. Nehéz a téma mindenképp, de nem lehet megtenni, hogy azért, mert egy téma nehéz, nem beszélünk róla nyilvánosan. Nagyon felkészült moderátor kell hozzá, az biztos, pláne akkor, ha egy résztvevő nem várt irányba tereli a beszélgetést. Az ő dolga, hogy ne tegyük tabuvá a témát, ne mondjuk a beszélgetőpartnereknek, hogy ne is próbáljanak meg érveket felhozni, de egy bizonyos határt ne lépjünk át. Kevés olyan téma van, aminek nincsen két oldala, a gyerekek elleni abúzus ilyen. Lehet beszélgetni róla, lehet szempontokat behozni, de a beszélgetés végére nem juthat oda a diskurzus, hogy az alaptézist megkérdőjelezik.

Ennek a beszélgetésvezetésnek feltétele, hogy a kérdező/moderátor újságíró legyen?

Ebben az esetben is látszik, hogy azért ez egy szakma. Nem tud bárki leülni és beszélgetést vezetni, főleg komoly, nehéz témákban, még ha a járvány idején azt is tapasztaltuk, hogy mindenki elkezdett online kerekasztalt vezetni. Mérő Vera markáns álláspontot képvisel a témában, ezt lehetett tudni, de hogy meg fog jelenni egy bántalmazást elfogadó nézőpont is, az valószínűleg váratlanul érte a résztevőket. A kérdezőnek ezért kell erősen ott lenni fejben, hogy ezt kezelni tudja. 

A médián belül hova sorolnád ezt a tartalmat?

Médiaszolgáltatás az, ami egy szerkesztői döntésen esik át. Lakatos Márk műsora egy Youtube-csatornán látható, ami azt feltételezi, van az adások, az egész műsorfolyam mögött szerkesztői döntés. Ha pedig van, onnantól ez médiatartalom.

A Youtube-ra bárki feltölthet tartalmat, ennyit számít, hogy azt csatornára tölti fel, vagy csatornán kívül? Ráadásul bárki, egyszemélyben is létrehozhat YT-csatornát, onnantól az is szerkesztett tartalom?

Az én véleményem szerint igen. Magánszemélyek YT-tartalmaiba, hogy ki mit tölt fel, senki nem szól bele. Az előfordul, hogy jogsértés (pl. szerzői jog, büntetőjogi esetek) esetén a tartalom elérhetetlenné válik, de nem vonatkozik rá a médiatörvény. Ha létezik egy YT-csatorna, és amögött, hogy oda milyen tartalom és mikor kerül fel, szerkesztői döntés áll, azt már az európai és a magyar jog is médiatartalomnak tekinti.

Ennek tehát azért van jelentősége, mert vitás kérdésben a bíróság is így fog gondolkodni?

Igen. Attól lesz valami médiaszolgáltatás, hogy van-e mögötte szerkesztői felelősség. De nem biztos, hogy több ember van mögötte! A hangsúly a döntésen van.

Innentől érvényes rá a médiatörvény?

Innentől érvényesek rá szabályok, a médiatörvény bizonyos szabályai is. Ennek a törvénynek nagy része furcsamód a rádiókról szól, mert ott még van pályáztatás; illetve sok szó esik a közszolgálati műsorszolgáltatásról is. Az egyik legfontosabb szabály bizonyos adatok hozzáférhetővé tételéről szól, de nagyon speciális intézkedés nincs a gyermekvédelemről. Az on demand tartalmakra ráadásul még kevesebb intézkedés szól, ott korhatár-karika sincs, csak fel kell tüntetni a műsor elején, ha az ártalmas lehet kiskorúak számára. Abban erősen kételkedek, hogy ennek lenne bármi értelme.

Ami a médiatörvény szempontjából lehet érdekes, az az, hogy valaki megteheti, hogy ezzel a médiatanácshoz fordul, és nem fog tudni másra hivatkozni, mint arra, hogy a kiskorúakra vonatkozó figyelmeztetést nem jelölték. De nem ez a kulcsprobléma ezzel a beszélgetéssel.

Hanem?

A beszélgetésnek az az egyik állítása, hogy a pedofília menthető. Ez egy vélemény. Nem vitatémában foglal el egy olyan álláspontot, ami társadalmilag semmiképp nem elfogadott. Ez önmagában viszont senkit nem sért, nem uszít, nem rágalmaz, konkrét csoportot nem ér sérelem, nem sérti az alkotmányt, jogi szempontból tehát nem aggályos. Nem látom azt a pert, ami emiatt indulhatna. Ez egy szakmai-etikai kérdés elsősorban, hogy ezzel mit kezd a moderátor.

Itt időszerű egy másik eldöntendő kérdés: újságírónak számít Lakatos Márk?

Nem.

Miért, ki az?

Nincs ilyen jogi definíció. Újságíró az, aki magát annak gondolja, de ennél én szigorúbb vagyok. Újságíró az, aki egy szerkesztőségben dolgozik, ahol az anyagai szerkesztésen, döntéseken mennek keresztül. És éppen azért, mert ma bárki közzé tehet bármilyen tartalmat, azért kell körül határolni, hogy ki az újságíró. Beszélgetéseket vezetni önmagában nem újságírás.

Megváltozik a helyzet onnantól, hogy ennek a műsornak felületet ad egy újság? Lakatos Márk műsorát az Index.hu disztributálja, promotálja.

Nem nagyon tud nem felelősséget vállalni érte az adott újság, mert generál egy olyan forgalmat, ami nélküle nem születhet meg, plusz ad egy hitelességet, egy keretet, ami a megítélését befolyásolja. Bárki, akit megkérdezel, azt fogja mondani, hogy az Indexen látta. A felelősséget vállalni kell tehát. Ha egy etikai szempontból kérdőjeles anyagnak adnak megjelenési lehetőséget, keretbe kell helyezni, megmagyarázni, mit fognak látni, hallani a nézők és azt hogyan kell értelmezni, plusz elhatárolódni tőle.

Az Index az adást több cikkben is felvezette. Van, amelyiknél volt korhatáros figyelmeztető kapu, máshol nem. És az adás után két nappal az a bizonyos értelmező cikk is megszületett, amiben orientálják az olvasót, hogy hogyan értelmezze a látottakat. Akkor tehát erre lett volna szükség már a megjelenéskor?

Igen, és az elhatárolódásra.

Ha egy szerkesztőség feltüntetni, hogy közöl valamit, de nem biztos, hogy egyetért vele, az etikailag, jogilag ér valamit? 

Nem. Az az olvasónak üzenet, hogy lehet, hogy tőlük, a szerkesztőségtől másra számít, és itt most valami mást fognak látni. Jogilag az elhatárolódás nem ér semmit. És még egyszer mondom, nagyon fontosnak tartom, hogy ne tabusítsunk témákat, az nem jó irány. Így ebben az esetben is az adás visszatartása, a kérdéses részek kivágása nem lett volna jó megoldás. A beszélgetés helyes mederben tartása a megoldás.

Mit lehet tenni azzal a végtelen tartalommal, ami az interneten születik?

Nem tudom, hogy ez probléma-e, ez egy helyzet. Amíg kevés csatorna állt rendelkezésre, azon siránkoztunk, hogy csak kevesen kaptak szót, most a csatornák száma végtelen, ami a hülyeségek számát is végtelenné tette.

Ami bűncselekmény, az bármilyen csatornán bűncselekmény marad. Hogy kinek van ezzel dolga? A nagy szolgáltatóknak (pl. Google, Facebook) vagy az államnak, de az a meglátásom, nem szabályzás útján oldódik ez meg. Számtalan olyan kockázat van a társadalomban, amit sosem oldottunk meg, ez is egy ilyen lesz. Azt jó tudni, hogy a hagyományos média mindig jó szűrőként működött.

Amikor az oktatásban majd sokkal nagyobb szerepet kap a kritikus médiafogyasztás, a kritikus gondolkodás, a befogadó közeg fogja jobban kezelni ezeknek a kirívó eseteknek a súlyát.

Képek forrása: Index.hu