bn 2021. november 29. 16:33
Legkevésbé az LMBTQ+ és a roma munkavállalók érzik magukat biztonságban
Itthoni munkahelyek állapotát mérte fel a Nyitottak vagyunk nonprofit szervezet a Gemius Magyarországgal együttműködésben.

Az Open Survey Programot a munkahelyi elfogadás felméréséért és a munkahelyek lépéseinek támogatásáért indították. Az országos, reprezentatív kutatás szerint minden negyedik ember az átlagosnál kevésbé érzi magát biztonságban a munkahelyén Magyarországon. 

„Gyakrabban tapasztal verbális bántalmazást és zaklatást. Kevésbé tapasztalja, hogy ugyanazért a munkáért ugyanolyan elbírálást kap. Ők azok, akik valamilyen kisebbségi csoporthoz tartozónak vallják magukat” 

– foglalja még össze az eredményeket a projekt. Az Open Survey Program másik része a vállalatok felmérése és egymással való összevetése, illetve az eredmények alapján akciótervek megfogalmazása. Ez a munka folyamatosan zajlik, munkáltatóként jövő év januárjáig lehet hozzá csatlakozni.

Az országos kutatásából kiderül, hogy a valamilyen kisebbségi csoporthoz tartozó munkavállalók munkahelyi élményei mérhetően negatívabbak, mint a többségi társadalomhoz tartozó társaiké. Az is kirajzolódik, hogyan változnak az eredmények az iskolai végzettség alapján, a kékgalléros dolgozók körében alapvetően negatívabbak a tapasztalatok. Emellett a munkahelyi elfogadást támogató programok megítélése inkább pozitív. 

A teljes kutatási jelentés letölthető a nyitottakvagyunk oldalról. Az éppen aktuális mérési programba is várják vállalatok jelentkezését.

Néhány információ az országos kutatás eredményeiből

Munkahelyi biztonság, zaklatás, verbálisan bántalmazó viselkedés

  • A legbiztonságosabbnak általában véve a nők és a fiatalok helyzetét látják a válaszadók. Legkevésbé az LMBTQ+ munkavállalók, a romák, valamint a fogyatékkal élők vannak biztonságban.
  • Az önmagukat valamely kisebbséghez sorolók az átlagosnál szignifikánsan kevésbé érzik biztonságban magukat munkahelyükön
  • Az LMBTQ+ emberek helyzete a mezőgazdaságban és a közigazgatásban kedvezőtlenebb, mint a teljes populációban.
  • A fogyatékkal élők helyzetét a kereskedelemben, a közigazgatásban és a mezőgazdaságban látják válaszadóink az átlagosnál számottevően rosszabbnak.
  • A roma munkavállalók helyzete a kereskedelemben, a közigazgatásban és az oktatásban szignifikánsan rosszabb az összesített átlagnál.
  • A munkahelyi el nem fogadás, bántalmazás lehetséges megnyilvánulási formái közül a másik lenézése, lekezelése a leggyakoribb, de magas a munkatársakkal való tiszteletlen viselkedésről beszámoló válaszadók aránya is. Ilyen jelenségekkel az alapfokú végzettséggel rendelkezők lényegesen gyakrabban találkoznak, mint a magasabb iskolázottságúak. Szintén gyakrabban találkoznak velük a kisebbségi csoportok tagjai: minden negyedik-ötödik, kisebbségi csoporthoz tartozó ember napi rendszerességgel tapasztalja ezeket.

Fair bánásmód: ugyanazért a munkáért ugyanaz a bér

  • Az „egyazon munkáért egyazon megítélés” elve a válaszadók 54%-a szerint egyáltalán nem, vagy inkább nem érvényesül a munkahelyen. Leginkább az alapfokú végzettségűek érzik az elv érvényesülésének a hiányát.
  • Az önmagukat valamely kisebbséghez tartozónak valló válaszadók jelentősen nagyobb arányban élnek át rendszeresen, illetve alkalmanként hátrányos megkülönböztetést munkahelyükön, mint a nem kisebbségi csoporthoz tartozók.