A Kreatív júliusi számában cikk jelenik meg arról, hogy az egyes kiadóknál hogyan történt meg az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásra (EKHO) való áttérés. A Kreatív Online arról értesült, hogy a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) az üggyel kapcsolatban napokon belül állásfoglalást ad ki. Nemes Péter a szervezet humánpolitikai bizottságának elnöke szerint az EKHO bevezetése nem rendezi e speciális jogviszonyt.

A kormány azzal a céllal vezette be az EKHO-t, hogy visszaszorítsa a kulturális intézményekben és a médiumoknál különösen jellemző színlelt vállalkozói szerződéseket. Az új adózási formát vállalkozóként és munkavállalóként is lehet választani. Előnye, hogy korlátozott mértékben, de biztosít szociális juttatásokat, miközben a munkabérnél alacsonyabb a hozzá kapcsolt közterhek mértéke.

A Kreatív júliusi számában a Fókusztéma rovatban foglalkozik a témával. A cikkből kiderül, hogy az ekhóra való átállás több százmilliós pluszköltséget jelent a médiatulajdonosoknak, a moratórium lejárta után azonban akár egyetlen szabálysértés ennél is nagyobb pénzbírságot vonhat maga után, pedig egyes esetekben nagy a bizonytalanság a szabályozás körül.

A tehetősebb kiadók különböző utakon, de próbálták dolgozóik veszteségeit csökkenteni. A Sanomának több mint 200 milliós pluszköltséget jelent az EKHO bevezetése. A kiadó a pluszterhekből nem csupán a törvényileg meghatározott 20 százalékot vállalta magára, hanem kis mértékben a dolgozók veszteségeit is kárpótolta. A Népszabadság kiadójánál az ekhósítás során az volt a cél, hogy egyetlen dolgozót se érjen veszteség. Ránki Péter, a társaságnál működő szakszervezet titkára a Kreatívnak nyilatkozva elmondta: a Népszabadságnál alapvetően az tette lehetővé a nettó jövedelmek megóvását, hogy ott korábban is a lapkiadói szakmában megszokott átlagnál nagyobb arányban dolgoztak az újságírók, szerkesztők és egyéb munkatársak bejelentett munkavállalóként, akik most az ekhóra való áttéréssel kevesebbe kerülnek a kiadónak. A váltáskor az így megspórolt pénzeket a most munkabérré alakított összegek kiegészítésére tudták fordítani.

A Magyar Televíziónál a teljes külsős foglalkoztatási rendszert felülvizsgálták, aminek keretében 7-800 embertől is megválhat a köztévé.

Az MLE - amely kezdeményező szerepet töltött be a sajtóban dolgozók munkaviszonyának rendezését célzó, két és fél éve elindult folyamatnak - több eszközzel is próbált segíteni a kiadóknak az átállásban. Nemes Péter, az MLE humánpolitikai bizottságának vezetője a Kreatív Online-nak elmondta: a kiadók független önálló vállalkozások, ennek ellenére az MLE számos praktikus dologban segítette őket. „Személyes konzultáció keretében egyeztettünk, de az egyesület kidolgozott úgynevezett módszertani segédleteket is: összegyűjtöttünk például szerződésmintákat, és próbaszámításokat végeztünk, hogy melyik alkalmazási formával járnak a legjobban az újságírók” - tudtuk meg az Axel Springer kiadó humánpolitikai vezetői posztját is betöltő Nemes Pétertől. A szakember szerint az EKHO nem oldja meg teljesen az újságírók jogviszonyának problémakörét, hiszen jelenleg csak egy új adózási formát vezetett be a kormány, de alapjaiban nem rendezte az újságírószakma speciális munkavégzési formájának kérdéskörét.

Nemes Pétertől megtudtuk azt is, hogy az MLE július elején egy állásfoglalást ad ki, amelyben azt hangsúlyozzák, hogy a kiadók és a médiaiparban tevékenykedő újságírók érdeke egyaránt az, hogy tiszta jogviszonyok között dolgozzanak. Az MLE szeretné elérni például azt, hogy a nyugati mintákhoz hasonlóan az újságírók a klasszikus munkavégzéstől eltérő, atipikus munkaviszonyban dolgozhassanak, illetve a munkájukhoz szükséges eszközök után kedvezőbb adót fizessenek.