„Visszatért a forgalomba a délután meghibásodott Combino. Ezúttal nem az ajtó romlott el, hanem úgynevezett »vezérlés és becsukásvédelmi hiba« lépett fel.” Ezt a hírt egy SMS- hírszolgálatótól kapta kollégánk szeptember 4-én délután, éppen miközben ez a cikk készült. A hír nem igényelt több magyarázatot: addigra már közel két hónapja szinte minden médium az első látásra alapvetően műszaki jellegű problémasorozat újabb és újabb fejleményeivel foglalkozott. A főváros, sőt, az ország lakosságának jelentős része már jóval többet tudott a villamosokkal kapcsolatos technikai problémákról és megoldásokról, mint azt néhány hónappal korábban bárki is sejtette volna.

A Combino villamosok története persze legalább annyira kívánkozik a kommunikáció, mint a technológia krónikásainak tollára.
Amikor az új Combino villamost népszerűsítő első citylight hirdetések megjelentek, még senki sem sejtette, hogy az új jármű érkezése a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) eddigi legrosszabbul szervezett – a Fővárosi Önkormányzatot is megzavaró – válságkommunikációjához vezet majd. Az előkészületek idején – egy névtelenséget kérő informátorunk szerint – a BKV vezetőinek még az volt a fő problémájuk, hogy a sajtó számára készült anyagokból kihúzzák az akkorra már városszerte a villamosra illesztett „hernyó” becenevet.

A későbbiekben kiderült, ez a nyelvi probléma csak a nyitánya volt a kisebb bakik, majd egyre súlyosabb hibák sorozatának, amelyek nem szükségszerűen következtek a járművek műszaki hibájából. Ahogyan – igaz megkésve – világossá vált az is, hogy az új körúti villamosoknál tapasztalt és ehhez hasonló apróbb technikai gondok teljesen normálisak minden új típus bevezetésénél.
„A valódi hiba nem a villamosban, hanem a kommunikációban van” – ez volt a legtöbbször megfogalmazott gondolat a cikk írása idején folytatott háttérbeszélgetéseink során.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a BKV több figyelmet fordított volna a műszaki hibák helyes és pontos kommunikációjára, az egész, ma már csak Combino-botrányként emlegetett ügy elkerülhető lett volna. Nem így történt, és ez a megkérdezettek egybehangzó véleménye szerint leginkább a BKV elavult kommunikációs rendszerének és stratégiájának – illetve a stratégia hiányának – következménye.

Kapkodva
A válságkommunikáció legáltalánosabb jellemzője a kapkodás volt. A gyors nyilatkozatokat rendszerint újabbakkal kellett kiegészíteni, amelyek gyakran ellentmondásban álltak a korábbi kijelentésekkel.
Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) – a fővárosi tömegközlekedés visszásságait árgus szemekkel figyelő civil szervezet – szóvivője szerint a BKV már az első felsővezeték-szakadások magyarázataival rossz irányba terelte a kommunikációt, mert alapvetően a valóságnak nem megfelelő körülményekkel indokolta a hibákat. „Azt mondták, hogy a villamosok túl gyorsan haladtak, pedig ez utólag nem ellenőrizhető. A vizsgálatok bebizonyították, hogy ez nem volt igaz. Ráadásul pontos okok megnevezése helyett ezzel a nem meggyőző állítással a nyilatkozat magyarázkodásnak tűnt” – fogalmazott Vitézy.

Szintén a kapkodás következménye lehetett a BKV vezérigazgatójának bejelentése, amely szerint Budapestre várják a Siemens főmérnökét a szellőzőrendszer problémái és a villamosokon tapasztalható elviselhetetlen hőség miatt. Azóta kiderült, amit egyébként Vitézy is állított: valójában nem a szellőzőrendszerrel voltak a gondok, hanem a BKV egyszerűen nem rendelte meg a gyártó által egyébként felajánlott klímaberendezéseket.

„Hasonló kategóriába tartoznak a már eleve betarthatatlan ígéretek is” – folytatta
a felsorolást Vitézy Dávid. „Amikor Donáth Zoltán, a BKV vezérigazgató-helyettese közvetlenül a Margit hídi oszlopdőlés után kijelentette, hogy néhány napon belül megindulhat a közlekedés, valószínűleg tisztában volt azzal, hogy a helyreállítás több hetes munkát igényel” – fogalmazott Vitézy, majd hozzátette: végül csak július 26-án, a Margit-szigeten rendezett úszó Európa-bajnokság szervezői által sürgetett, tizenegy napos rohammunkát követően járhattak ismét villamosok a hídon.

Dőlésszögek
A Margit hídi oszlopok kidőlése más szempontból is egyik mérföldköve volt a műszaki hibákat kísérő zűrzavarnak. Ekkor váltott ugyanis stratégiát Demszky Gábor főpolgármester kommunikációs csapata, és fordult szembe az addig támogatott BKV-vezetéssel. A közvélekedés és több publicista is úgy értelmezte a főpolgármester „megrendült bizalomról” szóló nyilatkozatait, hogy Demszky Gábor kommunikációs szabadulási kísérletet tett, mert vállalhatatlannak tartotta, ahogyan a BKV az ügyet kezelte. Nyáry Krisztián, a Fővárosi Önkormányzat kommunikációs igazgatója így magyarázta a városvezetés irányváltását. „A BKV és a Fővárosi Önkormányzat között a krízishelyeztben rosszul működött a kommunikáció, a közlekedési vállalat ugyanis nem adott időben tájékoztatást a meghibásodásokról, sem azok súlyosságáról”– fogalmazott, majd hozzátette: „az önkormányzat sokszor a VEKE-től vagy a sajtóból értesült egyes elhallgatott hibákról. A váratlan Margit hídi eset világossá tette, hogy a BKV a technikai körülmények jelentős részével vagy maga sem volt tisztában, vagy megpróbálta azokat eltitkolni”.

A budapestiek reakciójából ítélve Demszky stábja jól döntött, amikor elhatárolódott a BKV-tól. Bárkié is a valós felelősség, a Medián közvélemény-kutató intézet július 25. és 29. között, ezer lakos megkérdezésével készített felmérése szerint a válaszadók 31 százaléka gondolta, hogy a közlekedési vállalatot, és 12 százalékuk, hogy a főpolgármestert terheli a felelősség a nagykörúti villamosok meghibásodásai miatt.

A Combino-ügy nemcsak a BKV kommunikációs problémáit hozta felszínre, hanem politikai vonatkozásai révén a Fővárosi Önkormányzat és a pártok háza táján is fény derült a bakikra. Egyes szocialista politikusok egymástól eltérően értékelték például a főpolgármester felelősségét. Molnár Gyula XI. a kerületi polgármester például augusztus elsején az InfoRádiónak azt nyilatkozta, hogy szerinte Demszky Gábort is felelősség terheli. Ezt a kijelentést Vajda Pál, a városüzemeltetésért felelős szocialista főpolgármester-helyettes augusztus
negyedikén a Duna Televízióban adott interjúban elítélte, és felelőtlennek nevezte párttársát.

Központosított fejetlenség
A Kreatív által megkeresett szakértők szerint a Combino-botrány nagyobbra is dagadhatott volna, de az ellenzéknek ehhez nem fűződött érdeke mindehhez. Gyulai Attila, a Political Capital vezető elemzője szerint Tarlós István független, de a jobboldali pártok és szervezetek egy része által támogatott főpolgármester-jelölt továbbra is függetlenségét kívánja hangsúlyozni, és egy határozottabb állásfoglalás Combino-ügyben erősíthetné a nagyobbik ellenzéki párthoz való kötődésti érzetet – feltehetően ugyanebből az okból maradt távol a Fidesz is a csatározástól.

A Combino-ügy kezelése jó példája annak, hogy Tarlós nehéz feladatot vállalt: egyszerre kell különböznie Demszkytől, de a konfrontációt is el kell kerülnie.
Cikkünk írásának pillanatáig Demszky „anyapártját”, a Szabad Demokraták Szövetségét elkerülték a botrány hullámai, e mögött minden bizonnyal a Fővárosi Önkormányzattal való rendszeres konzultációk állnak, amellyel sikerült összehangolni a nyilatkozatokat. Horn Gábor, a párt kommunikációs vezetője elmondta, hogy kampányidőszakban mindennapos az egyeztetés az önkormányzat kommunikációs vezetésével. Horn kérdésünkre hozzátette: mindez nem jelenti azt, hogy az önkormányzat és a párt kommunikációja között bármilyen hierarchikus viszony állna fenn. „A Fővárosi Önkormányzat – és Demszky Gábor – kommunikációja teljes mértékben független azzal együtt, hogy szükségszerűen szorosan összefonódik a párt budapesti működésével” – fogalmazott az SZDSZ kommunikációs vezetője.

Az kétségtelen, hogy hiába teljesen független a BKV és a Fővárosi Önkormányzat kommunikációja, a Combino-ügy Demszky Gábor főpolgármester kampányát is beárnyékolta. Nyáry Krisztián, a Fővárosi Önkormányzat kommunikációs igazgatója is egyetért azzal, hogy a főváros által tulajdonolt több mint háromszáz cég közül kétségkívül a közlekedési vállalatnak a legrosszabb a kommunikációja, de ez szerinte nem az ezért felelős alkalmazottaknak köszönhető, hanem annak, hogy a cégen belüli információáramlás sem működik jól, sokszor a szóvivői iroda sem kap információt arról, mi történik a BKV háza táján.

A BKV kommunikációján az segíthetne – állítják a megkérdezett szakértők – ha mindenekelőtt teljesen átszerveznék a ma már rendkívül elavult, a múlt rendszerben konzerválódott kommunikációs döntéshozatali struktúrát. Az eddigi merev elzárkózás – a BKV a Kreatívnak sem nyilatkozott a Combino-üggyel kapcsolatban – helyett a cégnek olyan aktív kommunikációs stratégiára volna szüksége, amely minden esetben partnerként kezeli a kommunikációs lánc többi résztvevőjét. Ez nemcsak a közlekedési vállalat, hanem a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat érdeke is.

Amit mondtak, és ami történt

Április 1.
Elindul a Combinókat népszerűsítő kampány. Aba Botond a Budapesti Közlekedési Vállalat vezérigazgatója és Demszky Gábor főpolgármester együtt mutatja be a Moszkva téren kiállított villamost.
Május 22.
Az első áramszedőtörés és felsővezeték-sérülés, majd az első magyarázatok: a tesztüzem során a villamosok túl gyorsan haladtak.
Július 1.
Elindulnak az első utasokat szállító villamosok a Nagykörúton.
Július 15.
Kidől két vezetéktartó oszlop a Margit hídon. A BKV három nappal későbbre ígéri a hiba helyreállítását, és a villamosközlekedés újraindulását, de nem tudja betartani az ígéretet. Demszky Gábor egy sajtótájékoztatóján szembefordul a BKV vezetésével és személyesen Aba Botonddal.
Július 26.
Az úszó Európa-bajnokság kezdetére ismét járnak a Margit hídon a villamosok.
Augusztus 1.
A Siemens valamennyi budapesti Combinót visszahívja ellenőrzésre.
Dirk Rösler, a Siemens főmérnöke Budapestre érkezik. Kiderül: a Siemens korábban felajánlotta a légkondicionálók beszerelését, de a BKV nem rendelte meg a klímaberendezéseket. A főmérnök nyilatkozata szerint a Siemens „megbocsáthatatlannak” tartja a sorozatos meghibásodásokat.
Molnár Gyulának, az MSZP budapesti elnökének, és egyben a XI. kerület polgármesterének az InfoRádióban elhangzott nyilatkozata szerint a szabad demokratákat is felelősség terheli a kialakult helyzetért.
Augusztus 4.
A Népszabadságban megjelenik a Medián felmérése. A budapestiek gyakorlatilag nem hibáztatják Demszky Gábort a botránysorozatért.
Vajda Pál főpolgármester-helyettes nyilatkozata a Duna Tv-ben: felelőtlenség az ellenzék és Molnár Gyula szocialista politikus részéről a Combino villamosok problémáival kapcsolatban Demszky Gábort hibáztatni.
Augusztus 9.
Demszky Gábor elmondja a Magyar Távirati Irodának (MTI), hogy megingott a bizalma a BKV vezérigazgatójában.
Augusztus 10.
A főváros nyilvánosságra hozza az úgynevezett Combino-jelentést, amely szerint sem a Siemens, sem a kivitelező alvállalkozó TEN-T, sem a műszaki ellenőr Metróber nem végzett megfelelő munkát az új nagykörúti villamosfelsővezeték-rendszer átalakításakor.
Augusztus 17.
A BKV bejelenti a Városi és Elővárosi Közlekedési egyesület (VEKE) beperlését hitelrontásért.
(Forrás: Magyar Hírlap, Index, Népszabadság, Magyar Nemzet, Duna TV, Inforádió, MTI)