Europress/Getty Images

„Ha most kigyulladna egy busz, és a balesetben esetleg több ember megsérülne, abban a percben kezdenék kitalálni, hogy ki és mit nyilatkozzon, hová menjen, amikor a sajtó érdeklődne” – vázolt fel egy képzeletbeli szituációt a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) Rt. egykori tanácsadója, aki név nélkül beszélt a cég kommunikációs stratégiájáról, amelyet mindeddig pontosan ez a fejetlenség jellemzett. A helyzeten remélhetőleg segít majd, hogy szeptembertől kommunikációs osztályt hoztak létre a cégnél.

A kommunikációs stratégia és a válságmenedzsment hiánya látszik azon, hogy bár a BKV tevékenységével kapcsolatban egyre-másra botrányokról hallani, a gyakorlatban mégis kevés nyomát találni annak, hogy a közlekedési vállalat bármilyen szinten is kezelné ezt a helyzetet. Csak néhány példa az elmúlt hónapokból: a budapestiek életét egész nyárra megnehezítette a 2-es metró felújítása, majd a munka végeztével az újjávarázsolt állomásokon annyi hibát találtak, hogy az elkészült megállókat nem vette át az alvállalkozótól a BKV. A 4-es metró kommunikációs feladataira kiírt pályázat botrányba fulladt, mindeközben a közlekedési vállalatnak arra sem volt energiája, hogy népszerűsítsen egy sikertörténetet, az újjászervezett éjszakai közlekedést.

Eddig nem volt
Mindez nem csoda annak fényében, hogy a közlekedési vállalatnak szeptemberig nem is volt kommunikációs osztálya, így kommunikációs vezetője sem. Mindössze egy marketingosztályt tudott felmutatni, ez azonban nagy jóindulattal sem látta el a külső kommunikációs feladatokat.

A BKV életét tulajdonosa, a Fővárosi Önkormányzat (FÖ) is megnehezíti. Sokszor nem tisztázott, hogy a különféle feladatok kihez tartoznak, és az is keveredik a két szervezet között, hogy kinek a felelőssége a kommunikáció. Tulajdonosként a főváros gyakran csoportosít át feladatokat a közlekedési vállalathoz, és értelemszerűen ezek kommunikálása is a BKV dolga. Jó példa erre a 4-es metró építése és az ezzel kapcsolatos kommunikációs munkák.

A világon alig fordul elő, hogy egy közlekedési vállalat metrót épít, Magyarországon ez félig-meddig mégis így van. A hivatalos építtető az FÖ, amely 80-90 embert „helyezett ki” a BKV-hoz, hogy egy külön projekt keretében foglalkozzanak a metróépítéssel. Így került a közlekedési vállalathoz a kommunikáció is.

Legutóbb akkor mutatkozott meg, hogy a kettős felelősség kudarcra van ítélve, amikor a 4-es metró kommunikációjára kiírt pályázat körül botrány robbant ki, és ezt a BKV-nak kellett kezelnie.

A pályázatot ugyanis az a Sawyer Miller Group (SMG) nyerte meg, amely évek óta dolgozik az FÖ-nek. A tenderen vesztes M&H Communication pr-ügynökség szerint az ő ajánlatuk előnyösebb volt, ezért vezetőjük arra kérte a főpolgármestert, hogy vizsgálja felül a pályázatot. Az SMG egyébként már 2000 óta dolgozik a 4-es metró kommunikációján, ezzel a győzelemmel most újabb öt évre a cégé a feladat. A tender körüli sajtóbotrányba a BKV is belekeveredett, hiszen a metróépítés a közlekedési vállalat feladata.

Szász Tamás, a vállalat szeptember elejétől kinevezett sajtófőnöke a Kreatívnak elmondta, hogy a védekező kommunikáción kívül nem nagyon tudtak mit tenni, de arra ígéretet tett, a jövőben jobban kezelik az ilyen helyzeteket. „Mostantól egy tízfős csapat dolgozik a kommunikációs osztályon, amelynek feladata a vállalat kommunikációs stratégiájának felállítása, beleértve a hasonló helyzetekre kidolgozott terveket” – mondta Szász Tamás, aki szerint válságok nincsenek a közlekedési vállalatnál – „legfeljebb időnként válsághelyzetek”.

Botrány a metróban
A sajtószóvivő nem tudott felelősséget vállalni a 2-es metró felújított szakaszaival kapcsolatos kommunikációs bakikért sem, mondván, ezeket még hivatalba lépése előtt követték el. Mint emlékezetes, a nyári felújítás után átadott állomások hemzsegtek a hibáktól, és ezekről a sajtó is beszámolt. Szász Tamás szerint nagy hibát követett el a cég akkor, amikor nem hangsúlyozta: a hivatalos műszaki átadás határideje október vége, és azért nyitották meg már nyár végén az állomásokat, hogy az utasok használhassák őket. „Magyarán: az augusztus 20-i és az október végi időintervallumban még folynak a munkák, az állomások folyamatosan „csinosodnak” – mondta. Egy, a BKV belső működését jól ismerő, ám a téma érzékenysége miatt csak név nélkül nyilatkozó szakember szerint is csupán annyit kellett volna tenni, hogy az állomásokra világosan kiírják: még nem készültek el teljesen, de a nagyközönség érdekében előbb megnyitották őket. „Ezzel akár még jó pontokat is szerezhettek volna” – érvelt a szakértő, aki szerint az is probléma volt, hogy a felújítással kapcsolatos kommunikációs előnyöket igyekezett a főváros bezsebelni, míg a bajban a BKV-ra hárította a felelősséget.

A jó sem jó
A jó dolgokkal sem nagyon tud mit kezdeni a fővárosi közlekedési vállalat. Egy civil kezdeményezés hatására nemrégiben megreformálták az éjszakai járatokat, ami már önmagában is nagy tettnek számít az általában csak problémáktól zengő BKV háza táján. Az új menetrendről való utastájékoztatáson kívül azonban nem használták ki az újjászervezés pr-értékét. (Kivéve egy esetet, amikor Demszky Gábor főpolgármester és Aba Botond, a BKV vezérigazgatója, valamint civilek és sajtósok együtt utaztak az éjszakában.)

Szász Tamás szerint az volt a baj, hogy a kezdeményező civil szervezet, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) úgy aratta le a babérokat, hogy közben elfelejtette megemlíteni: mindez a BKV beruházása volt.

Bár szeptember elejétől egy egész osztály intézi a kommunikációt, nekik is időre van szükségük, míg mindenre felkészülnek. Becslések szerint legalább egy év kell ahhoz, hogy kidolgozzák azokat az elengedhetetlen sémákat, amelyekre egy válság kezeléséhez szükség van. A lapunknak név nélkül nyilatkozó szakértők szerint ez azért is lesz nehéz, mert a BKV-nál „valahogy a falakban van a titkolózás”. Nem azért, mintha lenne okuk rá, de ebben nőttek fel. Ráadásul a menedzsmentet sem készítette fel senki arra, hogy egyes helyzetekben ki hogyan nyilatkozzon.

Áttört a gát

Lapzártánk idejére a BKV mindössze másfél hónapja felállt új kommunikációs osztálya jelentős átalakuláson ment keresztül. A szeptember elején kinevezett új, és addigi első sajtófőnököt a közlekedési vállalat menesztette, ennek okát azonban nem árulta el. Az Index információi szerint a sajtófőnök távozásához egy meglehetősen csípős hangvételű sajtóközlemény vezetett. A BKV megint átszervezésre próbálja kihasználni az eseményeket: a vállalat bejelentette: összevonja kommunikációs és marketingosztályát, amelynek élére új vezetőt nevez ki, Vitéz Ágnest.