1. Mit gondol az alapötletről?
2. Mit gondol a megvalósításról az alapötlethez képest?
3. Újszerűnek tartja-e  a szpotot?
4. Hatékony lehet-e  a szpot?     (Teljesíti-e a célokat?)
5. Mi ragadta meg a szpotban?
6. Van-e kedvenc része?
7. Van-e hiba az ötletben, illetve a szpotban?

1. Ennek a filmnek van alapötlete. És ezzel máris a mai szpotok 65 százaléka fölé kerekedett. Komolyra fordítva a szót: egy picit irigy vagyok – milyen szép is lehet, amikor egyetlen üzenetre koncentrálhat a kreatív. Újra bebizonyosodott: ezekből születnek a világos és nézhető szpotok.

2. A megvalósítással semmi gond, szerintem nemcsak nézhető, hanem szép is lett. Nem érzek sem elhamarkodottságot, sem pénzhiányt. Újra kitör belőlem az irigység: látszik, hogy az ügyfél nem kezdett fillérezni a megvalósításon: nemzetközi produkció, két forgatási nap, komoly casting (ha jól tudom, hat baba volt a forgatáson, külön erre a célra berendezett szobában). Ha van idő és pénz, nem csoda, ha minden (gesztus is) a helyén van. Már pusztán ezért is megszorongatnám a rendező kezét – de csak ezért nem megyek ki Svédországba.

3. Nem annyira újszerű, de ebben az esetben ez nem is izgat: biztos vagyok abban, hogy kellő médiasúllyal működik a reklám. De erről a következő pontban.

4. Hatékony, mert egyértelmű üzenete miatt nem kell agyonnyomni a csatornákat vele. Mivel egyetlen üzenetet szellemes és igényes módon, nem 15 másodpercben közöl, én mindenképpen működőképesnek érzem. Remélem, nem találja ki semmilyen okos ember, hogy ez 20 másodpercben is működik, sőt még egy taget is hozzá lehet rakni…

5. Ha a reklám egészét tekintjük, leginkább az ragad meg benne, hogy ez esetben a kreatívkecske is jóllakhatott, és az ügyfélkáposzta is megmaradt. Örülök, hogy végre valaki nem spórolt – azt is figyelte, mit rakunk a reklámblokkba, és nem csak azt: hányszor.

6. Mivel ezt a szpotot a fentiek miatt kerek egésznek érzem, nem emelnék ki semmit.

7. Pár éve még fanyalogva rávágtam volna: „Ez nem jó: nem díjnyertes reklám!”. Akkor még nem hittem el, hogy van szpot, ami díjat nyer (és ettől jó a kreatívnak), és van, ami elad – ettől meg a lehető legjobb az ügyfélnek (valamint a kreatívnak is). Az esetek egy részében – sajnos főleg Magyarországon – e kettő még nem egy dolog. Ez a reklám elad, és lehet, hogy „egy kicsit ez is számít”.

Tehát e kérdés helyett inkább összegezzünk: nemzetközi tenderen, világos brief alapján egy pontos és szellemes magyar ötlet nyer. Nemzetközi stáb dolgozik, öt országba adják el a reklámot (és lehet, hogy hamarosan már nyolc ország vetíti). Az ügyfél elégedett, a kreatív joggal lehet büszke: a szpot nemcsak magát adja el, hanem a terméket is. E sok tény közül már egy is büszkeségre ad okot mindkét félnek. Szóval én megvettem, és kicsit irigy (valamint kecskeként éhes is) vagyok.