2011 óta összesen 15 nemzeti konzultációt tartott a Fidesz-kormány, amelyekre a 24.hu által feltárt adatok szerint legalább 119 milliárd forint közpénzt költöttek el. Az összeg döntő része nem a technikai lebonyolításra ment el, hanem reklámkampányokra: a 2012 óta ismert költésekből mintegy 90 milliárd forintot fordított a kormány hirdetésekre, míg a technikai lebonyolítás – köztük a nyomdai és postaköltségek – körülbelül 28 milliárd forintot tett ki.
A teljes kép hosszadalmas közérdekű adatigénylések és személyes iratbetekintések után állt össze. A reklámköltések jelentős részét a Miniszterelnöki Kabinetiroda rendre visszatartotta, az adatokat csak újságírók és politikusok kitartó kérdései nyomán hozták nyilvánosságra. Több esetben elektronikus másolatot sem adtak ki, csak személyes betekintést engedélyeztek, kézi jegyzeteléssel.
Az adatokból egyértelműen látszik: a nemzeti konzultációk nem pusztán véleménykérő eszközök, hanem politikai kampányok. Ezt erősíti az is, hogy a legutóbbi konzultációknál már maga Orbán Viktor is nyíltan választási mozgósításként beszélt az akcióról.
A 2025-ös, úgynevezett „Tisza-adóról” szóló konzultáció önmagában 12,3 milliárd forintba került: ebből 8,3 milliárd forint ment reklámra, míg a nyomdai és postázási költségek további 4 milliárdot tettek ki. Az akció politikai propagandaként történő értelmezését támaszthatja alá, hogy az egész kampány alapjául szolgáló, névtelen Index-cikkről később a bíróság is kimondta: nincs köze a Tisza Párthoz.
Minden idők legdrágább nemzeti konzultációja azonban a 2023-as szuverenitásvédelmi kampány volt. Ennél 12,8 milliárd forintot költöttek reklámra, és további 3,15 milliárdot technikai lebonyolításra, így a teljes költség megközelítette a 16 milliárd forintot. Ez megelőzte a korábbi csúcstartót, az Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló Voks 2025 kampányt is.
A nyomdai és postázási költségek jellemzően nyilvánosak, a reklámkiadások azonban szinte kivétel nélkül rejtve maradnak. Az egyetlen kivételt a 2021-es, a járvány utáni életről szóló konzultáció jelentette, ahol az adatokat elektronikus formában is kiadták. Ebből derült ki például, hogy csak a technikai lebonyolítás 1,8 milliárd forintba került.
A most feltárt számok 31 milliárd forinttal növelték meg a korábban ismert kormányzati kampányköltések összegét. Ha a 2011-es első két konzultációt nem számítjuk, akkor világosan látszik az arányeltolódás: reklámra több mint háromszor annyit költött a kormány, mint magukra a kérdőívekre és a technikai lebonyolításra. Míg 2015-ben a technikai költségek még meghaladták a reklámkiadásokat, 2025-re a hirdetési költés több mint húszszorosára nőtt, a 2023-as kampánynál pedig már harmincnégyszeres volt.
A kampányok legnagyobb nyertese a NER egyik meghatározó kommunikációs szereplője, Balásy Gyula, akinek cégei visszatérő kivitelezői a kormányzati hirdetéseknek. A vállalkozások gyakorlatilag monopolhelyzetbe kerültek az állami propaganda piacán, Balásy vagyonát pedig 2025-ben már 79 milliárd forintra becsülték.
A számokból nemcsak a költségek elszállása rajzolódik ki, hanem az is, hogyan változott meg a konzultációk tartalma. A korábbi, szakpolitikai kérdések helyét mára a kormány által kijelölt vélt vagy valós ellenségek – Brüsszel, az Európai Unió, Ukrajna vagy éppen a Tisza Párt – állítólagos tervei vették át.
Nyitókép: A „szuverenitásunk védelméről” szóló nemzeti konzultáció kérdőívei, amely a magyar kormány 2023 végén/2024 elején zajlott kampánya volt. (Fotó: Adrián Zoltán / 24.hu / Facebook)
