Legalább 128 újságírót és médiamunkást öltek meg az Izrael–Hamász-háborúban, akik közül – öt kivételével – mind palesztinok voltak. Ez több újságíró halálát jelenti, mint ahányan bármelyik évben áldozatul estek azóta, hogy a Committee to Protect Journalists (CPJ) 1992-ben elkezdte dokumentálni az újságíró-gyilkosságokat. A CPJ megállapította, hogy Izrael legalább öt újságírót kifejezetten a munkájuk miatt vett célba, és további legalább tíz szándékos támadás ügyében folytatnak vizsgálatot. Két izraeli újságíró halt meg a Hamász 2023. október 7-i támadásában.
A halálesetek, valamint a cenzúra, a letartóztatások, a független média gázai beutazásának folyamatos tiltása, az internet leállítása, a médiumok megsemmisítése és a gázai médiaközösség kitelepítése súlyosan korlátozták a háborúról szóló tudósításokat és akadályozták a dokumentációt. Mindazonáltal 2024. október 4-én a CPJ kutatásai azt tudták megerősíteni, hogy a háború kezdete óta legalább 128 újságíró és médiamunkás esett áldozatul, ezen belül:
- 123 palesztin újságíró és médiamunkás, valamint három libanoni és két izraeli újságíró,
- a meggyilkoltak 11 százaléka nő, és a legtöbb áldozat 40 év alatti volt,
- a palesztinok 75 százalékát izraeli légicsapások ölték meg; a többiek más típusú tűzben haltak meg, beleértve a dróncsapásokat, tankok lövéseit, lövöldözést és ismeretlen típusú lövést,
- legalább öt haláleset oka újságírók ellen elkövetett célzott gyilkosság volt az izraeli védelmi erők részéről, négy esetben Gázában, egyszer pedig Libanonban,
- a meggyilkolt újságírók közül négy sajtójelvényt viselt, amikor megölték.
Összehasonlításképpen: 2006-ban – az idei évet követő leghalálosabb évben – 56 újságírót öltek meg Irakban. Újságírók célzott vagy válogatás nélküli megölése, ha azt szándékosan vagy gondatlanul követik el, háborús bűncselekménynek minősül. A háború óta legalább 69 palesztin újságírót tartóztattak le; Izrael 66-ot, a palesztin hatóságok pedig hármat.
A CPJ különböző kutatási módszereket alkalmaz annak megállapítására, hogy valaki megfelel-e a megölt és bebörtönzött újságírók adatbázisába való felvétel kritériumainak. Ez magában foglalja az egyén teljesítményére vonatkozó internetes kutatást, a családtagokkal, barátokkal és kollégákkal folytatott telefonos vagy e-mailes interjúkat, valamint az illetékes hatóságoktól kért információkat. Minden általuk közzétett információhoz legalább két független forrásra van szükség.
A CPJ csak akkor minősít valakit meggyilkoltnak, ha kellő bizonyossággal meg tudja állapítani, hogy valakit szándékosan öltek meg újságírói munkájával összefüggésben. Ez a módszertan régóta bevált, és világszerte alkalmazzák.
Kiegészítés, 2024 október 10: Bár a CPJ igyekszik a lehető legobjektívebben tálalni a médiát és újságírókat érintő híreket, akadnak, akik kritikusan szemlélik a szervezet munkáját – ilyen például David Collier, kutató, aki az antiszemitizmus kérdését vizsgálja az anticionista aktivitásokon belül. „A CPJ által megnevezett személyek több mint fele olyan médiumoknál dolgozik, amelyeket az Iszlám Dzsihád vagy a Hamász működtet. Ilyen az Al-Aqsa hírcsatorna, a Palestine Today, a Voice of Prisoners rádió. ... Ezek mind olyan csatornák, amelyek gyakorlatilag a Hamász vagy az Iszlám Dzsihád irányítása alatt állnak” – mondta Collier.
Kiemelt kép: Adobe Stock
