Miért választottad ezt a szakmát?

Olyan típus vagyok, aki nagyon szeret előre tervezni, szeret megoldani különböző problémákat és a legmegfelelőbb választ adni rájuk. Számomra a tervezőgrafika adja azt a mindennapi izgalmat, kihívást, amihez lelkesen tudok hozzáállni és ebből adódóan nem érzem azt a veszélyt, hogy egyszer csak megunom azt, amit éppen csinálok.

Gyerekkoromban nagyon élveztem krétával rajzolni az aszfaltra, mindenkinek minden ünnepre képeslapot készítettem, és előfordult az is, hogy egy nap alatt kiszíneztem egy egész kifestőt. Azt gondolom, és azt szeretem igazán, hogy ez a gyermeki elragadtatás a szakma iránt ma sem múlt el bennem. Minden feladatban új lehetőséget látok, és megfejtésük, megoldásuk közben egyre jobban megszeretem a tervezőgrafikát.

Mi az, ami most a leginkább érdekel, amivel a legszívesebben foglalkozol?

A tervezési folyamatból a koncepció kialakításával szeretek a legjobban foglalkozni. A legtöbb munkámon érezhető, hogy a témához keresem az eszközt: miután megszületik a válasz az adott problémára, a módszer még jobban alátámasztja a választ. 

Szeretek változatos anyagokkal, technikákkal dolgozni, ezért fordulok – ha kell –  a fametszethez, fóliázáshoz, anaglyph technikához. De igazság szerint a papírkivágás a szívem (egyik) csücske.

Melyik munkádra vagy a legbüszkébb?

Nem tudnék egy munkát kiemelni. Minden munkámban mást szeretek és máshol érzem a lehetőséget a továbbfejlesztésére. Szeretem azokat a projektjeimet, amikben van valami érdekesség, valamiben eltérnek a szokványos megközelítésektől. 

A legnagyobb szakmai kihívást az utolsó szemeszterben készített munkáim állították elém, amikor látássérültek számára terveztem kiadványt és társasjátékot. A tervezést hosszas és alapos kutatás előzte meg, ugyanis nagyon kíváncsi voltam arra, hogy milyen lehet olyan célcsoportnak tervezni, akiknek nem igazán fontosak a külsőségek, a design, hanem a kialakítás, a belső tartalom az értékes. 

Eközben volt szerencsém együtt dolgozni a Vakok Állami Intézetével is, amiért nagyon hálás vagyok, hatalmas élmény volt. Így születhetett meg a Blind Book és a Blindless játék, amelyek a látássérülést és annak problémáit dolgozzák fel.

Mivel lennél elégedett, ha megtörténne a karrieredben?

Mostanában a generációmtól sokat hallani, hogy szeretnénk és igyekszünk szociális témájú projektekkel foglalkozni, talán így próbálunk tenni mi is valamit a környezetünkért. Erről én sem gondolkodom másként, szeretek olyan feladatokon dolgozni, amikkel tudok tenni valamit másokért, amik valami jó ügy érdekében történnek. 

Hogyan tovább?

A diploma megszerzése után belevetettem magam a munka világába, ugyanis ki szerettem volna próbálni magam éles helyzetekben is. 

A későbbiekben mindenképpen szeretnék visszaülni az iskolapadba és tovább fejleszteni magam szakmai téren, még több tapasztalatot szerezni. Az utóbbi időben sokat gondolkodtam azon is, hogy nem csak a grafika gyakorlati részével szeretnék foglalkozni, hanem annak elméleti hátterével is, így lehet a következő hosszabb távú projektem ehhez fog kapcsolódni.

A Tervezőgrafika BA képzés alatt Varga Nikoletta oktatói voltak: Balla Dóra, Hegyi Béla, Marcell Tamás, Nagy István, Nagy László, Simon Péter Bence, Vargha Balázs