Ennek oka, hogy a szelektív kommunális hulladékgyűjtés arányát az összhulladék tömegéhez viszonyítva 2008-ig a jelenlegi három százalékról 35-40 százalékra kell növelni. A több százmillió forintos pr-megbízások győzteseinek nem csak az EU merev szabályaival és a helyi bürokráciával kell megbirkózniuk, hanem azzal is, hogy ezek a megbízások nagyrészt a kérelmek és a dokumentációk benyújtásáról szólnak, mint kommunikációról.

Az Európai Unió közbeszerzési értesítője szerint hamarosan újabb két pr-tenderre jelentkezhetnek ügynökségek a hulladékgazdálkodási rendszerek tájékoztatási feladataival kapcsolatban. A Csongrádi Önkormányzat idén tavasszal bízta a Double Deckerre a homokhátsági hulladékgazdálkodási projekt pr-feladatait, és hamarosan a Sopron és Térsége Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (STHÖT), valamint a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Társulás is hasonló pályázatot hirdet. A társulások egy előzetes értesítőben már jelezték szándékukat az unió hivatalos tender-közlönyében.

Mint azt az önkormányzatoktól megtudtuk: 2009-ben már csak a környezetvédelmi követelményeknek maradéktalanul megfelelő lerakó működhet hazánkban. A hulladéklerakóknak meg kell felelniük a hazai környezetvédelmi előírásoknak és az Európai Unió követelményrendszerének is. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv értelmében a szelektív kommunális hulladékgyűjtés arányát az összes hulladék tömegéhez viszonyítva 2008-ig a jelenlegi három százalékról 35-40 százalékra kell növelni. Az EU által is támogatott beruházások a lakosság életét is nagyban érintik, de a tájékoztatási és pr-tanácsadói feladatokon túl az önkormányzatok más feladatokat is megrendelnek a győztestől.

„A társulás pr-feladatai a lakosság tájékoztatáson túl a pr-feladatok a szelektív hulladékgyűjtésre való ösztönzésre, tájékoztató és oktató program megvalósítására és kiterjesztésére irányul” - mondta Rétfalvi Balázs, a soproni hulladékgazdálkodási projektet menedzselő egység titkára. Mint megtudtuk: a kohéziós pályázat 50 százalékát állja az unió, 40 százalékát a magyar állam és 10 százalékot kötelesek az önkormányzatok fizetni.

Rétfalvi Balázs elmondta: a beruházáson belül 45 település önkormányzatának épül majd egy hulladéklerakó Cséven, a régió kisebb falvaiban pedig egy-egy nagyobb hulladékudvart építenek a településekhez közel. Ezenkívül 154 hulladék-gyűjtőszigetet, azaz szelektív hulladékgyűjtőt és két hulladékátrakó állomást terveznek a Sopron és Térsége Hulladékgazdálkodási Rendszeren belül. Mindezek kommunikációs munkáit is a győztes végezheti majd.

„A pr- és konfliktuskezelési feladatok teljes körű ellátásához tartozik, hogy a szakértő partnerünk folyamatosan rendelkezésre álljon. El kell készítenie a tájékoztatási stratégiát, és feladata ennek rendszeres felülvizsgálata is. Mindezeket megelőzően megalapozó kutatásokat kell készítenie, és akciótervet kell biztosítania” - mondta Rétfalvi Balázs.

Az európai közbeszerzési értesítő szerint hamarosan egy 450 ezer eurós, azaz 112,5 millió forintos uniós pr-tendert ír ki a nyugati régióban, Győr önkormányzati társulása. A leendő nyertes pr-ügynökségnek ez esetben is feladata lesz majd a beruházásokkal kapcsolatos pr- és konfliktuskezelési feladatok teljes körű ellátása, ide értve a szükséges szakértők biztosítását és a stratégia-terv készítését is.

A Csongrádi Önkormányzat pr-tenderének győztese a Double Decker tavasszal nagy összegű megbízást nyert el: 144 millió forintért az ügynökségnek a homokhátsági hulladékgazdálkodási projekt tájékoztatási feladatait kell ellátnia a 82 településből álló, 345ezer fős régióban. A Double Decker ügyvezető igazgatója, Kincses Péter elmondta: cégük jelenleg három EU-s környezetvédelmi beruházás kommunikációját intézi, így már bizonyos gyakorlattal bírnak ezen a téren. A csongrádi projektben feladatuk a lakosságot érintő viselkedés- és szemléletformálás, hiszen a pr-munkánk során a hulladékkal való bánásmód több évtizedes szokásrendszerét kell átalakítanunk. A cél, hogy az aktivitással hosszú távú fejlődést generáljanak az emberek hozzáállásában, szemléletében.

Az ügyvezető igazgató tapasztalatai szerint a szemléletformálásban kiemelt célcsoportot jelentenek a legfiatalabb generációk. Mint mondta: pr-szempontból izgalmas feladat a lehetséges konfliktushelyzetek, válságszituációk felmérése, megelőzése és kezelése, ami éberséget és szükség esetén hatékony és gyors beavatkozást igényel az ügynökség részéről. Az ügyvezető szerint ebben és a hasonló EU-s projektekben a legkomolyabb nehézséget az jelenti, hogy a munkálatok minden lépését számos résztvevő szervezet és intézmény igényeivel kell összehangolni. Folyamatosan egyeztetni kell a gesztor önkormányzattal, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) PR osztályával és a Fejlesztési Igazgatóságával, a Nemzeti Fejlesztési Hivatallal, a beruházást kivitelező építőipari cégekkel, a rendszer üzemeltetéséhez szükséges eszközöket biztosító beszállítókkal és a munkálatsorozatot felügyelő mérnökcsapattal.

Kincses Péter szerint az is nehezíti a helyzetet, hogy a résztvevők feladatai és hatáskörei nem mindig pontosan tisztázottak, az egymáshoz fűződő szerződéses kapcsolatok igen bonyolultak, néha nem egészen letisztultak.
A további felmerülő problémákról kérdezve, az ügyvezető azt válaszolta: „Egyéb nehézség, hogy bár a mindennapi munka során alkalmazkodni kell a valós helyzet valós kihívásaihoz, ugyanakkor minden lépést folyamatosan dokumentálni, indokolni, kérelmezni kell az EU elszámolás meglehetősen merev szabályai miatt. Ezek a szabályok sokkal jobban alkalmasak a műszaki típusú termékekre és szolgáltatásokra, semmint a kommunikáció műfajára, mégis ezen szabályok kereteiben kell nekünk, pr-osoknak dolgoznunk” – mondta Kincses Péter a Kreatív Online-nak.