A marketingtervezés első lépése a helyzetelemzés. Márkánk több száz éves múltra tekinthet vissza, aminek részletes elemzésére itt nincs hely. A kommunizmus éveire jellemző kalandturisták és német családtalálkozók elmaradoztak, mi maradt hát nekünk? Márkánk leáldozóban, az ex-gulyáskommunizmus már nem vonzó. Itt egy relaunch kell! – mondaná az egykori főpolgármester-jelölt szlogenjét kifigurázva egy átbrainstrormingolt meeting után egyhangúan a reklámszakma. A stratégiai tervező pedig előadná, hogy a brand erőssége az árfekvése, gyengesége túl sok van, lehetősége a kultúra, fenyegetettsége a feltörekvő Prága és Bécs.

Marketingcél a piaci pozíció javítása, azaz több turista. Fontos azonban, hogy szegmentáljunk, hiszen Nyíregyházáról egész másért jönnek Pestre, mint Tokióból. És így eljutunk a pozicionáláshoz: Budapestre a DDB VW bogárra kitalált pozicionálása tűnik működőképesnek: Think small. Egy kicsi, kedves város tele meglepetésekkel. Persze ehhez a terméken is szükséges módosítani – azaz fontos, hogy a meglepetés ne az egész nyárra lezárt metró, a járhatatlan utak vagy éppen a 100 ezer forintos éttermi számla legyen.

Következik a kommunikációs tervezés: az ügynökség integrált kampányt javasolna, amellyel üzenetünk hatékonyan jut el a célcsoportokhoz. A vicces kreatívanyagokat a Music Televisionre, míg az igényeseket az ismeretterjesztő médiumokba tennénk.

A kampány végén utánkövetést javasolnék a hatékonyság mérésére.

Vagy felhívnám egy ismerősömet, aki kisegített már a kandeláber-beszerzéseknél is, és megbíznám, hogy készítsen jó sok szórólapot, amiből kifizethetem a gyerek tandíját az IBS-be!