Mi lesz a jövő kommunikációs vezetőjének feladata – „prompt director” lesz? Hol és milyen célokra érdemes mesterséges intelligenciát használni? 

Nem gondolom, hogy a „kommunikációs vezető” cím feltétlenül megváltozik, a felelősség viszont igen. Amikor elkezdtem mesterséges intelligenciával és kommunikációval dolgozni, azt hittem, leginkább a gyorsaságról lesz szó. Gyorsabb írásról. Gyorsabb összefoglalásról. Több tartalom előállításáról. Ez az illúzió nagyjából két hétig tartott. Amit valójában felfedeztem, az az, hogy a mesterséges intelligencia nem helyettesíti a gondolkodást. Sokkal inkább láthatóvá teszi azt. 

A kommunikációs vezető továbbra is meghatározza a „miértet”: az üzleti célt, a kockázatvállalási hajlandóságot, a kulturális hangnemet és az etikai határokat. Az AI viszont a „hogyan” gondolkodó partnerévé vált. Segít a narratívák stressztesztelésében, felszínre hozza a vakfoltokat, és több üzenetküldési útvonalat feltérképez még azelőtt, hogy bármi megjelenne egy csatornán. 

A legnagyobb trükköm ez: soha nem kérek az AI-tól „választ”. Azt kérem tőle, mutasson meg három különböző értelmezést ugyanarra az üzenetre, három eltérő célcsoport szemszögéből: a vezetőség, a munkavállalók és az ügyfelek oldaláról. Ez önmagában több félrecsúszást előzött meg, mint bármely jóváhagyási folyamat, amit valaha kialakítottam. Így a gyakorlatban a szerep valóban egyfajta „prompt director”-ra kezd hasonlítani. Nem olyasvalakire, aki jobb kérdéseket gépel be, hanem arra, aki jobb gondolkodást tervez, és folyamatosan kérdez. Az AI nemcsak abban segít a vezetőknek, hogy felkészüljenek a döntésekre. Része lesz annak is, ahogyan az irány megszületik. Stratégiai szinten itt találkozik egymással a szándék, a hatás és az elszámoltathatóság. 

A „promptolás” mára külön szakterületté vált. Mi a különbség az ösztönös kérdezés és a professzionális prompttervezés között? 

Ugyanaz a különbség, mint egy beszélgetés és egy döntési folyamat megtervezése között. 

Az intuitív kérdezés célja az, hogy választ kapjunk. A professzionális promptolásé pedig az, hogy meghatározzuk, miként jön létre az a válasz. 

Amikor vezetőkkel dolgozom, gyakran mondom: nem egy eszközhöz beszélnek, hanem egy gondolkodási rendszert terveznek. Ez azt jelenti, hogy meghatározzuk a célt, szerepet adunk az AI-nak (például jogi ellenőr, kritikus újságíró, belső auditor vagy ügyfélképviselő), és felépítjük azokat a kontextusrétegeket, amelyek a felelős működéshez szükségesek. És ezt nem mindig írásban teszem. Gyakran a hangomat használom, mert a beszéd rákényszerít arra, hogy tisztázzam, mit is gondolok valójában. Amikor hangosan magyarázok el egy problémát, azonnal hallom, hol homályos a gondolkodásom, hol csúsznak be feltételezések, és hol nem formálódott még meg teljesen a szándék. Ez önmagában erősebbé teszi a promptot, még mielőtt az AI válaszolna. 

A személyes szabályom egyszerű: ha nem tudom egy kollégának elmagyarázni, miért úgy építettem fel egy promptot, akkor valószínűleg én magam sem értem még elég jól a problémát.  

Ezért változtatja meg a professzionális promptolás a döntéshozatalt. Nem csupán kimenetet generál – kiszámíthatóbbá teszi az eredményeket, mert a feltételezések, korlátok és értékek már a létrehozás előtt explicitté válnak. 

Mennyire kell technológiailag felkészültnek lennie a jövő kommunikációs vezetőjének? 

Nem kell „technológusnak” lennie. Olyannak kell lennie, aki rendszerben gondolkodik. 

A legnagyobb öröm számomra az, amikor segíthetek a vezetőknek meglátni szervezetük láthatatlan rétegét: hogyan születik meg az információ, hogyan áramlik, hol szűrődik, hol torzul, és hol tűnik el észrevétlenül. 

Egy erős kommunikációs vezető érti az információ teljes útját a nyers adatoktól a belső narratíván át a külső üzenetekig és az üzleti hatásig. Tudja, mely döntések támogathatók biztonsággal AI-jal, és melyeknek kell mindig emberi kézben maradniuk – mert az elszámoltathatóság, az etika és a bizalom nem delegálható. 

Gyakran használom a karmester metaforáját. Az AI egyszerre sok hangszeren tud játszani. De valakinek el kell döntenie, milyen zenét akar megszólaltatni a szervezet. Ebben az értelemben az irányítás (governance) alapvető ismeretté válik – mint az olvasás és az írás. Nem kell mindenkinek szakértőnek lennie, de minden vezetőnek tudnia kell felismerni, ha valami „hamisan szól”, még akkor is, ha hatékonynak tűnik. 

Melyek a leggyakoribb hibák, amelyeket még a tapasztalt felhasználók is elkövetnek promptolás során, és hogyan lehet ezeket elkerülni? 

Nem határozzák meg világosan a célt. Hiányos marad a kontextus. A feltételezéseket nem ellenőrizik. A gyorsaságra koncentrálnak, és túl sok elemet hagynak ellenőrizetlenül. 

Mennyire fontos a kontextus, a szerep kijelölése és a hangnem egy jó promptban? 

Ezek az elemek határozzák meg, hogyan „látja” a helyzetet a mesterséges intelligencia. Ha a „márkaőr” szerepét adom neki, egészen más választ kapok, mint ha „oknyomozó újságíróként” működik. Egyik sem helyesebb a másiknál – mindegyik más kockázatokat, vakfoltokat és lehetőségeket hoz felszínre. Ezért nem hiszek az univerzális prompt-keretrendszerekben. Minden szervezetnek megvannak a saját szabályai, értékei és érzékenységei. 

Egy jól megtervezett prompt a szervezet belső valóságát tükrözi, nem csupán a felszínen lévő feladatot. 

A gyakorlatban egy egyszerű, ötlépcsős struktúrával dolgozom: 

• Cél meghatározása – Milyen döntést vagy eredményt szeretnék támogatni?
• Szerep kiosztása – Kinek „kell lennie” az AI-nak ebben a helyzetben: kritikusnak, védelmezőnek, stratégának vagy képviselőnek?
• Kontextus felépítése – Célcsoport, szervezeti környezet, korlátok és értékek.
• Kritériumok rögzítése – Hangnem, terjedelem, kockázati szint, és az, hogy mit jelent a „jó”.
• Kritikai visszajelzés kérése – Tudatosan kérek kritikát, alternatívákat és a vakfoltok feltárását.

Hiszek a tisztelet és a kihívás közötti egyensúlyban. Világosan és konstruktívan kommunikálok az AI-jal, de mindig arra kérem, hogy kérdőjelezze meg a gondolkodásomat – ne csak megerősítse azt. Itt születik meg az igazi stratégiai érték. 

Sokan, sokszor emlegetik a promptkönyvtárat – miért szükséges ez, és hogyan néz ki egy jól működő rendszer? 

A promptkönyvtár leegyszerűsítve olyan, mint egy előre elkészített utasításgyűjtemény, amelyet egy AI-eszköznek lehet adni. A legegyszerűbb valóban úgy elképzelni, mint egy könyvtárat. Nem mindenkinek kell promptszakértőnek lennie, ahogy írónak sem kell lenni ahhoz, hogy egy könyvet kikölcsönözzön valaki. Az ember bemegy a könyvtárba, kiválasztja a számára megfelelő „könyvet” – vagyis ebben az esetben a promptot –, és azonnal használni kezdi. 

Egy jó könyvtár egy helyen gyűjti össze a legjobban működő promptokat, és hétköznapi feladatok szerint rendezi őket: e-mailek írása, dokumentumok összefoglalása, meetingjegyzetek készítése, projekttervezés, ötletgenerálás stb. Így senkinek sem kell nulláról indulnia, vagy találgatnia, hogyan „kell beszélni” az AI-jal. Elég kiválasztani a helyzethez illő promptot, kitölteni a szükséges részleteket, és a mesterséges intelligencia elvégzi a többit. 

Egy jól működő rendszerben ez a könyvtár egyszerűen böngészhető, közérthető nyelven íródott, és valós, az alkalmazottak mindennapi vállalati feladataira épül. A promptok teszteltek, egyszerűen értelmezhetők, és illeszkednek a vállalat kommunikációs stílusához és biztonsági irányelveihez. 

Az értéke abban rejlik, hogy bárki – még az is, aki soha nem használt AI-t – hirtelen gyorsabban dolgozhat, jobban írhat, és több mindent elvégezhet. A könyvtár megszünteti azt a félelmet, hogy „nem tudom, mit kell beírni”. Bizonyított, azonnal használható utasításokat ad, amelyek révén az AI rögtön valódi segítséggé válik. 

Hogyan értékelhető „objektíven” egy AI-válasz minősége? Mikor nem szabad egy AI-választ használni? 

Teljesen természetes – sőt elvárt –, hogy a felhasználók kételkedjenek az AI által generált válaszokban. Ezek ugyanis gyakran további kérdéseket vetnek fel, amelyek közelebb visznek a megbízható és védhető eredményekhez. Más szóval: a válaszok mindig párbeszéden keresztül, emberi részvétellel formálódnak. 

Egy AI-választ nem szabad használni, ha nem értjük, vagy ha nem vagyunk meggyőződve a helyességéről. Ha az AI nem tudja alátámasztani a válasz érvényességét, teljességét, forrását vagy jogi megfelelőségét; ha nem helyezhető el a megfelelő kontextusban, mert nem ismeri azt a kontextust, akkor jobb nem használni. Természetesen az etikai következmények mérlegelése minden esetben az ember felelőssége. 

Van olyan AI – például a Copilot –, amely minden információhoz forrást rendel, így a felhasználók közvetlenül ellenőrizhetik azokat, és eldönthetik az adott kérdésben a relevanciájukat. 

A Microsoft tízmilliárd magyar szóból álló szövegkorpusszal tanítja az AI-t. Mit jelent ez a mindennapi felhasználók számára? 

A magyar felhasználók olyan AI-t kapnak, amely folyékonyan, pontosan és tisztelettel „beszél magyarul” – mert a tanítás során kifejezetten a magyar nyelv is fókuszba került. Ennek eredményeként a felhasználók pontosabb válaszokra, fordításokra és összefoglalókra számíthatnak a kiterjedt nyelvi adatbázisnak köszönhetően. 

Személyes szinten élvezem a nyelvek közötti mozgást. Gyakran fordítok gondolatokat oda-vissza – nemcsak azért, hogy megtaláljam a megfelelő szavakat, hanem hogy új kifejezéseket tanuljak, és jobban megértsem, miként változik a jelentés a kultúrák között. 

Milyen kihívásokkal szembesülnek a kisebb nyelvek – például a magyar – az AI-fejlesztésben? 

Bár a magyar nyelvet viszonylag kis földrajzi területen beszélik, a magyar kultúra és értékek nemzetközi hatása jelentős, ezért a nyelv a nagyobbak közé sorolható. A magyar nyelv kiemelt támogatást kapott a Microsoft fejlesztőcsapataitól. Ez rendkívül fontos, mert lehetővé teszi, hogy a mesterséges intelligencia gyorsabban terjedjen el a mindennapi életben, a közigazgatásban és a munkahelyeken is. Ez tükröződik a Microsoft legfrissebb AI Diffusion Report jelentésében is, amely szerint 

Magyarország azon húsz ország közé tartozik világszerte, ahol az AI-t a legszélesebb körben használják. 

Tapasztalható különbség az AI-válaszokban, ha ugyanazt a kérdést magyarul, angolul vagy más nyelven tesszük fel? 

Tény, hogy az angol nyelvű válaszok általában mélyebbek és sokszínűbbek, mivel ebben a nyelvben több forrás és tanítóanyag áll rendelkezésre. A kulturális és hangnembeli illeszkedés is erősebb. Ezért hasznos lehet az ötletek vagy stratégiák kidolgozásakor nyelvet váltani, majd később magyarra fordítani a válaszokat, hogy emberibbnek hassanak, és jobban illeszkedjenek a célközönséghez. 

Miért adnak néha jobb válaszokat a fizetős AI-eszközök, mint az ingyenesek? 

A fizetős AI-eszközök gyakran azért nyújtanak jobb válaszokat, mert gazdagabb funkcionalitásra, erősebb biztonsági garanciákra és mélyebb integrációra épülnek, amelyek az ingyenes verziókban nem érhetők el. Az ingyenes AI-eszközök kiválóan alkalmasak kísérletezésre. A fizetős megoldásokat valódi munkára, valódi felelősségre és valódi biztonságra tervezték. Azért adnak jobb válaszokat, mert az erősebb modelleket, az üzleti kontextust és vállalati szintű védelmet képesek egyetlen rendszerben egyesíteni. 

Nyitókép: Femke Cornelissen, Microsoft MVP-szakértő, a holland Wortell vezető AI-stratégája

Április 30-án tartjuk Jövő konferenciánkat, amely nem az AI-hype-ot ünnepli, hanem kérdez: miben segít a gép, miben jobb az ember, és ki marad hiteles a zajban? Tudomány, média, marketing, HR és vizuális kultúra találkozik vitákban, esettanulmányokban és közös gondolkodásban – az AI-moráltól az alfa generáció figyelmének elnyeréséig, a hosszabb élettől a promptolt látványig. Ha nem csak megélni, hanem érteni és alakítani akarod a jövőt, itt a helyed! Jelentkezni itt tudsz!