Úttörő módon volt már itt tipikus szobakonyhás-rezsós-izzadós-trikós proletkult miliő, majd jött a tipikus arankarucis (csak azért sem) szőke, aki imádnivalóan úgy vitte ki a boltból a párducmintás porszívót, mintha bolognesét sétáltatna.

De eljött az a pont, ahol megtört a kreatív csapat termékélet- görbéje: a fodrászüzletben (amolyan antitaréj) választékért sorban állók erőltetett gegje már a leszállóág kezdetét jelentette. Legalább ott még értelmezhető volt az állandósult fősor: „Mert hülye azért nem vagyok”.

De mit kezdjünk ezzel a jelenettel: „valami van a hajadban”, azzal a szöszi hajából bitang méretű fülzsírlepényt (vagy mit?) halász elő? Hogy jön ez össze a fősorral? Mi az üzenet? Mi lesz a következő? A hölgy egy öklömnyi fikát túr ki a pasi orrából? A meghökkentés groteszk vagy szürreál módja üdvözlendő a magyar reklámszakmában, de legyen már valami köze az üzenethez! Az öncélú vagy érezhetően kiizzadt kreatív ellenkező hatást válthat ki. Azért meg nem jár buksisimi.