Az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozta a 2022-es évről szóló jogállamisági jelentését. Eszerint a bizottság számos ajánlása nem teljesült, és fontos területeken semmilyen érdemi javulás nem történt Magyarországon. A negyedik alkalommal elkészített jelentés minden tagállamban négy területet vizsgál: az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupció elleni fellépés hatékonyságát, a média helyzetét, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét. Mi most a média helyzetéről szóló részt ismertetjük.
Médiaszabályozás
A jelentés a médiaszabályozás terén működő szerveknél nem lát előrelépést. A Médiahatóság és a Médiatanács vezetőjét továbbra is a miniszterelnök jelöli és a köztársasági elnök nevezi ki 9 évre, a politikai kinevezés nem biztosítja a szükséges független és hatékony kontrollt a médiumok fölött. A Médiatanács tagjait továbbra is a – kormánypárti – parlamenti többség választja.
A közszolgálati médiában dolgozó újságírók szakmai autonómiája és szerkesztői szabadsága rendszerszinten sérül. A jelentés idézi az idei Médiapluralizmus-monitort, mely szerint a közszolgálati média is politikai érdekek mentén működik, tudósításai rendkívül elfogultak, és finanszírozásában a kormánytöbbségtől függ. A jelentés szerint Magyarországon semmilyen előrelépés nem történt a közszolgálati média függetlensége terén, az intézmény irányítási struktúrája továbbra is lehetővé teszi az erős politikai befolyást.
Az állami reklámköltés átláthatóságának hiányát továbbra is problémának látja a jelentés. A kormánypárthoz közel álló médiavállalatok jelentős állami forrásokból gazdálkodnak, annak köszönhetően, hogy az állami intézmények, beleértve az állami vállalatokat is, szinte kizárólag ott hirdetnek.
Újságírók védelme
A jelentés foglalkozik az újságírók Pegasus-kémprogrammal való állami megfigyelésével. A jelentés hangsúlyozza, hogy a nemzetbiztonsági tevékenységeket megfelelő kontroll alatt kell tartani, úgy, hogy azok EU-joggal is összhangban legyenek és tiszteletben tartsák az alapvető jogokat, különösen a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát, a személyes adatok védelmét, valamint az újságírók biztonságát. Magyarország esetében ezen a téren továbbra is komoly aggodalmai vannak a bizottságnak a titkos megfigyelések miatt.
A civilek hangsúlyozták, hogy a kormány tétlen maradt a jogsérelmek orvoslása kapcsán, az adatvédelmi hatóság pedig nem találta jogszerűtlennek az újságírók titkos megfigyelését.
Közérdekű adatokhoz való hozzáférés
A jelentés megemlíti a közérdekű adatok kiadása iránt indított perre vonatkozó új, gyorsító szabályokat, és azt, hogy az adatkezelő már nem számíthat fel költséget az adatigénylés teljesítésével kapcsolatos többletmunkáért díjakat. A civilek hangsúlyozzák, hogy ezen lépések mellett hiába szűnt meg az adatkiadási határidőt – a veszélyhelyzetre tekintettel – akár 90 napra is hosszabbító szabály is 2023-ban, továbbra is akadályozott a közérdekű adatokhoz való hozzájutás: az adatok jogellenes visszatartása, az adatigénylők (vesztes) perbe kényszerítése (azzal, hogy a perben tárják fel csak a szervek az információt, mint tették azt az oltási terv kiadása iránt indított per esetén), valamint a jogerős bírósági döntések végrehajtásának mellőzése a közhatalmi szervek részéről továbbra is akadályozza az információhoz jutást.
A jelentés részletesebben itt olvasható.
A jelentés elkészítése során az Európai Bizottság nemcsak a tagállamoktól kapott információkat vette figyelembe: többek között civil szervezetek, újságírók vagy akár bírók is megoszthatták álláspontjukat a jogállamiság helyzetéről, illetve a Bizottság virtuális minden országba ellátogatott.
Magyarországról kilenc civil szervezet közösen válaszolt a bizottság kérdéseire: az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, az Ökotárs Alapítvány, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország. A most kiadott jelentés számos ponton tükrözi a civil szervezetek beadványában megfogalmazott aggályokat.
Nyitó- és borítókép: Unsplash
