hero
Balkányi Nóra 2021. június 04. 09:05
Lesz béke a modellt váltó MOME falain belül?
Az áprilisi Kreatív címlapsztorijában megjelent Régi történet, új szereplő című cikkünkben mutattuk be a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem modellváltását, és ahogy azt a különböző érintettek az év elején látták. Most teljes terjedelmében közöljük ezt az írást, némi aktuálpolitikai előszóval.

A 2021 elejéről belátható helyzetről a régi és új momés vezetőséget, diákokat, tanárokat és dolgozókat kérdeztük: mit tapasztaltak eddig a modellváltó egyetemen és mire számítanak a jövőben? Cikkünk megjelente óta a kormánypárti többség megszavazta az ún. vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényeket, így az állam befolyása alól óriási értékű közvagyon került ki: április 27-én tizenkét egyetem került alapítványi vagy egyházi fenntartásba, más értékes ingatlanokkal és részvénycsomagokkal együtt.

A MOME esete azért érdekes és egyedi az óriási csomagon belül, mert az intézmény vezetésében már sok éve gondolkodtak és dolgoztak modellváltáson: jóval a kormánypárt ötlete előtt megszületett a belső gondolat erről, amit persze ők nem a fél magyar felsőoktatásra, csak magukra értettek. A Fidesz a maga szándékaival, nagyobb terve részeként – a világjárvány idején – így egy hosszabb belső folyamatot ért be az intézménynél.

Maga az alapgondolat, miszerint az egyetemek ne állami fenntartás alatt működjenek, régóta és nemzetközi szinten fel-fel merül és egyben vitatott – a MOME falain belül sincs róla teljes egyetértés (az Infosztrájk az egyetemi autonómiáért kezdeményezés áprilisi beszélgetésén például ugyanaz a véleménykülönbség merült fel, ami lent olvasható cikkünkben is megjelenik).

A bizakodók szerint a korábbi nehézkes, állami fenntartásból adódó bürokratikus helyzet megváltozása rengeteg új lehetőséget ad majd az intézmény gyors és nemzetközi szintű fejlődésére, az aggódó hangok pedig a többi között a kormány – és a miniszteri kinevezettként a fenntartó alapítványt vezető kuratóriumi elnök – által kiemelt gazdasági célok felé tolódó hangsúlytól tartanak. Az, hogy valójában merre indul el az egyetem sorsa, valószínűleg csak a következő, nem járvány sújtotta tanévben rajzolódhat ki igazán.

Innentől változatlan formában olvashatod az eredetileg a Kreatív áprilisi nyomtatott számában megjelent címlapanyagunkat. (Ha ezeket frissen olvasnád printben, éves előfizetések itt!)

A grafika Földi Viktor munkája.

RÉGI TÖRTÉNET, ÚJ SZEREPLŐ

Tavaly augusztusban váltott modellt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME). Az általunk megkérdezett MOME-sok várakozó állásponton figyelnek: hogyan alakulnak a régebben elindított folyamatok, és hova vezetnek az új fenntartó elképzelései?

A MOME átalakulása több éve zajló, kutatásokkal előkészített folyamat – régebbi, mint a kormány jelenlegi törekvése a felsőoktatás átszervezésére. Képzéseiről érkeznek például grafikusok, designerek, építészek, keramikusok, fotósok, divat- és ékszertervezők és animációsok is. Az egyetem megkerülhetetlen az itthoni művészeti, popkulturális, kreatívipari és a sokfelé ágazó design területein, de a MOME-sok sokszor hype-olt csoportja nélkül másként nézne ki az itthoni underground-alternatív közeg is.

A MOME 2020. augusztus 1-től nem számít állami intézménynek, fenntartója a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány lett. Az alapítvány kuratóriumának tagjait és a modellváltás útján az egyetem új vezetői pozíciójába érkező kuratóriumi elnököt 2020 júniusában nevezte ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Kuratóriumi tag lett a mostani rektor, Fülöp József is, a kuratórium elnöke pedig az egyaránt közforrásokból megalapozott Brain Bar fesztivál és Design Terminál vezetéséről ismert Böszörményi-Nagy Gergely. 

Az intézmény változásairól beszéltünk a vezetéssel, a szakszervezet tagjaival, a hallgatói önkormányzattal, volt és jelenlegi diákokkal, dolgozókkal. Többen közülük a modellváltás politikai vetülete vagy az átalakulás aktualitása miatt csak név nélkül nyilatkoztak. 

Nem egy csapásra

A MOME-s modellváltás mellett érvelő kommunikáció visszatérő eleme többek között a nemzetközi pozíció és a gazdasági kapcsolatok erősítése, a rugalmasabb, kevésbé bürokratikus működés. Az egyetem 2030-ra Közép-Európa első kreatívipari tudásközpontjává szeretne válni, komolyan növelné piaci bevételeit és több pályázati forrást vonna be. „Rengeteg a feladat a hazai felsőoktatás korszerűsítése terén, amire a modellváltás, ha jól csináljuk, kiváló eszköz. Úgy gondolom, ezzel mindenki nyerhet: az egyetem, az állam, és leginkább a hallgatók. Ez egy folyamat, amelynek az elején járunk, melybe új, a felsőoktatásban közvetlenül kevesebb tapasztalattal bíró szereplők is kerültek. Nem elvárható, hogy minden egy csapásra megoldódik” – mondta a váltásról Fülöp József.

Az intézmény még 2013-ban kezdte meg az átalakulási folyamatot, a modellváltó szemlélettel vezető Fülöp 2014 óta rektor. A leglátványosabb fejlesztés is alatta ment végig: 2014-ben kezdték építeni, majd 2019-ben adták át a zugligeti campust. Az épületeket a járvány miatt sem tudták még rendesen belakni a MOME-sok – az új campus egy dolgozó szerint érzésre még olyan, mintha droidként sétálna egy szép, 3D-s makettben. Közel 25 ezer négyzetméternyi épületet és 15 ezer négyzetméternyi közparkot bruttó 21,4 milliárd forintos költségvetéssel építettek. A kivitelező az a Market Építő Zrt. aminek tulajdonosa, a kormányközeli építési vállalkozóként ismert Scheer Sándor a modellváltás óta szintén a kuratórium tagja. A modellváltással a zugligeti ingatlan az egyetem tulajdonába került.

Fülöp a fizikai környezet változása mellett a MOME hárompilléres – oktatás, technológia és innovációs tevékenység mentén szerveződő – új szerkezetének kialakításán dolgozott kollégáival. 2019 tavaszára a teljes képzést újragondoló tanrendet is készítettek. A modellváltás formai megtörténtével ebbe a folyamatba érkezett meg tavaly nyáron Böszörményi-Nagy Gergely személyében egy kifejezetten aktív kuratóriumi elnök. Elmondása szerint viszonylag jó tájékozottsággal jött, ismerte Fülöpöt és Kopek Gábor korábbi rektort is.

A MOME-t fenntartó alapítvány kuratóriuma 

Elnök: 

  • Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminal vezetője, a Brain Bar alapítója, a London School of Economics hallgatója.

Tagjai: 

  • Fülöp József, az animációs képzési programok szakfelelőse, vizuáliskommunikáció-tervező, illusztrátor, animációs filmrendező, producer, kreatíviparért felelős miniszteri biztos, a jelenleg második ciklusát töltő rektor;
  • Kopek Gábor, fotográfus, médiaművész, egyetemi tanár, 2015 és 2018 között a Collegium Hungaricum Berlin igazgatója, a MOME korábbi rektora, aki kezdeményezte, majd miniszterelnöki megbízottként felügyelte az egyetem fejlesztését;
  • Scheer Sándor, a Market Zrt. tulajdonosa, kormányközeli építési vállalkozó és milliárdos;
  • Szemerey Szabolcs, tavaly decemberi lemondásáig a Kecskeméti Duális Oktatás Zrt. vezérigazgatója, a Matolcsy-egyetemként is ismert kecskeméti Neumann János Egyetem campusberuházásának vezetője, a jegybankelnök Matolcsy György másod-unokatestvére, Kecskemét fideszes polgármesterének férje.

Leesett-e az alma

„Valószínűleg senkit nem lepek meg azzal, hogy szívügyem a MOME és a gazdasági szereplők együttműködésének fejlesztése” – mondta Böszörményi-Nagy még júniusban a Portfoliónak. Az egyetem régi partnere például a Mercedes anyavállalata, a Daimler (a kapcsolatról lásd: Már ülhetsz olyan Mercedesben, amit fiatal magyar designer rajzolt, Kreatív magazin 2019/09 – a szerk.), a kuratóriumi elnök ehhez hasonló projektekből indítana többet. A váltás óta eltelt időszakban még nem rajzolódott ki egyértelmű irány, a MOME-s bejelentéseket nézve egyelőre kisebb-nagyobb, többféle területet érintő együttműködésről kommunikál az egyetem. Februári hír például a miniszterelnök lányához közeli Magyar Divat és Design Ügynökséggel, illetve a Scheer-féle Market Zrt.-vel indított partnerség. Emellett ugyanebben a közleményben szerepelt még a Be Light! világítástechnikai cég, nemrégi bejelentés szólt egy, a Vodafone Magyarország támogatásával megvalósult nemzetközi kurzusról, egy Lego Hungáriával közös pályázatról, vagy arról, hogy a MOME stratégiai partnerként beszállt a veszprémi Európa Kulturális Fővárosa programba.

Böszörményi-Nagy kuratóriumi elnökként munkájáról saját BNG nevű Facebook-oldalán is kommunikál. Mire jó az egyetemi modellváltás? címmel február közepén osztott meg nyilvános posztot, amiben elmondása szerint az első félév mérlegét vonta meg. A számos újítást, beindítást és kezdeményezést soroló posztban az említett üzleti tervezés mellett az egyetemi élet sok egyéb területére, köztük az oktatásra is kitért. „Az egyetem vezetőivel közösen elkezdtük a képzés korszerűsítésének előkészítését, a jövő képzési kínálatának kialakítását” – szerepel például a bejegyzésben. Fülöpöt megkérdeztük, hogy ha korábban évek alatt dolgoztak ki új szerkezetet és tanrendet, amit tavaly ősszel vezettek be, szerinte is szükség van-e további korszerűsítésre. „A jövőről való gondolkodásra folyamatosan szükség van” – fogalmazott válaszában. „Én most persze azzal boldogabb lennék, ha az elmúlt egy-két évben kidolgozott, a Covid-járvány által nem kismértékben hátráltatott, valóban korszerű képzési rendszerünket rendben meg is tudnánk valósítani. Erre talán idén ősztől lesz lehetőségünk. Közben a területünk olyan gyorsan fejlődik, ami bennünket is folyamatos fejlesztésre kötelez. Ha ez megfelelő szakértelemmel párosul, akkor hasznára válik mindenkinek” – tette hozzá.

Fotó: Bujnovszky Tamás

Gyenge Zsolt egyetemi docens a MOME szenátusában a szakszervezetet képviseli. Az új, aktív fenntartóval kapcsolatban kiemelte, hogy az egyetem lényege épp az, hogy önmagát irányítja. „Ha kívülről akarják megmondani Newtonnak, hogy leesett-e az alma, akkor az már nem tudomány. Ez az elv sérül egy aktív kuratóriummal. Önmagában nem azzal van a gond, hogy üzletemberek ülnek egy kuratóriumban, hanem a piaci szempontok erőltetésével. Egy oktatási intézményt el lehet vállalatként képzelni, de akkor az már nem egyetem.” (Az egyetemi modellváltásról és az autonómia szerepéről lásd még keretes írásunkat a szerk.)

Böszörményi-Nagy Gergely a kritikára reagálva azt mondta nekünk, nem tagadja, hogy aktív kuratóriumi elnökként lép fel, de ennek oka éppen a modellváltás. „Ismert a finn vagy amerikai magánegyetemek helyzete, ahol a kuratórium klasszikus, felügyeleti szerepben működik – de idáig el kell jutni. A modellváltás magától nem történik meg, azt végre kell hajtani” – mondta. „Világszínvonalú intézményt szeretnénk építeni, az építkezést pedig nem lehet a tetőnél kezdeni. Alapozó munkát kell végezni. Az általam eddig kezdeményezett reformok mind megléphetők voltak a jelenlegi költségvetési keretek között, mégsem történtek meg korábban. A mostani így nem megspórolható, de időszakos helyzet. Ha sikeresek vagyunk, a kuratórium elfoglalhatja a klasszikus, általunk is ideálisnak tartott szerepet.” Böszörményi-Nagy szerint ő a párbeszédben is nagyon aktív. „Az aktivitásom a működtetés területén magas labdák lecsapásáról szól – olyan intézményi evidenciákra gondolok, mint például a pályázati iroda létrehozása vagy a profi HR bevezetése. A képzés tekintetében pedig egyelőre sok beszélgetésről, széles körű tájékozódásról.”

Új főnökök

Tanévkezdésre átszervezték a MOME kommunikációért felelős Brand Irodáját, az új márkafőnök Margaret Ann Dowling, aki korábban többek között a Marquard Media régiós vezérigazgatója volt. Szintén tavaly ősszel indult az uniós forrásokon is dolgozó Pályázati Iroda, vezetője a WAMP-alapító és pályázati szakértő Matheidesz Réka. Január elején alakult meg az oktatási pillért összefogó MOME Akadémia, az igazgató Püspök Balázs egyetemi docens. Márciusra üzleti területről érkezett új HR-vezető, Nagy László, aki korábban a Nielsennél és a MOL-nál is dolgozott. Cikkünk írásakor emellett még nem jelentették be az Innovációs Központ új főnökét.

Nyár óta

A modellváltás általános hangulatáról az általunk megkérdezett MOME-s hallgatók és dolgozók – eltérő helyzetük és munkájuk miatt is – változóan gondolkodnak. Több hallgató említette, hogy a modellváltásra az SZFE esete hívta fel a figyelmüket, a hétköznapokban nem éreznek különösebb változást. Mások szerint problémás, hogy a progresszívként ismert MOME közössége a mostani helyzetben depolitizált. Volt, aki a kommunikációban hangsúlyos piaci szemlélettel kapcsolatban említette, hogy tart a politikai helyezkedéstől, kormányközeli vállalkozásokkal nem működne együtt. Egy dolgozó szerint mivel a rektor jó diplomata, az intézmény megerősödve jöhet ki a folyamatból. Volt olyan kutató, aki összességében bizakodó választ adott, jónak tartotta a változások irányát, de hiányolta az egyetemen dolgozó szakértők aktívabb bevonását, és túl erősnek tartotta a kuratóriumi elnök stílusát.

„Mi úgy érezzük, sok a kérdés és bizonytalanság a modellváltás körül, de ha már megtörtént, abban bízunk, hogy az előnyünkre fordíthatjuk” – fogalmazott Foster Dorka, a hallgatói önkormányzat (HÖK) vezetője. A HÖK a belső kommunikációt javítva hallgatói fórumokat indított, ezekre a vezetőség egy-egy tagját is meghívják. „Ebben a bizonytalan időszakban kiemelten fontos, hogy a hallgatók ismerjék egymás véleményét az iskolát érintő ügyekben, ezzel is erősítve a közösséget, és elősegítve a vezetőség munkáját” – mondta. A HÖK álláspontja szerint a hallgatók véleményének bevonásával jó megoldások születhetnek, Foster szerint eddigi ötleteiket nyitottan fogadta a vezetés.

Fotó: Bujnovszky Tamás

Az általunk megkérdezettek válaszaiban a várakozó álláspont említése volt közös pont. „Nyár óta még nem telt el elég idő. Egyelőre tervek vannak, meglátjuk, hogyan halad a folyamat. Mi tanítunk, ahogyan eddig” – mondta Babarczy Eszter egyetemi docens, a szakszervezet elnöke. A dolgozók számára a modellváltás egyik jelentős következménye a közalkalmazotti státusz megváltozása. Ezzel kapcsolatban a szakszervezet Babarczy elmondása szerint sikeres tárgyalásokat folytatott a kuratóriummal. „Tető alá hoztuk a kollektív szerződést, mielőtt az új munkaszerződéseket aláírták volna a kollégák. Összességében senki sem került rosszabb helyzetbe.” Babarczy szerint a jövő szempontjából kiemelten lényeges, hogy végül nő-e az egyetem költségvetése. „Sok múlik azon, hogy a kormány komolyan gondolja-e, hogy a modellváltással anyagilag felzárkóztatja az egyetemeket. Az, hogy mennyi pénz van a felsőoktatásra, akár hetek alatt is változhat. Jelenleg nem tudjuk a választ.”

Interjúink után derült ki, hogy a kormány 2021 őszétől a teljes felsőoktatásban új finanszírozási rendszert tervez bevezetni, az egyes egyetemekre vonatkozó konkrétumok egyelőre nem ismertek. A rektor kérdésünkre elmondta, hogy az egyetem működtetéséért – így gazdasági ügyekért – felelős kancellártól, Nagy Zsombortól úgy tudja, a kormány által ígért 15 százalékos béremelés fedezetét megkapták, az megtörténik. 

Böszörményi-Nagy a költségvetéssel kapcsolatban azt nyilatkozta nekünk, hogy „a modellváltás nem attól lesz sikeres, hogy állam bácsi több pénzt ad”. Amellett, hogy lobbizni fog az államnál is, elmondása szerint az igazi lehetőség nem ebben rejlik. „A modellváltással az egyetemek szabadon vonhatnak be új forrásokat a piacról vagy alternatív területekről, például pályázatokból. Nincs olyan magyar egyetem, amelyik potensebb pályázó lenne a kreatívipar erősítését szorgalmazó EU-nál, mint a MOME. A piaci partnerekkel, innovációs tevékenységekkel kézen fogva hozhatunk el pénzeket értelmes projektekre” – mondta. „Emellett az állami támogatásokért is meg kell dolgozni a szervezet fejlesztésével. Ugyanabba a szisztémába több pénzt önteni ritkán vezet sikeres reformokhoz.” 

Quo vadis, egyetemi autonómia?

2021 első negyedévére legalább 10-15 felsőoktatási intézmény lett érintett a modellváltásban. A modellt váltó egyetemek nem számítanak állami intézmények, az eddig ismert döntések alapján viszont ugyanúgy fontos marad számukra az állami költségvetési forrás, az alapítványokat vezető kuratóriumok tagjai pedig miniszteri (tehát politikai) kinevezettek. Alapvető kérdés így, hogy a szenátusok visszakérik és kapják-e módosult jogköreiket, illetve hogy kik kerülnek a kuratóriumokba. A modellváltásról a MOME a korábbi fenntartóval, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal tárgyalt, amelynek élén az átalakulási folyamatokat szorgalmazó Palkovics László áll.

„Néhány kollégámmal együtt én sosem voltam a modellváltás híve, alapvetően két okból kifolyólag” – mondta Gyenge Zsolt. „Az egyik nem magyar sajátosság. A felsőoktatás piacosítása az egyetemtől idegen, üzleti logikát von be az intézményekbe – ez több évtizedes, világszerte zajló folyamat. A másik az itthoni helyzetnek szól: a mostani politikai helyzetben túl kockázatosnak éreztük, hogy végeredményben politikai alkuktól függjön az egyetem működése.” Gyenge szerint hiába jelennek meg a modellváltás mellett érvek, amelyek szerint az egyetemek az alapítványi formának köszönhetően éppen függetlenebbé válnak. „Ez azért sem igaz, mert a fenntartó most sokkal közelebb van hozzánk. Emellett a minisztériumba négyévente választott pártok képviselői kerülnek, a kuratóriumi tagok viszont akár életük végéig helyükön maradhatnak.”

A modellváltás nemzetközi szinten is híressé vált esete egy másik nagy presztízsű művészegyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetemé (SZFE) lett. Az SZFE történetét azért érdemes megemlíteni, mert sok fiatal és a szélesebb közvélemény számára így lett ismert az egyetemi modellváltások fogalma. Az Országgyűlés tavaly július 3-án fogadta el azt a törvényt, miszerint az SZFE-nek – ellentétben a MOME régebbi modellváltó terveivel – nagyon rövid idő alatt, érdemi párbeszéd vagy egyeztetés nélkül, már szeptember 1-jével át kellett alakulnia. A politikai színezetet kapó, erőből áttolt folyamat hamar széles körű tiltakozást váltott ki. Az egyetemfoglalásnak ősszel a járványhelyzet vetett véget, az ellenállás helyszíneként ismert Ódry Színpadot bezárták. Mostanra új, független szervezetbe – Freeszfe Egyesület – tömörülnek a korábban sorban felmondott vezetők és oktatók, az új, kormányközeli vezetés ellen a mai napig tiltakozó hallgatók. MOME-s diákok szeptemberben tartottak kisebb szolidaritási akciót az SZFE-sek mellett.

Húzd meg, ereszd meg

A modellváltás körüli viták kiemelten fontos eleme az egyetemi autonómia helyzete, mivel olyan jogkörök kerülnek az új fenntartó kuratóriumokhoz, melyek hagyományosan az egyetemeket vezető szenátusokhoz tartoztak (a szenátusok elnöke a rektor). A MOME-n tavaly ősz óta alapvetően öt területet érintő jogkör – a rektorválasztás, a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ), az Intézményfejlesztési Terv (IFT), illetve az éves költségvetés és az éves gazdasági beszámoló – kapcsán zajlottak tárgyalások. A jogkörök visszaállításáról a szenátus egy október végi ülésen szavazta meg határozatként javaslatait, a kuratórium pedig összességében január végéig egyeztetett külsős jogi szakértőket is bevonva. Az eredményt eltérően értelmezik a felek. 

Gyenge Zsolt számára egy február végi ülésen lett világos, hogy javaslataikat a kuratórium nem fogadta el maradéktalanul. „Ez az öt jogkör az autonómia minimuma. Ráadásul lakmuszpapír a kuratóriummal való viszony tekintetében, mivel nem kértünk semmit, ami nyár előtt ne lett volna a szenátusnál” – mondta. „Ősszel Böszörményi-Nagy a szenátus előtt jelezte, hogy elfogadhatónak tartja javaslatainkat. Ehhez képest hónapokkal később tudtuk meg, hogy ez mégsem így történt. Valamennyit ugyan elmozdultak az augusztusi verziótól, de az én értelmezésem szerint a szenátus jogkörei alig erősödtek, és rendkívül problémásnak tartom, hogy a kuratórium nyíltan szembement a szenátus határozataival. Jelen helyzetben nincs érdemi egyetemi autonómia a MOME-n.”

Fotó: Bujnovszky Tamás

Másként kommunikál a helyzetről a kuratórium elnöke. Böszörményi-Nagy fent említett, BNG-oldalon megosztott posztjában érintette a jogköröket is. „A párbeszéd alap. Több lépésben erősítettük a szenátus jogosítványait” – írta. Amikor erről kérdeztük, azt mondta, az ő értelmezésében nem minden esetben „visszakért” jogkörökről volt szó, a szenátus többletjogosítványokat is igényelt. „Jó kompromisszumokra törekedtünk, ami az intelligens együttműködés alapja. Ez nem egy zéró összegű játszma” – fogalmazott. Úgy gondolja, a nyári verzió óta erősítették a szenátus szerepét a rektorválasztás és az SZMSZ elfogadásában is. Interjúnkkor azt is leszögezte, hogy fontos számára az egyetemi autonómia, az ajtaja mindenki előtt nyitva áll, és munkájáról elnökként a szenátus minden ülésén beszámol.

Fülöp József kuratóriumi tag, rektorként pedig a szenátus elnöke is. Megkérdeztük, hogyan értékeli a jogkörök, az egyetem autonómiájának jelen helyzetét. Elmondása szerint ötből két olyan terület volt, amiről sokáig tárgyaltak, és amiben végül véleménykülönbség lett a szenátus és a kuratórium között: az SZMSZ és a rektorválasztás. Válaszában említette, hogy emellett a kuratórium törekedett arra, hogy olyan megoldás szülessen, ami a szenátus által megfogalmazott kéréseket figyelembe veszi. Beszélt arról is, hogy a későbbiekben is van lehetőség a módosításokra, a modellváltás pedig sok hagyományostól eltérő helyzetet generál az egyetem és a fenntartó kuratórium számára is. 

„Ez egy tanulási folyamat a fenntartó és az egyetem számára is. Azonos értékeink, közösen megfogalmazott céljaink vannak, de más dinamikát képvisel és más vezetési gyakorlatot jelenít meg a két pólus” – fogalmazott. „Mindezt úgy kell kezelnünk, hogy az egyetemi autonómia mint alapvetés ne sérüljön. Ez azért fontos, mert enélkül az oktatás, a kutatás szabadsága, az önkormányzatiság nem érvényesül. Amikor külföldi egyetemekkel partneri kapcsolatokat építünk, akkor általuk megfogalmazott fontos szempont, hogy egyetemként definiált szervezettel folytassanak párbeszédet. Ugyanakkor meggyőződésem, minél jobban megismeri a kuratórium az egyetemet, annak a logikáját, szellemiségét, annál könnyebb lesz a közös munka.”