hero
Pál Zsombor 2021. szeptember 27. 09:17
Faix Csaba: Muszáj mindenkivel együttműködnünk
A korábbi városarculati és fesztiválszervező cégekből lett Budapest Brand vezetője az újraindulásról, Kőbányáról és Soroksárról és arról, miért muszáj kikerülni a fővárosi élmények alakításakor a hideg polgárháborút.

Ez az interjú a Kreatív 2021 szeptemberi számában jelent meg.


Szerteágazó portfólió gyűlt össze a Budapest Brandben: van benne turisztikai csomagok összerakása, turisztikai kommunikáció, a városhasználóknak szóló márkázás és design és rendezvényszervezés is. Ha olyan beosztottad lehetnél, aki ezek közül csak egy területen dolgozik, de abban elmélyed, az melyik volna?

Biztosan a rendezvényszervezést választanám, de mielőtt kifejtem, egyet visszalépek. Ennek a szervezetnek két elődje van: a fesztivál- és turisztikai központ és a városarculati cég. Én alapvetően marketingháttérrel érkeztem erre a területre, és azt az erős tapasztalatot hozom magammal, hogy sima kommunikációval nem tudsz hosszú távon márkát építeni. Ki tudod plakátolni, hogy valami nagyon jó, és még lehet is, hogy nagyon jó is lesz – sok ilyen ígéretet látunk, startupokban, egyebekben, amik mögött van egy hype –, de ha nincs mögötte tartalom, előbb-utóbb összeomlik. Egy város életében, ha leválasztom a közfunkciókat, milyen tartalmat tudsz egy márka mögé tenni? Az eseményeket, rendezvényeket, amiket megvalósítasz: hogy milyen egy karácsonyi vásár, milyen minifesztiválok vannak, hogyan használod az utcát. Ezért nekem az egész cégnek tényleg ez a lelke, amiben a leginkább összesűrűsödik az, amit csinálni szeretnénk, és ha lehetne, tényleg tök jó lenne aprólékosan kitalálni egy hétvégét, vagy a nyáron elindított Budapest BonBonban egy programért vagy programcsomagért felelni,

 

Ebben van is rutinod, vagy pont attól lenne izgalmas a megfoghatóságon kívül, hogy még nem merültél el benne?

Igazán mélyen sosem merültem el benne, de természetesen már a korábbi pozícióimban is foglalkoztam vele. A Prezi 5. születésnapja egy 200 fős rendezvény volt a House of Ideasban egy csomó vendéggel, azt magam szerveztem, de nem állítanám, hogy fekete öves rendezvényszervező vagyok. Szerintem pont annyit csináltam, hogy lássam, mi az, ami egy rendezvényszervezésnél gond lehet, amire figyelni kell, és hogy mitől lesz egy rendezvény jó. Ami itt új, az a szabályozási környezet, az önkormányzati világ, az, hogy egy beszerzés, egy engedélykérés, területfoglalás sokkal nehézkesebb, ezt meg kellett tanulnom az elmúlt másfél évben.

Faix Csaba/Fotó: Szabó Réka

Mi a 2021 nyár végi állapotjelentésetek és a rövid távú várakozásaitok: milyen állapotban vannak a kisebb-nagyobb budapesti szolgáltatók, mennyire vagytok nyugodtak a lassan zajló újranyitástól? Milyen állapotban van a város?

Így nem lehet ezt megválaszolni. Ha azt kérdezed, hogy amikor elkezdtem ezt a munkát, hol fogunk tartani másfél év után, azt gondoltam, hogy sokkal előrébb.

 

Nem, azt gondoltam, hogy ezt a kérdést kihagyom. Nyilván amikor a pályázatodat írtad, még pont a Covid előtt voltunk, de jó, abban a szcenárióban most hol tartanánk?

A BVA élére tavaly február elsején választottak, a turisztikai iroda élére március elsején, úgyhogy volt olyan 10 jó napom a Covid előtt. Nekem például szomorúság, hogy az új arculat még nem tudott úgy megvalósulni, ahogy szerettük volna, ami egyszerű pénzkérdés. Egy arculatot lecserélni nagyon drága, és sosem volt terv, hogy mi egy éjszaka alatt átragasszunk minden BKK-matricát, mindig felmenő rendszert terveztünk, de most azt is sokkal kevésbé tudja a város megengedni magának. Amikor beszerez a város valamilyen új dolgot, ott is nagyon szelektívek, hogy hol tud nyitni az új arculat felé, és mikor kell azt mondani, hogy figyeljetek, ezek készen vannak, most nem tudunk mit tenni.

A rendezvények terén nagyon szerettünk volna már tavaly egy korábbiakhoz képest más típusú karácsonyi vásárt rendezni. Szerintem a Vörösmarty tér korábbi formájában is komoly érték, de ráfér egy kis frissítés. Az volt a terv, hogy az egész karácsonyi vásárt, amit alapvetően turisták látogattak, sokkal közelebb visszük a budapestiekhez. Ez idén reméljük, megvalósulhat, mi azon dolgozunk, hogy így is történjen, de már lehetne egyévnyi tapasztalat mögöttünk arról, hogy mit szeretnek a budapestiek. Szóval nagyon sok idő ebből a másfél évből bénultsággal telt: számos rendezvényt dolgoztunk ki, hogy aztán az asztalfiókba kerüljön, mert nem tudtuk továbbvinni.

 

Visszatérve a 2021 nyár végi állapotra, azért kérdezem, mit láttok, mert most épp a II. kerületben beszélgetünk, ahol aránylag jól túléltek a helyek az itt lakókra támaszkodva, de ha a belvárosban csak a nagy étterem- és szállodaláncok maradnak talpon, nem azt a várost fogja itt találni, aki idejön, amiért elindul. Láttok összképet?

 

Kicsit jobb a helyzet, mint amire számítottam. Ezt onnan tudom lemérni, hogy az egyik turisztikai termékünk a Budapest Kártya, amely 130 körüli attrakciót tartalmaz száznál több vállalkozástól. Itt azt látjuk, hogy kevesebb mint 10 százaléka nem nyitott újra ezeknek a partnereknek, és azok között is van olyan, aki csak kivár. Ami nagyon nagy kérdés, az nem is az, hogy nem akarnak kinyitni, hanem hogy nem tudnak kivel: a szektort sújtó munkaerőhiány. Szerintem fel lehet készülni arra, hogy a budapesti éttermekben, szállodákban is meg fognak jelenni az ukrán szobalányok, a vietnámi pincérek, nem csak a vietnámi éttermekben. Annyira kiürült ez a szektor, hogy nem nagyon lesz más, aki a helyükbe lépjen: meglehet, hogy annak a küszöbén állunk, ami Nyugat-Európában vagy Amerikában már réges-rég megtörtént. Ez városmárka szempontjából azért kevésbé jó, mert az én egész programom a helyi közösségekre épült. A Budapest BonBon például arról szól, hogy mind a 23 kerületben van egy program három nap alatt, arra figyelve, hogy legyen Csepelen és Kőbányán is. Ez nemcsak azért jó szerintem, mert akkor én Óbudáról elmegyek Kőbányára vagy Soroksárra, hanem mert ott megismerem például Halas Guszti helyét, és kedvem lesz újra visszamenni. Ezzel több vendég lesz ezeken a helyeken. De fontos, hogy segítsünk a mikroközösségeknek akár egy  önképzőkörnek láthatóságot szerezni, hogy a közösségükön belül is jobban megismerjék őket, ügyesebben szervezett programjaik legyenek, amiket mi meg utána a városban élőknek és a turistáknak is ajánlatként mutathatunk: nézd, a bulinegyeden és a Halászbástyán túl is van élet! Ez a munka kezdődött el és lassult le. Az viszont talán jól jön nekünk, hogy bár nyáron Budapest kiürül, az utána következő időszakra az emberek elkezdték a közelebbi programokat keresni.

 

A kerületekre és mikroközösségekre visszatérve, az a hideg polgárháború, amiben élünk és a fővárosi önkormányzat is működik, mennyire nyomja a munkátokra a bélyegét? Másmilyen a kapcsolat a kormánypárti kerületekkel?

A TELJES CIKK CSAK ELŐFIZETŐINK SZÁMÁRA ELÉRHETŐ. KÉRÜNK, LÉPJ BE A FELHASZNÁLÓNEVEDDEL!