A GfK adatai szerint Magyarországon a háztatások egy százaléka használ szárítógépeket, ami jóval kevesebb a nyugat-európai országokban mért 20-30 százaléknál. Az Electrolux az okok kiderítésére készítette el a felmérést, amelyben ötezer, többségben nagyvárosokban, 25-34 éves nő vett részt. A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók többsége meglehetősen keveset tud a szárítógépekről - ami természetes egy kevéssé elterjedt termék esetén -, és amit tudnak a vásárlók, azok is általában inkább tévhitek.

Azért is furcsa, hogy keveseknek van szárítógépük, mert a felmérés szerint a teregetést senki sem találta praktikusnak: hely és időigényes, nehezen és gyűrötten száradnak meg a ruhák. A válaszadók túlnyomó többségének azért nincs szárítógépe, mert drágállja, vagy mert szerintük túl sokat fogyaszt, túl sok helyet foglal és gyűri a ruhákat. Néhányan azt is gondolják, hogy a szárítógép használata során a ruhák roncsolódnak és összemennek.

A felmérésben résztvevők többsége mosó-szárítógépet venne vagy vett. A preferencialista második helyére a kondenzációs szárítógép került, míg a légkivezetéses készülék végzett az utolsó helyen. A szárítógépet vásárlók nagy része a gép ára alapján hozta meg döntését, amit szorosan követett a készülék fogyasztása. A harmadik legfontosabb döntési szempont a márkanév és az elérhető programok, míg a ruhakapacitás és a készülék mérete kevésbé számított.

A szárítógépekhez kötődő tévhitek eloszlatására nem indul majd ATL-kampány. A termékekről szóló információkat pr-kommunikációval juttatja el a társaság a fogyasztókhoz. A társaság pr-ügynöksége az Mmd.