hero
Csökkent itthon a tévénézésre fordított idő
Elkészítette a Nielsen Közönségmérés az idei második negyedéves hazai tévézésről szóló jelentését. Ez alapján 2015 második negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 31 percet töltött a tévékészülékek előtt, 7 perccel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A tévézők nagyobb arányban választották az általános szórakoztató csatornákat, mint az előző év azonos időszakában, miközben a közszolgálati és országos kereskedelmi csatornák részesedése kis mértékben csökkent.

2015 második negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 31 percet töltött a tévékészülékek előtt, 7 perccel kevesebbet, mint az előző év ugyanezen időszakában. A 4-17 éves gyerekek tévénézéssel töltött ideje 3 óra 9 perc volt, a 18-49 éves korcsoporté pedig 3 óra 43 perc, ami az előbbi korcsoport esetében 1 perces növekedést, az utóbbinál pedig 10 perces csökkenést jelent 2014 ugyanezen időszakához képest. Az 50 évesek és idősebbek átlagosan 5 órát és 56 percet töltöttek a televízió előtt, ami 6 perccel kevesebb, mint egy évvel korábban.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) irányuló kutatások szerint a teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,2 százalékát, azaz átlagosan 3,2 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2015 második negyedévében.

A 4-17 és a 18-49 éves korosztály a tévénézésre fordított idejének 1,5 illetve 1,6 százalékát töltötte késleltetett tévés tartalom fogyasztásával, míg az 50 év felettieknél ez az arány mindössze 0,8 százalék volt.

Csatornarészesedés

2015 második negyedévében az általános szórakoztató csatornák részesedése 17,8 százalékról 19,8 százalékra nőtt, de az időszak „nyertesei” között vannak a filmcsatornák is, melyek közönségaránya 0,4 százalékponttal 9,6 százalékra emelkedett tavalyhoz képest. Az ismeretterjesztő csatornák 5,8 százalékos aránya 0,8 százalékpontos növekedést jelentett, a gyerekcsatornák pedig 4,7-ről 5,1 százalékra ra növelték részesedésüket.


A közszolgálati csatornák közönségaránya 15 százalék volt, amely 2,6 százalékponttal alacsonyabb a 2014-ben mért értékhez képest, de fontos megjegyeznünk, hogy a tavalyi magasabb részesedéshez a labdarúgó világbajnokság közvetítése is hozzájárult. Az országos kereskedelmi csatornák (RTL Klub + TV2) közönségaránya 26,6 százalék volt, amely 0,5 százalékpontos csökkenést jelentett.

A hírcsatornák 4,1 százalékkal, a zenecsatornák és a sportcsatornák egyaránt 2,7 százalékkal, az életmódcsatornák pedig 2,1 százalékkal járultak hozzá a napi tévénézéshez 2015 második negyedévében, amely nem jelent érdemi elmozdulást 2014 ugyanezen időszakához viszonyítva.

Műsortípusok

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 10,1 százalékos volt, míg a műsorfogyasztás 15,9 százalékát tette ki.

A sugárzáshoz képest több mint háromszoros arányban fogyasztották a nézők a „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematikájú műsorokat, de másfélszer nagyobb volt az érdeklődés az „információs” műsortípusok esetében is. A sugárzáshoz képest lényegesen kisebb arányban tekintették meg a művelődéssel, tudománnyal, kultúrával kapcsolatos műsorokat, de hasonló a helyzet a „sport”, a „zene”, valamint az „egyéb” (pl. reklám, műsorajánló) műsortípus esetében is.

Hirdetői kategóriák

A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában az első helyre a „sör” került, második a „puding, tejalapú desszert”, a harmadik helyen pedig a „szénsavas üdítő” termékosztályának televíziós hirdetései állnak a második negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján. (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)