Osváth Zsoltot sokan ismerhetik a közösségi médiából, YouTube-csatornáját, a ZSHOWtime-ot több mint 270 ezren követik, ezen kívül két étterem – az Unikornis Bisztró és egy lángosozó – tulajdonosa. Az egyetlen, amit nem csinált még, az egy tévéműsor – egészen mostanáig.
A 318 Productions gyártásában készült Őszinte leszek nyolc részében civilek és híres emberek beszélgetnek olyan sokakat érintő, néhol megosztó témákról, mint a húsevés vs. vegetarianizmus, a női-férfi szerepek (át)alakulása, a város-vidék ellentét vagy a mesterséges intelligencia. Az Őszinte leszek beharangozójában is azt hirdeti, hogy ez bizony szókimondó beszélgetés lesz, ahol vélemény nem marad kimondatlanul, amire a műsorvezető személye és megszokott stílusa lehet a garancia. Arról, hogy ez hogyan jelenik meg, mennyire igaz, és mennyire csap át kontraproduktivitásba, kicsit később, egyelőre nézzük meg, hogyan is néz ki maga a műsor.

A műsort közönség előtt vették fel, ami tökéletesen visszaadja az Őszinte leszek közvetlen jellegét. A nézőtér ráadásul szinte egy síkban van a színpaddal, így az egésznek tényleg olyan bensőséges, Jóbarátok-szerű hangulata van, mintha akárki hozzászólhatna a beszélgetéshez – ami talán érdekes újítás lehetne, ha a műsor megérne több évadot.
Az első két részt megnézve ráadásul úgy gondolom, bejött a pár héttel ezelőtti jóslatom is: a többi hasonló beszélgetős műsorral szemben az Őszinte leszek tényleg meg tudja szólítani a fiatalokat. Ehhez nem is kell más, mint hogy végre új, aktuális és hiteles arcokat lássunk a képernyőn, például az Instagramon népszerű tartalomgyártó-mentálhigiénés szakértőt, Tapasztó Orsit, vagy az újságíró/kutyaviselkedés-terapeutát, Tornóczky Anitát, de persze ide sorolhatjuk Osváthot is. Kis-Bocz Éva csatornaigazgató a Kreatívnak elmondta: „Az Őszinte leszek célcsoportja a 25-49-es korosztály, de szerintünk ezen belül is a legerősebb a nők körében lesz.”
A műsor főcíme is láthatóan a fiatalokat célozza: a Pixiebug Animation Studio gyártásában készült intró különböző technikákkal ötvözi a latenight talkshowk hangulatát loftos, városias, kicsit sötét, füstös, rajzolt illusztrációkkal, fényképelemekkel – tudtuk meg Galló Krisztinától, a 318 Productions kreatív producerétől. Emellett, ha figyelmesek vagyunk, több easter egget is felfedezhetünk a műsor témáival és Osváth Zsolttal kapcsolatban is. Húsvéti tojásból a díszletben is akad bőven: a stúdiót a műsorvezető személyes tárgyai és kortárs művészek alkotásai díszítik.
Jó, de milyen maga a műsor?
Az első epizódban többek között a férfi-női szerepek változása és a család kérdésköre került fókuszba, a vendégek pedig Németh Kristóf, Tornóczky Anita, Tapasztó Orsi és dr. Ragány Zoltán jogász voltak, a felkonferálásban pedig olyan, nagyjából az 1940-es évekből származó érdekességek hangoztak el, mint hogy: a férfi bunkó, büdös, és finghat az asztalnál, ezzel szemben a nő illatos és szép.
Nagyjából 10 perc small talk/roastolás után jutunk el a fő témánkhoz: vendégeink megállapítják, hogy a férfi-női szerepek nem cserélődtek fel, inkább csak összemosódtak. Ezután a háztartási munkákról hirtelen átugrunk arra, hogy gáz-e, ha egy nő kezdeményez, majd miután Tapasztó Orsit mindenki lehurrogja, amikor azt mondja, hogy szerinte nem, szintén egy óriási kanyarral kilyukadunk a (túlzott) #metoo és a „píszískedés” elítélésénél.
Szerencsére példákat is felsorolnak: manapság már egy szép blúzt sem lehet megdicsérni következmények nélkül, Németh Kristóf pedig egyenesen „ijesztőnek” titulálta azt az élményt, amikor egy forgatáson kisimította egy kolleganője hajtincsét az arcából, majd csinosnak nevezte, mire az „rendkívül agresszíven reagált”. A következtetés: a #metoo már nem arról szól, hogy a vezető pozícióban lévő férfiak ne éljenek vissza a hatalmukkal, mert ma már a #metooval élnek vissza a nők. Tapasztó Orsi erre visszakérdez, hogy visszaélés alatt mégis mit értünk, vagy biztos-e, hogy erről a #metoo tehet, mire a többiek ismét ledominálják, és nagyjából ez lehetett az a pillanat, amikor Orsi belátta, hogy itt nem az ő meglátásaira van szükség, mert a műsor további részében alig szólalt meg. Önmagában az megérne egy cikket, hogy miért iszonyatosan káros összevissza dobálni ilyen kulcsszavakat, mint a feminizmus vagy zaklatás, anélkül, hogy egzaktul kifejtenénk, hogy milyen jelenségeket értünk alatta, de ennél még súlyosabb, hogy mindezt egy olyan társadalmi-és médiakörnyezetben tesszük, ahol teljesen bevett szokás, hogy bántalmazott nőket aláznak meg, bagatellizálva az egész jelenséget. Éppen ezért itt most veszek egy nagy levegőt, és ugrok a következő témára – a műsor amúgy sem engedné meg, hogy sokat elidőzzek egy-egy kérdésen.
Az est első meglepetésvendége Panajoth Dávid TikTokker volt, aki az egyik elhíresült videójában amellett érvel, hogy miért nem engedheti el a nőket a párja egyedül bulizni.
„A videóimban vannak igazságok, de nyilván direkt el vannak túlozva, hiszen ugye ha az elején nem csinálok megosztó tartalmakat, akkor igazából nem lesz népszerűsége, és nem fognak megkeresni reklámmal”
– nyilatkozta a bejátszó után már a stúdióban az influenszer, és ez a mondat akaratlanul is tökéletesen leírja a műsor felépítését. Ezen a ponton (a műsor felénél járunk) női-férfi szerepekről alig volt szó, viszont kontextusból kiragadva, felületesen, de roppant szélsőségesen felemlegettük a túlzott liberalizmus és #metoo hátrányait, anélkül, hogy definiáltuk volna, mit értünk liberális értékeken vagy milyen hatásai voltak a nőjogi mozgalomnak Magyarországon. Egyik témáról robogunk szélsebesen a másik felé, anélkül, hogy bármelyiket is kifejtenénk, így sajnos nem a kulturált vitán, hanem a polarizált véleménykülönbségeken van a hangsúly.
Következő témánk a szülni-nem szülni kérdés, és ezen a ponton végre empatikusan, a témát alaposa(bba)n körüljárva szóba kerül a gyermekvállalás 40 felett, az örökbefogadás, a lombikos szülés, a szingli szülőség is és egyáltalán az, hogy mit tekintünk családnak. Az viszont már fájóan kimarad, hogy egyébként nem csak férfi-női kapcsolatok léteznek, ezt a nyíltan meleg műsorvezető sem hozta fel egyetlen egyszer sem. Azért akad pár tényleg őszinte pillanat: például amikor Tapasztó Orsi bevallja, hogy liberálisként sem örülne annak, ha meleg lenne a gyereke – de nem azért, mert ezzel személyes problémája van, hanem azért, mert aggódna érte a magyar közegben, ami már egy nehezített pályát jelent. Németh Kristóf pedig – orbános kép ide vagy oda – vállalja, hogy az LMBTQ-kérdésben nem ért egyet a kormánnyal, még ha rájuk is húzza be az ikszet.

Ezzel meg is érkezik az adás végére a második meglepetésvendég, Lady Dömper drag queen fejti ki véleményét a férfi-női szerepektől. Az utolsó három percben kanyarodunk végre vissza az eredeti kérdéshez, hogy egyáltalán mi számít női és férfi szerepnek vagy munkának, a konklúzió pedig nagyjából annyi, hogy ne ragaszkodjunk a begyepesedett elvárásokhoz, hanem éljünk úgy, ahogy szeretnénk.
Kinek szól tehát igazán az Őszinte leszek? Tulajdonképpen bárkinek, aki szeretne többet hallani a cikk elején említett témákról, de nem akar igazán elmélyülni bennük. Aki szereti azt a formátumot, amikor a téma egy-egy végpontján lévő emberek véleményét ütköztetik sokszor anélkül, hogy valódi konklúzió születne. Aki szeretne egy kis gondolatébresztőt, aki saját felelősségéből utánanéz az elhangzott információknak, esetleg továbbgondolja a témákat. Akit nem zavar a strukturálatlan (szebben mondva: kötetlen) felépítés, néhol a kérdésekbe bújtatott állítások. Minden másra ott van a rengeteg elérhető forrás, podcast, cikk, előadás, vagy akár az, hogy összeülünk a barátokkal beszélgetni.

