Annyi az állami mobilcégnek
Helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék korábbi döntését a Kúria, amelyben a bíróság hatályon kívül helyezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság frekvenciaárverését lezáró végzését. Ezzel elszállt az állam utolsó esélye is arra, hogy a negyedik mobilszolgáltatón keresztül belépjen a mobilpiacra. Az Origo egy nappal a Kúria döntése előtt arról írt, hogy az állam már azon dolgozik, hogy megszerezze az állam a Vodafone magyarországi üzletének megvételén dolgozik.

Végleg eldőlt a negyedik mobilszolgáltató sorsa azzal, hogy a Kúria helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék tavaly szeptemberi döntését, amelyben hatályon kívül helyezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) frekvenciaárverését lezáró végzését, melynek értelmében a Magyar Posta, a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Villamos Művek által létrehozott MPVI konzorcium nem kezdheti el a mobilszolgáltatást.

Korábban Szalai Annamária, az NMHH és a Médiatanács elnöke a Kreatívnak adott interjújában vitatta a bíróság döntését, amelyet most a Kúria megerősített, és amely szerint szabálytalan volt a hatóság eljárása. Az NMHH a hatályos jogszabályok szerint nem írhatta volna elő, hogy hálózatukat és infrastruktúrájukat kötelezően az új mobilszolgáltató rendelkezésére kell bocsájtaniuk.

Jogszerűtlenül jártak el

A negyedik mobilszolgáltató piacra lépése öt éve húzódik, a 2008 októberében az akkori Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) által kiírt első frekvenciatendert a hatóság 2009 márciusában a válságra és a megváltozott piaci feltételekre hivatkozva lefújta, melyet egy 2009 júliusban lezárult pereskedés követett egyes indulók részéről.
Az új kiírás lehetősége az akkor már NMHH-nak hívott hatóság részéről egy évvel később, 2010 szeptemberében merült fel.

Egy 2011 márciusi piaci elemzés már megpendítette, hogy az állam bevonásával, egyfajta vegyes konzorciummal nyereségessé lehetne tenni egy állami mobilcéget is. Egy hónappal a frekvenciaárverés kiírása előtt, 2011 szeptemberében az NMHH úgy módosította az indulási feltételeket, hogy azon egy állami cég is indulhasson. Később az indulók az aukció idejének meghosszabbítását kérték. Az NMHH 2012 február végén kihirdette az eredményt, melynek értelmében az állami konzorcium nyerte a negyedik országos mobilfrekvenciát. Az eredményt természetesen megtámadta a Vodafone, a Telenor és a Magyar Telekom is. Az NMHH saját belső vizsgálata azonban mindent rendben talált, ezt a hatósági végzést támadta meg a Magyar Telekom a Fővárosi Törvényszéken. Időközben megalakult az MPVI Zrt., melyre a Gazdasági Versenyhivatal is áldását adta, valamint 14,1 milliárdos tőkeemelést is végrehajtottak azonnal az állami mobilcégnél, melynek sikerességével, eredményességével kapcsolatban számos komoly kétely merült fel.

Mindenki bukott

A Kúria és a Fővárosi Törvényszék döntésével nemcsak az állami mobilcég bukott, hanem a többi szolgáltató is, mivel azok sem indíthatják el szolgáltatásaikat a megnyert többi frekvencián, ezzel pedig a költségvetés a Népszabadság korábbi számításai szerint 31 milliárd forint bevételt, a lakosság pedig az országos 3G lefedettséget is bukta.

A legrosszabbul a piacon lévő szolgáltatók közül a Vodafone járt. A szolgáltató az aukció végeredményének megsemmisítésével elvesztette a frekvenciahasználati jogot arra a frekvenciablokkra, amelyhez 1,56 milliárdért jutott a 900 megahertzes sávban. „A hosszú műszaki előkészítő munkálatokat követő bővítés eredményeként a Vodafone Magyarország az országban gyakorlatilag egyedüliként be tudta kapcsolni a 900 MHz-es frekvenciasávban az UMTS szolgáltatást, kiugróan nagy, 90 százalékos területi lefedettséget elérve ezzel mobil szélessávú szolgáltatásával” – írta cikkében január végén a HWSW. Már ebben a cikkben is felmerült mint lehetőség, hogy amennyiben az igazságszolgáltatás elkaszálja az NMHH tenderét, akkor az állam úgy is bejuthat a mobilpiacra, ha megvesz egy már piacon lévő céget.

Nem baj, van másik

A Kúria döntése előtt egy nappal az Origo aztán már arról írt, hogy értesülései szerint a kormány éppen a Vodafone magyarországi leányvállalatának felvásárlásán, illetve ennek lehetséges forgatókönyveinek kidolgozásán munkálkodik.

„A vállalatnak beszállító egyik mobilcég vezetője is tud az állam vételi szándékáról, és ezt a Vodafone napi ügyeire rálátó külső tanácsadó sem cáfolta” – írta cikkében az Origo. A lap információi szerint a Vodafone értékének meghatározását a négy nagy nemzetközi tanácsadó cég egyike végzi éppen, ráadásul nemrég Magyarországon járt Vittorio Colao, a Vodafone Csoport vezérigazgatója, aki Orbán Viktor miniszterelnökkel is tárgyalt - igaz erről semmi konkrétum nem szivárgott ki – teszi hozzá az Origo cikke.

A Vodafone Magyarország légből kapott híresztelésnek minősítette az értesüléseket, és nem kommentálta, a Miniszterelnökség pedig azt közölte, hogy a Vodafone megvétele „a miniszterelnöknek soha semmilyen tárgyalásán nem merült fel”.