Mit kell tudni az ügynökségről?

A Centrade-Cheil egy speciális formáció, amely csak a kelet-közép-európai régióban létezik. A Centrade egy houstoni székhelyű, amerikai ügynökségi holding, amelynek a koreai központú Cheilben, a Samsung worldwide digitális ügynökségében is tulajdonrésze van. Az egyik legnagyobb román ügynökség 2015-ben leadta a Saatchi & Saatchi franchise-t és a Centrade része lett, ekkor alakultak át klasszikus ügynökségből a mai követelményeknek megfelelő integrált ügynökséggé, és így jött létre a régióban a Centrade-Cheil hálózat szerb, horvát, bolgár és immár magyar irodával. Radu Florescu, a vezérigazgató a 2000-es évek elején költözött Amerikából Romániába, azóta is folyamatosan ingázik. Nagyon aktív vezető: amellett, hogy tulajdonos, a megszokottnál sokkal mélyebben benne van a stratégiai tervezésben, büdzsé kialakításban, az ügyfelek életében, mint ami megszokott.

Hogyhogy Magyarország lett a következő ország?

A hálózat szempontjából logikus lépés volt. Az adriai térségben már kiépültek a hídfőállások, és Bukarestben úgy látták, a magyar erős és nagyon érett piac, ahol szakmailag is tovább tudnak fejlődni. A fő ügyfelünk, a Samsung is örült annak, hogy létrejön itt egy Cheilhez közeli, a Cheil értékeit ismerő, valló ügynökség, amely a megfelelő technológiai tudást is birtokolja és klasszikus ügynökségi tudása is van.

A Samsungnál alapvetően globális kampányok futnak, ezekre lehet ráépülni. Kicsiben indultunk, április óta működünk, meglátjuk, 2017 mit hoz majd. Viszonylag kicsi az itteni létszám, és fontos is, hogy ne váljunk lomhává. A kreatívcsapatok Romániában és Szerbiában vannak, napi kapcsolatban vagyunk velük, gyakran digitálisan: nem mindig ülnek fizikailag itt azok az emberek, akik egy projekten dolgoznak.

Milyen régiós kreatívszakemberekkel dolgozni?

Fontos a megszokottnál jobban átgondolni mindent, nagyon pontos briefet adni az üzenetről és a célcsoportról, és mindent, ami kell a kulturális háttérről: mondjuk, hogy milyenek a magyar szubkultúrák, vagy a magyar srácok milyen mobileszközöket visznek be egy gimnáziumba. Innen már sínen vagyunk, születik egy mag, és nagyon valószínű is, hogy az ötlet, amit nekünk hoznak, a bolgár, a szerb, a román Samsunghoz is eljut, ha látják, hogy nálunk működik. Hasonló időpontban érkeznek az új termékek ezekre a piacokra, így az ügyféloldal is profitál a hálózatból, és kreatívoldalon is könnyebbség, hogy nem kell mindent újra kitalálni. A klasszikus ügynökségi modellhez képest sokkal szorosabb régiós együttműködést látok. Ehhez kell nyitottság: nem csak az amerikai vagy a koreai, de még a román és a magyar kultúra is eltér, sőt, Romániában sem mindegy, hogy Bukarest vagy Erdély, ahogy nálunk sem, hogy Budapest vagy Szeged, de ha a nyitottság megvan, a különböző kultúrák szépen meg tudják termékenyíteni egymást.

Az eddigi tapasztalatok alapján miket hoz felszínre a sokszínűség, ami egy zártabb kultúrából nem jönne ki?

Én nagyon élvezem, hogy a román kollégák sok szempontból nagyon déliek, rendkívül temperamentumosak, miközben szuperprofi a működésük. Kitartóak, makacsok, ami segít: én stratégiai területről jövök, és felfrissít, hogy nem csak beszélünk a dolgokról, de utána meg is valósítjuk őket. Amerikából az üzletorientáltság érkezik, de Radu, a vezérigazgató nem csak a miénkre figyel, hanem abban is ügyes, hogy az ügyfelek üzletét megértsük, hogyan találjunk megoldást. Romániában például fejlesztettek már belső logisztikai alkalmazást, ami egy klasszikus, B2C dolgokra fókuszáló ügynökségből valószínűleg nem pottyant volna ki. Kulturálisan pedig a szerbek, horvátok vannak legközelebb hozzánk, velük beszélünk leginkább egy nyelvet.

Egy új ügyfeletek mit látna ebből? Te vagy a médium, vagy ők is folyamatosan szerb kreatívokkal és román plannerekkel beszélgetnének?

Attól függ, milyen a projekt és mi az igény. Eddig az a tapasztalat, hogy jobban szeretik, ha én vagyok a médium, jobb magyarul írni a leveleket, nemzetköziség ide vagy oda. Egyébként sok frissességet tud behozni, hogy nem csak a magunk állóvizében taposunk, hanem kívülről is beengedünk gondolatokat. Ha olyan az ügyfél, akinek van affinitása jobban belemenni, megérteni például az art director inspirációit, főleg egy nagyobb kampánynál, van erre tér.

Milyen ügyfeleket, szektorokat céloztok?

A régiós ügyfélkör FMCG-ben, autóban, bankban erős, illetve Romániában top ügynökségként nagy állami cégekkel is dolgoznak. Ebből sok minden következhet nálunk is. Első lépésként social media kommunikációra építettünk ki jól működő folyamatrendszert, erre van kialakult csapatunk, de ez bármelyik szektorban jó első lehetőség. Én a socialt elsősorban támogató, nem vezető csatornának tartom, de minden lecsapódik benne: van benne ügyfélkommunikáció, érinti minden B2B, B2C, corporate kampány. Aki ezzel foglalkozik, muszáj értenie a márkát, a vállalatokat, a prioritásokat, ezért izgalmas ezzel kezdeni egy márkán belül, mert sok területet gyorsan meg lehet érteni. Mindenféle területen tudunk működni. A digitális fókusz azért van jelen, mert erre van igénye a piacnak, de én márkastratégiai irányból jövök. Egy nagy ügyfélnek mindig olyan ügynökség jó partner, aki a silókat próbálja lebontani, segít az osztályoknak kommunikálni, összehangolni a csatornákat egymással.

Mivel a Samsung a fő ügyfél, külön érdekes minden, ami fogyasztási elektronikai cikk, telekommunikáció. Az elmúlt 8-10 évben többen is ebben a szegmensben dolgoztunk a csapatból. Én nagyon sok hasonlóságot látok a telkó és az FMCG működés között is, csak a telkónál még külön meg kell érteni, hogy a technika iránt nem érdeklődő fogyasztóknak mi az érték, mi az, amit kommunikálni érdemes. A Samsungnál óriási előny, hogy megfogható a termék. (nevet)

(X)