hero
Schäffer Dániel

Rovat:

Popkult
Becsült olvasási idő: 6 perc
Algoritmusban az ütem, avagy amikor a művészetből adat lett

Adatok és big data kapcsán hajlamosak vagyunk elsősorban a tudományra, a gazdaságra, vagy netalán az oktatásra gondolni, talán a zenére kevésbé. Pedig a 2010-es évek közepén egy olyan történet indult el az adat és a zene összeházasításával, ami a mai napig egyedi és meghatározó a zenei műfajok kategorizálásában. Hogyan látta meg és használta fel a Spotify a zenei adatvizualizációt profitnövelő eszközként?

Tegye fel a kezét, aki hallott már (esetleg szereti is őket) olyan zenei műfajokról, mint a nitzhonot, 8-bit, kayokyoku, assyrian pop, greek fem rap, vagy netán slaskie piosenki….? Pontian folk, vagy sovietwave? Jó eséllyel a rajongókon és/vagy vájtfülűeken, zenészeken kívül talán senki más nem hallgatja őket. Vagy nem hallgatná, ha nem lenne egy oldal, ami eredetileg azért jött létre, hogy megtaláljunk olyan zenei világokat, amikről nem is tudtuk, hogy léteznek.

Az út a Wrapped-ig - globális zenei tárház

Rájár manapság a rúd a Spotify-ra: miután napvilágra került, hogy a cég alapítója Daniel EK egy német harci drónokat fejlesztő hadiipari startup-ba fektetett, sokan kezdték el bojkottálni a céget, számosan törölték fiókjukat, legújabban pedig zenekarok kezdték kerülni a népszerű zenei platformot.

Nem kell ugyanakkor tartani attól, hogy bedőlnének, a stockholmi székhelyű vállalat soha nem arról volt híres, hogy a szomszédba kopogtatott volna innovatív ötletekért, elég ha a Spotify Campaign Kit-re, az AI- alapú lejátszási listára, vagy a Spotify Spain hashtag kihívásra gondolunk.

A streamingcég egyik legnagyobb dobása azonban a mai napig a Wrapped, amit leegyszerűsítve talán úgy lehet jellemezni, hogy perszonalizált lejátszást tesz lehetővé a felhasználónak és egyben megmutatja a cégnek is a user zenehallgatási szokásait. A Wrapped-el kapcsolatban nemrég a felhasználók önállósították magukat és elkezdték saját adataikat áruba bocsátani, egészen egyedi evolúcióját mutatva meg az adatok értékesítésnek. 

Adatkampány az alkimista műhelyben

A Spotify 2008-as megalakulása után, egy darkstep-set ütemében növelte felhasználói listáját és hamarosan fel is vásárolt kisebb zenei cégeket. Így vették meg 2013-ban – akkor felismerve a data fontosságát – a The Echo Nest zenei adatportált. Itt dolgozott Glenn McDonald adatmérnök, ennél a kis cégnél hozta létre azt a zenei műfaji térképezési szisztémát, amelyet hamarosan be is építettek a Spotify különböző funkcióiba.

Glenn McDonald 2015-ben/Wikipedia/Joe Mabel

McDonald óriási track-halmazhoz és adatmennyiséghez jutott hozzá, azzal hogy a nagy stremingcég alkalmazottja lett, így a Spotify szárnyai alatt tovább folytatta a műfajok kategorizálását és létrehozta a zenei műfajok adatóceánját, az everynoiseatonce.com,-ot vagy egyszerűen everynoise-t, ami egy korai példája az adatvizualizációnak, az adat és a művészet, a hangzás és a látvány egyedi párosításának. „Fejleszteni akartuk a Spotify szolgáltatását, hogy mindenkihez eljusson” – mondta egy vele készült (mi más Spotify) podcastban.

Így lett Glenn McDonald, a weboldal alapítója a Spotify adatalkimistája (ahogy ő előszeretettel nevezte magát) programozója és producere, amely a stream platform által követett összes műfajból tartalmazott és (2023-ig) frissített példákat. Amíg a Wrapped a személyre szabott, marketingre optimalizált változata az egyedi adatoknak, amit a cég a háttérben használ, addig az Every Noise at Once ennek tulajdonképpen az elődje, egy nyilvános, interaktív, kísérleti műfaji térkép, határtalan zenei felfedező oldal, amely végül kb. egymillió előadót rendszerezett 6291 műfajba és alműfajba. 

“Dicsőséges minimalizmus”

 A hallgatott zenei adatok és akusztikai jellemzők alapján szóródási diagramot hoztak létre. Mindezt pedig scatter plot (pontdiagram) rendszerben ábrázolták, ami egy olyan forma, amelyben minden adatpontot egy sík koordinátarendszerben helyez el.

• Az x tengely egy változót mutat (pl. akusztikusság),

• az y tengely egy másikat (pl. elektronikus vs. organikus jellemző), Függőleges: mechanikus ↔ organikus; Vízszintes: atmoszférikus ↔ pörgős.

Ebben a rendszerben látható a térkép. Az adatok másik megjelenési formája a lista.

Ha elsőre ránézünk az oldalra, akkor egyrészt leesik az állunk, másrészt egyből azt gondolhatjuk, hogy az oldalon az emberiség klasszikus zenétől és folktól induló globális zenei fejlődési fáját látjuk és ez innen nézve lenyűgöző. Viszont, ha alaposabban szemügyre vesszük az egészet és hagyjuk hogy ellepjen a zenék és zajok cunamija, akkor hamar felismerjük, hogy ez csak annyiban igaz, hogy a McDonald által létrehozott algoritmus az egymáshoz és egymás hangzásvilágához közel álló zenéket csoportosítja. Ettől mondjuk még fantasztikus.

Everynoise at once

A diagram elsősorban azt mutatja meg, hogy egy adott stílus inkább akusztikus/organikus vagy elektronikus/szintetikus, a hangzás inkább pörgős vagy légies. A térkép teteje felé általában elektromos, vagy elektronikus jellegű műfajok helyezkednek el, alul pedig inkább akusztikus hangzású stílusok jelennek meg. Balra sűrűbb, „kompaktabb” a hangzás, jobbra ritkább, „szellősebb.” (Az alcímben szereplő jelzőt a Billboard zenei magazin adta az oldalnak, pont a struktúra egyszerűsége miatt.)

Sramli szitárral? 

Így kerülhet például egymás alá – fölé rendeltségbe a Carnaval limburg és a maithili, előbbi egy sramli zenére hasonlító holland zenei fesztivál műfaja, utóbbi pedig egy indo-árja nyelv, amelyet Nepálban és Észak-Indiában beszélnek, amivel az ezen a nyelven előadott tradicionális indiai zenét értjük. A két műfajt pedig a ritmusképletük alapján párosította össze az algoritmus. Közvetlenül föléjük pedig a reggae maghreb-et és a rai-t. Zenei fejlődésileg semmi közük egymáshoz. 

Egy népszerű Carnaval limburg előadó: Zoeper/Everynoise.com/Spotify 

McDonald hangsúlyozta, hogy a térkép és a rendszer nem arra szolgál, hogy eldöntse vagy megválaszolja a műfaji vitákat — sokkal inkább arra, hogy lehetővé tegye a felfedezést, a vizuális és zenei barangolást. A rendszer nem egy merev taxonómiára épül — nem „kell” minden műfajnak pontos határainak lenniük —, hanem egy dinamikus, adatalapú hálózatként működik. Előadók több műfajhoz is tartozhatnak.

Állapotfrissítés

A Spoti persze a meghallgatott adatok alapján a felhasználók „zenei viselkedését” is felhasználta, de itt nem állt meg ez a szál csupán egyszerű megfigyelésnél. Az everynoise és listája adott nagy lökést a hyperpop mikroműfajnak és egyben formálta is a közösségét, így segítve az új műfaj létrejöttét a 2020-as évek elején. 

2023. december 4-én McDonald egyike volt annak az 1500 alkalmazottnak - ami a Spotify munkaerő-állományának 17%-át tette ki - akiket elbocsátott a cég. Ennek eredményeként elvesztette a hozzáférést a weboldala adatbázisának karbantartásához és frissítéséhez szükséges adatokhoz is.

Hazai vonatkozások/everynoise.com 

Így “az oldal egy statikus pillanatkép arról, ami egyelőre a webhely 10 éves történetének és fejlődésének végső állapota a saját szerveremen tárolva. Egyes darabok idővel letilthatók és újra engedélyezhetők lesznek, és néhány, amely csak a jelenlegi adatokkal volt értelmes, soha nem térhet vissza. De meglátjuk. Ha mindez nem sikerül, az oldal az Internet Archívumban is megőrződik” - írta McDonald kirúgása után. 

A we built this city on tag alatt nagyvárosok leghallgatottabb műfajainak rangsorolását kapjuk

2024-ben jelent meg McDonald könyve, a You Have Not Yet Heard Your Favourite Song (Még nem hallottad a kedvenc dalodat), amely a zeneipar streamingtől való növekvő függőségéről szól. A könyvben a Spotify-t a megfigyelési kapitalizmus szereplőjeként írja le, amely felhasználja a userek nevét, életkorát, nemét, tartózkodási helyüket és ízlésvilágukat. A Wrapped 2024-es megjelenésekor kritizálta annak bevezetését, kijelentve, hogy „a Wrapped célja elsősorban a márka viralitása.”

Ugyanakkor 2024 novemberben ezt írta : „A makacsság néha részben helyettesítheti a kiváltságokat. Az itt található nyilvános kutatási funkciók technikailag és érzelmileg függetlenek a foglalkoztatási státuszomtól, és továbbra is aktívan karbantartom őket.”

LEGEK

Bár a térkép csúcsán a latin tech house áll, úgy tűnik, hogy a hallgatási adatok alapján a klasszikus zongora sok tekintetben vezet: ez a legjobb háttérzene és a 6291 műfaj közül a „legkevésbé zavaró.” Egyben a térkép legelső említett műfaja a polish classical piano. További legek az everynoise listája alapján: 

A legzavaróbb műfaj: erotikus hangoskönyv (német nyelvű példák az élen)

A legnépszerűbb műfaj: pop, a legnépszerűtlenebb pedig a youth orchestra

A femininity elsőségét a japán men chika szerezte meg, a legkevésbé feminin pedig az instrumental death metal

A legfiatalabbak mewati pop hallgatók (Nyugat-India) a legidősebbek pedig egy modern enka nevű műfajért vannak oda, ami pedig japán.

A legmodernebb a rominimal, a legavíttabb: guqin (kínai citera-szerű hangszer)