Ami a 2010-es években a startup-forradalom volt, az most a mesterséges intelligencia a gazdaságban. Minden szolgáltatás egy kicsit vonzóbbnak tűnik, ha azt állítják róla, hogy az embernél hatékonyabb gépi intelligencia végzi el a matekot mögötte (pedig sokszor szó sincs mesterséges intelligenciáról). Az viszont mára megkérdőjelezhetetlen tény, hogy az adat alapú üzleti világban akár exponenciális versenyelőnyre is szert tud tenni az, akinek sikerül jól (és valóban) implementálnia a mesterséges intelligenciát. Mára viszonylag tisztán látszanak ezen MI-verseny győztes és vesztes stratégiái is. 

A Szilícium-völgy magyar mesterséges intelligencia-szakértője (a Mesterség és Intelligencia című könyv szerzője, a Fehér Ház MI etikai munkacsoportjának tagja), Tilesch György is társszerzője annak a felsővezetői útmutatónak, amelyet a Világgazdasági Fórum publikált a közelmúltban, és ami a mesterséges intelligencia vállalati bevezetésének kérdéseit járja körbe. 

A tanulmány ingyenesen elérhető itt. A pragmatikus útmutató kifejezetten felsővezetőknek készült, elsősorban arra fókuszálva, hogy hogyan lehet egy vállalatot abba az irányba kormányozni, hogy az hatékonyan tudja beépíteni a mesterséges intelligencia használatát a saját folyamataiba. 

„Még mindig ott tartunk, hogy az igényt a technológia bevezetésére nem az hajtja, hogy értik, mire való, hanem az őrült tempójú versenyhelyzet. Ha a felsővezetés elmegy egy konferenciára, ahol meghallják, hogy a konkurencia MI fejlesztésbe fogott, akkor hazarohannak, hogy ez nekik is kell - de a megvalósítás utána sokszor elakad, vagy tévútra kerül. Azért indítottunk szándékoltan fentről, mert a legfelsőbb szinteken sem értik ennek a lényegét, miközben minden stratégiai területet érint egy vállalatnál. A célunk az volt, hogy mindenki, akinek a titulusában ott a C-betű (Chief), az meglássa az ebben rejlő értéket.” – mondta a Kreatívnak Tilesch György. 

A tanulmány szerint az MI bevezetésének legelső lépcsőfoka nem az, hogy kidobnak egy álláshirdetést a piacra, hogy szerezzenek egy szenior munkatársat, aki ért hozzá, hanem először a cégvezetésnek kell megértenie, mire alkalmas a technológia, és mit tesz lehetővé jelen a vállalat MI-és adatérettsége: van-e egyáltalán olyan része a vállalatnak, aminél értelme van bevezetni egy ilyen fejlesztést. Ezt követően le kell ülni a minden stratégiai terület vezetőjével, és velük kell átrágni, hogy mit fog a céghez hozzáadni, ha ezzel a technológiával pumpálják fel a folyamatokat, mire optimalizálják a befektetést. Ha ez a rész stimmel, és sikerül meggyőzni a vezérigazgatót és pár kulcsterületet, még senki sem dőlhet hátra, hiszen a cégen belül is gyakran lehetnek olyanok, akik egyszerűen nem értik vagy nem látják a hasznát egy ilyen fejlesztésnek. 

„Az MI itt van, ez nem egy olyan jelenség, amire várni lehet: aki a globális versenyben akar maradni, annak nem lehet, hanem kell ezzel foglalkozni. A kérdés, hogy hogyan fog neki. Amiről én írtam részletesen, az etikus és felelősségteljes MI-fejlesztés (Responsible AI) megkerülhetetlen, mert sokszor nagy invesztíciók és hosszú fejlesztések után tud nagyon nagyot bukni a projekt, ha az alapok nincsenek rendben, még a legnagyobb tech-cégeknél is naponta tud kiborulni a bili. Az útmutatóban szerepeltetett Microsoft és a Deutsche Telekom például jól nyúlt hozzá, ők branding és versenyképességi kérdést is csináltak belőle, és a vállalaton belüli kötelező MI-etikai képzési programot indítottak az alkalmazottaknak is.” – mondja Tilesch György. 

Az útmutató támpontokat ad ahhoz is, hogy mi alapján válassza ki a felsővezetés azt a szakembert, vagy csapatot, aki képes lesz majd a Responsible AI folyamatokat zökkenőmentesen végigvinni. Tileschék szerint a megfelelő jelölt olyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint 

- kiváló kommunikációs készségek, hogy a technológiában kevésbé jártas felsővezetőkkel és befektetőkkel is meg tudja értetni, miért van szüksége a vállalatnak a mesterséges intelligenciára

-érti a technológiát és képes arra, hogy meglássa a vállalaton belül azokat a lehetőségeket, melyeket a mesterséges intelligenciával jobbá lehet tenni

- Egy vállalati struktúrában minden szereplővel meg tudja értetni magát, és meg is tudja győzni őket

- Üzleti gondolkodású, tudja, hogyan kell a befektetők számára vonzó ajánlatot tenni. 

A mesterséges intelligencia etikus fejlesztése elsőre hangzik csak úgy, mint egy eljövendő robothatalom korai megregulázása azért, hogy aztán ne törjön az életünkre: a gyakorlati oldalon ez inkább annak a stratégiája, amivel a cég komoly pr-katasztrófákat és perek tucatjait előzheti meg. Számtalan olyan esetről tudni, ahol egy rohamtempójú MI- fejlesztés elcsúszik, azért, mert nem raktak időben fékeket a rendszerbe – ezeknek a fékeknek a felismerése pedig az MI-eticista feladata, ami egy új típusú munkakör. Jellemzően etikai kérdés szokott lenni például az arcfelismerő rendszerek használatával keletkező adatmennyiség mesterséges intelligenciával történő párosítása, de tulajdonképpen bármilyen fejlesztés, ami a személyes tulajdonságainkat azonosítja. A Clearview AI nevű amerikai arcfelismerő rendszert például számtalan rendőri szervezet használja, a cég az interneten fellelhető fotók alapján azonosít embereket – egy ilyen fejlesztésnek megvannak a maga előnyei és hátrányai, amiket a befektetőnek is mérlegelnie kell, mielőtt tovább pakolja a pénzt a cégbe. Ausztráliában például betiltották a használatát, mert szerintük az nem etikus, hogy bárki, akiről van kép az interneten, azonosítható a technológiával, köztük gyerekek is. Eközben az ukránok ugyanezzel a programmal azonosítják az elesett orosz katonákat, mert a cég az orosz közösségi média, a Vkontakte fotóit is figyeli. Szintén probléma, hogy egy ilyen technológia esetén a hibázás miatt emberéletek kerülnek veszélybe, ha például rosszul azonosít valakit a rendszer.

Tilesch György a saját globális felsővezetői tanácsadói tapasztalataiból kiindulva úgy látja, hogy a vállalatok nagy részénél az MI bevezetéshez szükséges kompetenciákat mind szisztematikusan, mind egyedileg kell megvizsgálni, de minden érettségi szinten van előrelépési lehetőség és jól megtérülő fejlesztési irány. „Kell hozzá erőforrás a stratégiai, tehetségoldali és a technológiai oldalról is, sokszor a kritériumok csupán egyharmada szokott meglenni, ha ezeket nem fejlesztik okosan, akkor zátonyra fog futni a projekt.” Szisztematikus építkezéssel viszont nem csak a kockázatokat minimalizálhatják a vállalatok, hanem jobb minőségű termékeket, kimagasló tehetségeket, lelkes fogyasztókat, fokozott termelékenységet, hatékonyságot és költségcsökkentést képes hozni a jól kimunkált és következetesen végrehajtott, jövőálló és etikus MI-stratégia.