Balkányi Nóra 2021. április 26. 17:06
A TASZ szerint a Facebookkal az egyik legnagyobb baj a kiszolgáltatottság
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a kormány által tervezett Facebook-törvénnyel kapcsolatban szólalt meg.

A jogvédő szervezet szerint mivel a kormány úgy döntött, megvárja az uniós szabályozást, lenne idő a magyar törvény megvitatására is, többek között ezért tettek közzé állásfoglalást.

Kellene az átláthatóság

„A platformokat a törlések és letiltások miatt éri a legtöbb kritika, de a fő gond az, hogy a felhasználók nem tudnak utánanézni az őket érintő döntések hátterének” – hívják fel a figyelmet. Az, hogy a közösségimédia oldalaknak mekkora jelentősége van a közéleti ügyekben, ismert jelenség, ahogy az echo chambernek is nevezett, véleménybuborékokkal kapcsolatos problémával is sokat találkozunk.

„A buborékokban terjedő tartalmak közé nemcsak vélemények, hanem tények, sőt sokszor hamis információk is bekerülnek, melyek a választójog gyakorlását is befolyásolják. Legkésőbb a 2016-os amerikai elnökválasztás óta napirenden van a közösségimédia-platformok állami szabályozása számos országban, vagy épp az Európai Unióban is. Hazánkban idén tavaszra ígért a kormánypárt Facebook-törvényt, de a legutóbbi hírek szerint már inkább megvárná ezzel az uniós szabályozást” – írja a TASZ.  

A jogvédő szervezet szerint a felhasználók alapjogainak védelme miatt első sorban a platformok működésének átláthatóságát kellene biztosítani. „Az üzemeltetőkre kell bízni, hogy a működtetés belső folyamatait szabályozzák, de lehetővé kell tenni, hogy a felhasználó utána tudjon nézni az őt személyében és jogaiban érintő döntések hátterének. A felhasználó így tájékozott döntést tud hozni arról, hogy vállalhatók-e a közösségi média használatából eredő kockázatok.”

Szankció, de kinek és miért?

A TASZ szerint éppen az veszélyes a véleménynyilvánítás szabadságára, ha a leendő állami szabályozás szankciókat vezetne be tartalmak törlése miatt (a kormány duplacsavarral a szólásszabadságot érzi fenyegetve a Facebook által). 

„Pontosan körül kell írni azokat a magatartásokat és mulasztásokat, amelyek szankcióval járnak és lehetővé kell tenni az esetek egyedi körülményeinek vizsgálatát. Ha nem teljesen világos és előrelátható, hogy milyen esetekben érvényesül a szankció, az a platformok üzemeltetőit abba az irányba tolja, hogy kétség esetén inkább töröljenek minden tartalmat, amivel szemben felmerülhet a szankció alkalmazása.”  

Az állásfoglalás szerint az állami beavatkozás csak a jogellenes tartalmak eltávolításának kikényszerítésére irányulhat, viszont a platformok nem helyettesíthetnek bírói, jogi kompetenciát igénylő munkát. „A közösségimédia-platformokon ugyanúgy kell érvényesülnie az alapjogok védelmének, mint az offline kommunikáció esetén: ahhoz, hogy az állam kikényszeríthesse egy jogellenesnek tekintett tartalom eltávolítását, bírósági ítéletre van szükség” – írják.

A teljes állásfoglalás letölthető innen