„Képi és tipográfiai egyszerűsödés, előtérben az információs tartalom” – nagyjából így írható le a webdizájn jelenlegi divatja. Ezt a divatot inkább követik azok, akik marketingcéllal használják az internetet, mint a médiatulajdonosok.

Míg a kereskedelemben kapható legnagyobb márkák kifejezetten ügyelnek arra, hogy az oldaluk ne csak működjön, hanem jól is nézzen ki, és a nagyobb vállalati weboldalak is hangsúlyt fektetnek a vizualitásra, addig a leglátogatottabb médiaoldalak – az Index, az Origo vagy az Iwiw – nem sokat változtattak a külső megjelenésükön az utóbbi időkben. Persze egy online médium esetében nagyon fontos, hogy a felhasználó ott találja meg a kedvenc tartalmait, ahol megszokta, a nagy médiasite-ok mégis elmaradásban vannak. Ha minden igaz, már nem sokáig: információink szerint ugyanis az Origo hosszú idő óta készül felületeinek megújítására, és más online médiánál is napirenden van a ruhacsere.

Nagyok, lassúak
A médiatulajdonosokat ugyanaz a félelem tartja vissza a változtatásoktól, ami egyébként a nyomtatott médiumoknál is megfigyelhető: attól tartanak, hogy ha az olvasók nem a megszokott helyen vagy a megszokott formában találják a rendszeresen látogatott tartalmi egységeket, egy ideig keresgélnek, ezt követően azonban elvándorolnak az oldalról, vagy nem veszik meg többet a megszokott lapot.

A Startlapnál például folyamatosan napirenden van a változtatás kérdése, az elmúlt néhány évben mégsem történt lényegi módosítás a dizájnban. „A karakteres színvilág és a logószerűen használt »Bubba« figura már az oldal védjegyévé vált, és a fókuszcsoportos vizsgálatok során mindig azt az eredményt kaptuk, hogy a látogatók ellenállnak az átalakításoknak, ezért nehéz hozzányúlni a stílushoz” – mondta Gerentsér Imre, a Sanoma kiadóvállalat újmédia divízióvezetője. A Startlap mostani arculata egyébként a holland „anyaoldal” (www.startpagina.nl) alapján készült; a rovatokhoz igazodva változó Barba papa-szerűen rugalmas alak ötlete pedig az akkori főszerkesztő, Vidó Viktor nevéhez köthető.

Régóta tervezik az Origo átalakítását is: információink szerint az eredeti időpont idén szeptember lett volna, de az egyik leglátogatottabb hazai portál tulajdonosai és működtetői végül a halasztás mellett döntöttek. Az újjáalakítás pontos dátumát ugyan nem árulták el, annyi azonban bizonyos, hogy a felhasználók hamarosan új kezelőfelülettel találkozhatnak. „A grafikai megújulás mellett azt is figyelembe kell venni, hogy a jelenlegi arculat kialakításakor kevesebb tartalommal jelentkeztünk, s azóta jóval nagyobb a portfóliónk, amely szétfeszítette a már meglévő kereteket” – hangsúlyozta Weyer Balázs, az Origo főszerkesztője. Kiemelte: a változtatásoknál az lesz a cél, hogy a tartós otthonosság érzete megmaradjon a látogatókban, de a grafikai egyszerűsödés és a hangsúlyosabb tartalmi elemek felé tervezik az elmozdulást.

A másik nagy hazai médiaportál, az Index egyelőre elég rugalmasnak és hatékonynak találja saját felületét ahhoz, hogy jelentősebb technikai átalakítások nélkül is friss és aktuális tudjon maradni a befogadók számára. „Bár a grafikai elemek nem a legújabbak, és már dolgozunk is a frissítésen, egy médiasitenak azonban nem is feltétlenül erre kell a legtöbb figyelmet fordítania” – fogalmazott Kardos Gábor lapigazgató. Hozzátette, hogy – bár tisztában vannak a legújabb trendekkel – azért nem törekednek mindenáron az arculati megoldások megújítására, mert náluk nem okvetlenül a megjelenítésen, sokkal inkább a tartalmakon van a hangsúly. „A számunkra a legfontosabb blokk az újság tartalmát kínáló címlaprész, és ez máig kellően rugalmas: lehetővé teszi, hogy bármilyen körülmények között jó hangsúlyokkal, hatékonyan tudjuk tálalni írásainkat” – mondta Kardos. Dizájncsemegének ugyanakkor a hozzájuk kötődő Blog.hu oldalt ajánlja, amelyhez szerinte jobban illik az a szellemiség, hogy készítői formailag is a legfrissebb trendeket kövessék.

Akikre büszkék vagyunk
Míg a nagy médiaoldalak csak apróbb vizuális módosításokba mernek belevágni, addig a vállalatok és az egyes márkák már korántsem ennyire bátortalanok. Legalábbis az általunk megkérdezett szakértők szerint a nagyobb márkák egyre gyakrabban igyekeznek színvonalas, trendi oldalt készíttetni.

A szűk keresztmetszet – csakúgy, mint a kommunikációs kampányok esetében – itt is a marketinges döntéshozó. Az alapprobléma a webdizájnnal foglalkozó szakértők szerint az, hogy a döntéshozók gyakran még mindig nem tartják egyenlő partnernek az online tartalmakat a print- vagy elektronikus médiumokban való megjelenéssel. „Megrendelők között ritka, aki valóban értene a témához, s a hozzáállásban inkább némi tartózkodás figyelhető meg a honlapokkal kapcsolatban” – fogalmazott Borostyánkői Mátyás, a Fabrik művészeti vezetője.

Persze nemcsak a döntéshozók, hanem a beszállítók is gyakran bizonytalankodnak. „Néhány éve az egész világhálót a negyvenöt fokos szögben elforgatott elemek uralták, később a pixeles grafikák hódítottak” – emlékezik vissza a néhány évvel korábbi trendre Pfaff András, a Dream Interactive ügyvezető igazgatója. „Nemrég flash-mánia söpört végig a weben, a teljesen flash-alapokra épülő oldalak azonban mára kimentek a divatból, és a tendencia a statikus felületek és az egyensúly keresése felé mutat” – tette hozzá a szakember. Szerinte a hazai piac – ahogyan a kommunikációs ipar más területein – itt is követő magatartást folytat, vagyis a nyugati divatot veszi át.

Hasonlóan vélekedett Kádár László webdizájner is. „Egy-egy valóban remek külföldi dizájnoldal stílusa vagy néhány technikai fogása évekig képes uralkodni a magyar piacon” – vélekedett a tervező, aki szerint ez a tendencia jelentősen lelassítja a kitörést, és garantálja, hogy világszinten sereghajtók legyünk.

Egyszerű, nagyszerű
Annyi bizonyos, hogy az utóbbi egy-két évben itthon is változni kezdett a webdizájn divatja. Míg korábban arra törekedtek a fejlesztők, hogy minél színesebb, mozgalmasabb oldalt készítsenek, mára az egyszerűbb, funkcionálisabb site-ok terjedtek el. Ennek egyik legfontosabb oka technikai: érdemes akadálymentes megoldásokat választani, igazodva a magyarországi számítógéppark teljesítőképességéhez. Főleg a márkasite-ok esetében kulcskérdés, hogy az oldal mindenféle számítógépen működjön, és az is, hogy ne várakoztassa túlzottan sokáig a felhasználót, mert elmegy az oldalról.

A funkcionalitás hangsúlyosabbá válása magyarázza azt is, hogy átlátható, egyszerűbb formavilágú oldalak jellemzik az internetet. Korábban divat volt egy úgynevezett intrót, azaz bevezetőt illeszteni az oldal elejére. Szakértők szerint ez a megoldás az utóbbi időben háttérbe szorult, helyette már a kezdőoldalon érdemes elhelyezni a legfontosabb információkat.

A magyar online tartalmak a dizájn szempontjából tehát nem maradnak el lényegesen a nemzetközi színvonaltól; de a médiaoldalak többsége például nem diktál divatot, ezért a közeljövőben alighanem sok lap számára elengedhetetlen lesz a megújulás.

Jók és kevésbé jók

Abban a legtöbb webdizájnnal foglalkozó szakember egyetértett, hogy a vállalatok felismerték a website-ok fontosságát és egyre ritkább a házilag összerakott vállalati megjelenés. Negatív példának többen is a jelenleg megújulás előtt álló DÉMÁSZ (Dél-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt.) honlapját említették, amely klasszikusan magán hordozza a rossz vállalati megjelenés jegyeit. A pozitív példák felsorolásánál a legtöbb webdizájner a saját fejlesztésű oldalak közül ajánlott néhányat. Abban a legtöbb szakértő egyetértett, hogy a nagy hazai márkák közül a Coca-Cola márkához kapcsolódó microsite-ok és a Magyar Telekom vállalati oldala iránymutató.
A nemzetközi palettáról a Vodafone Future weboldalát és a Volvo tavaly készített márkasitejait emelték ki a Kreatív által megkérdezett szakértők. A médiaoldalak esetében már nem kell ennyire messzire menni a jó példákért. A régióbeli portálok a legtöbb szakértő szerint általában szebbek, mint a hazaiak: az egyik legjobban sikerült ezek közül a cseh Centrum.cz portál.