Egyiptomban születtél és diplomáztál, a Közel-Kelet több pontján is megfordultál, de már tíz éve Magyarországon élsz – hogy vezetett az utad idáig? 

Sokáig a Microsoftnál dolgoztam, ahol az MSN-t vezettem Észak-Afrikában, az Arab-félszigen és Pakisztánban. Ezt követően a dubaji du nevű telekommunikációs cégnél dolgoztam, amikor megkeresett egy magyar toborzó, akinek nagyon tetszett a szakmai profilom, kifejezetten a digitalizáció területén szerzett tapasztalataim. Állást kínált Magyarországon, úgy, hogy nem is tudta, a feleségem magyar. Otthon megkérdeztem a feleségemet, hogy mit szólna, ha visszaköltöznénk Magyarországra. Először nemet mondott, többek között azért, mert művészként Magyarországon nem talált elegendő vizuális inspirációt a munkájához, de megjegyezte azt is, hogy a magyarok általánosságban nem kifejezetten optimisták a jövőt illetően. Azt válaszoltam: akkor menjünk és változtassunk ezen! 

Így kerültem elsőként a Magyar Telekomhoz marketingigazgatóként, ahol két évig dolgoztam, és egyebek mellett a Flip nevű, vezetékes ajánlatokat kínáló brand bevezetésén dolgoztam. Később a Telenornál helyezkedtem el Chief Commercial Officer pozícióban, és az én feladatom volt többek között a Yettel márkaváltás lebonyolítása, ami nagyon érdekes utazás volt. 

Két éve jöttem a 4iG-hez, ahol először a telekommunikációs üzemeltetési stratégián dolgoztam, utána pedig felkértek, hogy vezessem a magyarországi üzletág rebranding folyamatát üzletfejlesztési és innovációs vezetőként.

Megfordultál mindhárom hazai telco szolgáltatónál – mi a legfontosabb, amit a magyar piacról megtanultál? 

Magyarországon számos nagyszerű dolog történik a telekommunikációs szektorban, főleg az infrastruktúra fejlesztése kapcsán. Az elsők között épült ki az 5G hálózat, de nagyon erősek az optikai hálózatok is, illetve számos szempontból egészséges verseny van a hazai szolgáltatók között. Ugyanakkor a digitális átalakulásban lassabban haladunk más országokhoz képest. Ennek oka, hogy nagyon sok cég még nem él ezzel a lehetőséggel. Tíz éve egy olyan dubaji cégtől érkeztem, amely már akkoriban is élen járt a digitális technológiák alkalmazásában, és épp emiatt hívtak engem Magyarországra.

Úgy gondolom, hogy az innovációra és a fejlődésre folyamatosan szükség van ezen a területen, hiszen a digitalizáció adta lehetőségek a társadalom széles körének mindennapjait könnyíthetik meg. A kormányzati szolgáltatások e téren már jól haladnak, és kezdenek felzárkózni a vállalatok is, de nem olyan sebességgel, mint a világ más részein.

A One-t emberközpontú brandként definiáljátok, emellett hogyan tudjátok edukálni az embereket a digitalizációra? 

Azt gondolom, hogy az emberközpontúság nem zárja ki a digitális megoldásokat, a technológia használatával pedig nem veszik el a humán tényező – ebben a tekintetben sokan nem értik, hogy melyik oldalon állunk. A digitális megoldások ma már életünk részei. A karrierem kezdetén – sok évvel ezelőtt – még az volt a kérdés, hogy miért jó az online, majd ez átalakult, és ma azt kérdezzük: „Hogyan tudnánk ezt online csinálni?” Manapság a legtöbb tekintetben ez már evidens: minden digitalizálódik körülöttünk. 

A One emberközpontú márkaként feladatának tekinti, hogy megértse ügyfeleit, az ő szemükön keresztül lássa a világot. Megismerjük, hogy mit és hogyan csinálnak, felmérjük az igényeiket, monitorozzuk a visszajelzéseiket, mindezt annak érdekében tesszük, hogy olyan digitális szolgáltatásokkal tegyük egyszerűbbé az életüket, amelyek valóban hatással vannak a mindennapjaikra. Azt gondolom, itt találkozik a digitalizáció és az emberközpontúság.

A One márka bemutatásakor azt írtátok, hogy „nem fél megváltoztatni folyamatait, munkamódszereit vagy akár a szolgáltatásait, azért, hogy jobb ügyfélélményt nyújtson”. Mihez kellett hozzányúlni a fogyasztók érdekében? 

A One bevezetésével négy vállalatot – a Vodafone-t, a DIGI-t, az Invitechet és az Antenna Hungáriát – egyesítettünk egy márkanév alatt. Ezek a vállalatok korábban különböző érettségi szinten álltak az ügyfélkiszolgálás, a fogyasztói élmény területén, nekünk pedig biztosítanunk kellett, hogy amikor egy márkanév alatt működünk tovább, a különböző vállalatok meglévő vezetékes és mobil ügyfelei ugyanazt a szolgáltatási színvonalat kapják.

Az elsődleges feladatunk az volt, hogy a négy különböző vállalatot egy közös platformra hozzuk, ami nem csak a belső vállalati kultúrát jelentette, hanem a fogyasztók zökkenőmentes átállását is.  A célunk az volt, hogy az ügyfeleink a teljes átállás alatt a lehető legkevesebbet érzékeljenek a háttérben zajló bonyolult informatikai és strukturális folyamatokból. Ehhez egy nagyon erős, háttérben zajló digitális transzformációra volt szükségünk, miközben az üzletekben dolgozó kollégák számára is folyamatos tréningeket tartottunk, hogy az indulásra minden maximálisan készen álljon, és mikor eljön a márkaváltás, az a lehető leggördülékenyebben történjen meg az ügyfeleink számára.  

De itt nem állunk meg: a One márka prioritásai közé tartozik a folyamatos fejlődés, ami ugyanúgy vonatkozik a szolgáltatásainkra, mint az ügyfélélményre. Ezekben folyamatosan fejlődünk és megújulunk majd.

Négy vállalat egyesítése nem csak a szolgáltatások, hanem a brand szempontjából is komoly kihívás – ezt hogyan oldottátok meg? 

Ahhoz, hogy ezt megértsük, egyet hátrébb lépnék. Amikor megbíztak a rebrandinggel, elsőként az embereket néztük meg. A brand nem csak a logó, a színek, hanem számos tényező – a kultúra, a termékek és a benne dolgozók – keveréke. 

Feltettük a kérdést, hogy a termék miként találkozik a kultúrával, és mindezt hogyan kommunikáljuk. Ennek érdekében „Living Business Idea” néven hoztunk létre egy metodológiát, ami iránytűként segít minket. Ez nem purpose, hanem valami, ami afölött áll: a márka esszenciája.

Telekommunikációs cégként definiáljuk magunkat, és szeretnénk megmutatni, hogy szakértői vagyunk ennek a területnek. A rebranding során elsőként az emberekre és a kapcsolatokra helyeztük a fókuszt azért, hogy fel tudjuk mérni, napi szinten milyen megoldásokat nyújthatunk nekik. Szeretnénk lehetővé tenni, hogy a szolgáltatásainknak köszönhetően az emberek a lehető legjobb és leghatékonyabb módon tudjanak kommunikálni egymással, amellett, hogy az eszközök közötti gördülékeny kommunikációra is odafigyelünk, például arra, hogy a készülékek az IOT és az M2M világában zökkenőmentesen kapcsolódjanak egymáshoz. De hogyan tudjuk biztosítani, hogy ezek mindegyike működik? Itt jön képbe a szlogenünk, a „Minden pillanat számít” – aminek hatással kell lennie a vállalati kultúrára, a termékfejlesztésre, a kommunikációra és végső soron a reputációra is. A szlogenünk irányt mutat a mindennapok során: hogyan alakítsuk saját kultúránkat, milyen normák szerint dolgozzanak a munkatársaink. Tiszteletben tartjuk egymás és az ügyfeleink idejét, és folyamatosan olyan módszereket vezetünk be, amelyek hatással vannak a vállalatunk napi működésére. 

Négy vállalatból érkezve láttuk, milyen sok kultúra és módszer keveredik. Elengedhetetlen volt, hogy mindannyian egy közös cél felé haladjunk, és összhangba kerüljünk az új vállalati kultúránkkal. Ez a sokszínűség nagyon sok tapasztalatot és tudást rejtett magában, aminek köszönhetően rengeteget fejlődtünk, és a legjobb gyakorlatok alkalmazásával mentünk tovább. Ez rengeteg szervezeten belüli tréninggel, brainstorminggal és workshoppal járt. A Living Business Idea-t elsőként csak egy szűkebb körnek mutattuk be, akik a későbbiekben aktív képviselői lettek a metodológiának, és segítettek eljuttatni azt egy szélesebb munkavállalói réteghez.  
A folyamat közben és most is nagyon odafigyelünk rá, hogy meghallgassuk a munkatársaink véleményét a brand fejlesztésével kapcsolatban, hiszen a Living Business Idea folyamatosan fejlődik, átalakul, és a beérkező visszajelzésekből mi is folyamatosan tanulhatunk.

A Telenor Yettellé válásakor már levezényeltél egy brandváltást, ez a mostani – a már említett négy cég összeolvadásán túlmenően – mennyiben volt más? 

Rengeteg a hasonlóság, de a rebranding rendkívül összetett folyamat. A Yettel esetében a márkaváltás három piacot érintett: Magyarországot, Bulgáriát és Szerbiát. A One esetében a név adott volt, hiszen Albániában és Montenegróban már a One márkanév alatt operáltak a 4iG távközlési vállalatai. A Yettelnél a legelejéről indultunk, és egy olyan márkanevet kellett kitalálnunk, amit mindhárom piacon és esetleg a jövőben akár további országokban is elfogadnak. Ugyanakkor ez a folyamat a One esetében nehezebb volt, mert az összeolvadó cégek más-más alapokról indultak, míg a Telenor mindhárom országban korábban ugyanúgy definiálta magát. A yetteles tapasztalatokat most is fel tudtam használni, és nem győzöm hangsúlyozni a Living Business Idea jelentőségét. 

A One márka kialakításakor az is cél volt, hogy nemzetközi szinten is használható legyen, hiszen tudtuk, hogy Albániában és Montenegróban – és a jövőben talán további országokban is – ez lesz a sorvezető. Egyik fontos alapvetése, hogy nagyon ambiciózusnak kell lennünk, és nemcsak megélnünk, de ünnepelnünk is kell minden pillanatot – ami, ha jobban belegondolunk, nem is olyan egyszerű. Emellett, ahogy már említettem, fontos a nemzetköziség, és mindennek a mi telekommunikációs cégünk szívéből kell jönnie. Albániában és Montenegróban is hamarosan ezt az arculatot fogjuk használni, szeretnénk ezt mindenhol egységesíteni a jövőben.

Maradnak a firkák is?

Mindenképpen. A firkák kapcsán visszatérnék a magyar logó születéséhez. A kör közepén lévő One felirat olyan, mintha kézzel írták volna. Ezzel szeretnénk utalni az emberközpontú megközelítésünkre, amit az aláhúzás tesz hangsúlyossá. A türkiz igazán domináns, jól megkülönböztethető szín. A fekete és a fehér használata bátor döntés volt, hiszen kevés cég meri használni ezt a színkombinációt. A márka bevezetésekor erre a három színre koncentráltunk, de hamarosan további, másodlagos színek is megjelennek a One palettáján.

A firkákkal játékos módon keltjük életre a brandet. Ebben a kézzel írott jegyzetek inspiráltak bennünket. Ha megnézzük a legtöbb ilyen jellegű feljegyzést, észrevesszük, hogy az emberek előszeretettel rajzolgatnak a szöveg mellé. Ennek lehet célja a figyelem felhívása vagy önmagunk szórakoztatása, esetleg a szövegre való utalás. Mi a firkákkal utalunk vissza arra, hogy nagyon emberi és egyszerű módon juttatjuk el az üzeneteinket a célcsoporthoz.

A brand bevezetése után milyen marketingaktivitásokkal készültök? 

A márkaváltást követően az elsődleges célunk, hogy a fogyasztók megismerjék az új brandet, a szolgáltatásainkat, valamint, hogy megértsék, mi történt az elődvállalatainkkal, és miért volt szükség a váltásra. Egy új tulajdonosi struktúrában kellett négy céget egyesítenünk, és én magam is azért csatlakoztam a 4iG-hez, mert ez egy nagyon izgalmas időszak a cég életében. 

A One egy inspiráló márka, így elsősorban azt vizsgáltuk meg, hogyan tudnánk motiválni a fiatalabb nemzedéket három fő területen: a sportban, a szórakoztatásban és az edukációban. A szórakoztatás tág fogalom, ami alatt értjük a kultúrát, a zenét, a színházat, a filmeket, mindent, ami segíthet kikapcsolódni. A sport fontos pillére a szponzorációs tevékenységünknek, hiszen együttműködésre, kitartásra és alázatra tanít, ezek az értékek pedig a One számára is nagyon fontosak. Az edukáció végeláthatatlan folyamat, ami hozzájárul a fejlődéshez, a világ megértéséhez, ezáltal pedig a társadalmi és gazdasági előrehaladáshoz, így magában hordozza az innovációt is. 

Nyitott szemmel járunk, és keressük azokat az együttműködéseket, véleményvezéreket, akik hitelesen képviselhetik a One értékeit, és képesek kapcsolatot teremteni a márka és a célcsoportunk között, hiszen jelenleg a legfontosabb feladatunk, hogy az emberek megismerjék a márkát.

Mi a helyzet az idősebb korosztályokkal? 

Természetesen mi is szegmentálunk, és fontos számunkra, hogy minden generáció megtalálja a szolgáltatásaink között azt, amire szüksége van. Nem gondoljuk, hogy létezik uniformizált, mindenkit kielégítő szolgáltatás. Mi a személyre szabott megoldásokban hiszünk. Fontos, hogy ezeket a felhasználó digitális érettségi szintjéhez és szükségleteihez tudjuk igazítani. Ebben a One örömmel segít, ad tanácsot bárkinek.

A reklámok terén mire lehet számítani – maradnak például az érzelemgazdag, emlékezetes karácsonyi spotok? 

Meggyőződésem, hogy az érzések vezetnek a tettekhez, és nem csupán gyönyörű, de üzletileg is sikeres reklámokat kell készítenünk. Pályafutásom alatt már számos szakmai díjat nyertem, és most is olyan kampányokkal készülünk, amelyeket az emberek élveznek, és tudnak hozzájuk érzelmileg kapcsolódni, ezáltal pedig a One márkához.

Milyen társadalmi ügyek mellett áll ki a One? 

A korábbi Vodafone Alapítvány immár One Alapítvány néven folytatja munkáját, és továbbra is olyan társadalmilag fontos dolgokkal foglalkozik, mint például a környezetvédelem, a digitális edukáció, a gyerekek fejlesztése, a digitális társadalmi kezdeményezések és a startupok felkarolása.  

Visszatekintve az elmúlt tíz évedre, optimizmus terén mit sikerült fejlesztened? 

Szerencsésnek érzem magam, hogy Magyarországon ennyi okos, tehetséges szakemberrel dolgozhattam együtt, és bár komoly változást nem látok, de úgy érzem, a munkánk inspirált embereket. Ez nekem már elég, hiszen egy kultúrát rövidtávon megváltoztatni lehetetlen, de lépésről lépésre haladva szép eredményeket érhetünk el.

Az interjú a Kreatív magazin 2025/3-4. számában jelent meg.