2013. november 25. 13:13
A drónújságírás lehet a jövő
Egyre elterjedtebb a drónok használata a médiában, már a környezeti katasztrófák és a természetfilmek készítésére is rendszeresen használnak robotrepülőt. Közben az amerikai egyetemeken megjelent a drónújságírás. Mi lehet a technológia civil felhasználásából? A New York Times megmondja.

Lewis Whyld brit fotós a levegőből fényképezte a Fülöp-szigeteki tájfun okozta pusztítást, de ahelyett, hogy helikopterre ült volna, egy drón segítségével tette mindezt – írja cikkében a New York Times. Azon kívül, hogy felvételeivel sikerült megmutatnia a pusztítás mértékét – melyet később a CNN hozott le – a drónnal felfedezett két áldozatot, akiket később a hatóság ellátott.

Nem csak Whyld kísérletezik a drónok újszerű felhasználásával az újságírásban és a médiában. A The Associated Press és a News Corporation szintén nagyobb katasztrófák idején a pusztítás mértékének bemutatására használnak távirányítású gépeket. A News Corporation ezen kívül Ausztráliában bizonyos sportágak rögzítésére alkalmaz drónt. A kifinomultabb természetfilmekben szintén a drónok által igyekeznek intimebb közelségből bemutatni a vadvilágot. Európában és az Egyesült Államokban a celebek nyomon követését végzik az eszközökkel.

A drónokat eredetileg a hadiipar számára fejlesztették, de egyre inkább megtalálják a helyüket a civil felhasználás területén. Whyld újabban hosszú röptávú drónokkal kísérletezik, melyek akár 10-20 mérföldre is el tudnak távolodni az irányítójuktól, illetve új szenzorok felhasználását teszteli, mint a hőkamera. Ugyanígy kémiai fegyvereket detektáló eszközöket is alkalmazna, így be lehetne repülni vele Szíriába, állítja az újságíró. „Olyan újságírásra nyílik így lehetőséged, ami eddig nem volt lehetséges” – fogalmazott Whyld.

A törvényi szabályozás azonban erős korlátja a drónfelhasználás lehetőségeinek. Whyld elmondása szerint Nagy-Britanniában átfogó tesztelés és több ezer dollár szükséges a repülési engedélyhez. Az USA-ban a Szövetségi Repülésügyi Hatóság csak drónmanufaktúráknak és közintézményeknek, mint a különböző rendészeti szervek engedélyezik a repülőeszközök tesztelését. A rendészet egyébként szélesebb körű teszteket kezdeményez a jövőben, melyek újabb célok szabályozására terjedhetnek ki.

Több egyetem is elkezdett drónújságírás kurzusokat indítani az utóbbi időben, ilyen a Missouri Egyetem, a Nebraskai Egyetem illetve a Columbia Egyetem is. A Columbián például a Missouri folyó hidraulikus töréseit vizsgálták robotrepülővel, illetve a prérit az irányítható égés szempontjából. Augusztusban azonban a Szövetségi Repülésügyi Hatóság felszólította az iskolákat, hagyják abba a repülési tevékenységet, vagy szerezzék be hozzá a szükséges engedélyeket.

A robotrepülő lelkes pozitivistái mindenesetre optimisták a szabályozás lazulását illetően. Ennek alapja a 2012-es Modernizációs és Reform Törvény, amely előírja, hogy a Szövetségi Repülésügyi Hatóság 2015 végére biztosítsa a fedélzeti irányítás nélküli légi eszközök integrációját az USA légterébe.

Amennyire kézenfekvő azonban a természeti témák rögzítése drónok segítségével, annyira problematikus az emberek közelében használni azt. Egyrészt mivel gyakran nehéz, erőteljes gépekről van szó, amelyek manőverezése épített környezetben és embertömeget vonzó rendezvényen veszélyes. Nem beszélve a képrögzítés személyiségi jogi oldaláról: a drónok segítségével túl könnyű betörni magánszemélyek privát szférájába.