A projekt megvalósulásának időszaka: 2015. március 8. – április 8.

A projekt célcsoportja:    

Elsődleges célcsoport:

Fiatal, 20-35 év közötti nők. Olyanok, akik közelében lehetnek bántalmazottak, vagy esetleg maguk is bántalmazottak.

Médiaszereplők, médiatulajdonosok, stakeholderek akik segíteni tudnak az üzenet átvitelben, megosztásban; aktív közösségi média felhasználók.

Másodlagos célcsoport:

Fiatal, 20-35 év közötti férfiak; lakossági online véleményvezérek, bloggerek.

A projekt pontos célja, vagy céljai:

A kiváltó ok: Szomorú tény, hogy Magyarországon minden 5. nőt bántalmaznak. Ezt a jelenséget itthon azonban mind a közvélemény, mind a politikusok hajlamosak negligálni, sőt, a bántalmazás sajnos még mindig gyakran vicc tárgya a médiában. Az esetek ritkán kerülnek nyilvánosságra, a bántalmazottak túlnyomórészt némán tűrnek és szenvednek, nem merik felvállalni, azt, ami velük történik. A legtöbb estben magukat hibáztatva szégyenkeznek a bántalmazás miatt, a bántalmazás jeleit pedig, hogy azokat senki ne láthassa, eltakarják testünkön. A  bántalmazottakról sokszor még saját közvetlen közegük (szülők, barátok, kollégák) sem tudja, hogy milyen félelemben, megalázottságban élnek.

Közvetlen előzmény: Nem sokkal a 2015-ös Nőnap előtt az Országgyűlés leszavazta az Európai Tanács Isztambuli Egyezményét, amelynek célja a nők ellen irányuló erőszak minden formájának felszámolása. Ezzel azonos héten az ország vezető kereskedelmi rádiójának legnépszerűbb műsora egy bántalmazási ügyön poénkodott („szőke de ütném”) és csak napokkal később, nyomatékos felszólításra kért nyilvánosan bocsánatot.

Ügyfelünk, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet nem csak jogi segítséget nyújt az érintetteknek, de konkrét bántalmazási esetekben közvetlen menedéket nyújtó titkos menedékházakat is működtet a megtámadottaknak, minderről azonban nagyon kevesen tudnak. Mivel az Ökumenikusokkal több éve dolgozunk együtt, magától értetődő volt, hogy velük közösen keressük megoldást a nők elleni erőszak problémájára is.

Cél: Egy olyan kampány létrehozása, ami a célcsoportban plasztikusan, alapjaiban változtatja meg a probléma megítélését, lehetetlenné téve annak szőnyeg alá söprését a jövőben.

A projekt menete:

Legfontosabb kihívásunk az volt, hogy kampányunk ne csak megrázó és figyelemfelkeltő legyen, hanem képes legyen közösséggé formálni és aktivizálni az embereket, érdemben, tömegesen mozgósítani az ügy melletti egységes kiállásra. Mindezt felhasználható médiabüdzsé hiányában, klasszikus média elemek használata nélkül kellett megoldanunk az önkéntesség erejében és hitelességében bízva.

A transzparens, együttes kiálláshoz egy szokatlan eszközt használtunk. A fiatal alkotókból álló TATZ dekotarív lemosható tetoválásaival rövid idő alatt rendkívül nagy népszerűségre tett szert a fiatal nők körében. Mi ezt a divathullámot meglovagolva, a felületet radikálisan más jellegű üzenet kommunikálására használtuk. Olyan folt-tetoválásokat terveztünk és készítettünk a TATZ-al közösen, melyek felragasztva élethűen imitálták a bántalmazás nyomait, így a közös kiállás szimbólumává váltak, akik felragasztották és fotójukat megosztották a közösségi médiában pedig automatikusan a kampány médiahordozójává váltak, továbbiakat ösztönözve a csatlakozásra.

Míg a korábbi kampányok többnyire a bántalmazás érintettjét állították előtérbe, mi az empátiára, az együttérzésre, a közösség támogató erejére helyeztük a hangsúlyt. Mivel a bántalmazottak – minden 5-ik magyar nő – félnek felvállalni zaklatásuk tényét, úgy döntöttünk, a „szerencsés másik 4” nevében fogalmazzuk meg üzenetünket, ami szlogenként így hangzott „NEKEM IS FÁJ”. A kampányhoz csatlakozásukat a résztvevők egy verésnyomokat imitáló lemosható matricával tudtak egyértelművé, plasztikussá tenni.

A 2015. március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon #Nekem is Fáj! szlogennel indított kampányunk szinte azonnal, minden várakozást felülmúlva robbant be a köztudatba, óriási társadalmi és sajtóérdeklődést generálva a témának. A bántalmazásnyomokat imitáló folt-tetoválásokat a több ezer azonnal csatlakozó magánszemély és közismert advokátor mellett, egyetemi csoportok, ismert szórakozóhelyek alkalmazottai, kereskedelmi láncok és irodák, cégek, teljes szerkesztőségek és komplett kiadók vásárolták meg és posztolták ki, hogy minél több emberhez jusson el a kampány üzenete. Március 8-án este a Story TV Híradójában Benyó Rita a hazai médiában eddig példa nélkül álló módon tetoválással a nyakán vezette le esti hírműsorát. Később ezt a gyakorlatot több ilyen megnyilvánulás is követte (MTV Ma Reggel – Vogyerák Anikó, FEM3 – Czippán Anett). A kampány őrült gyorsasággal robbant be és terjedt, a 3. napra már országos mozgalommá vált és tematizálta a teljes magyar médiát.

A projekt során használt egyéb kommunikációs eszközök:

A kampány során felhasznált pr-büdzsé:

 1 millió Ft alatt                                                                    1-3 millió Ft

 3-5 millió Ft                                                                         5-10 millió Ft

 10-30 millió Ft                                                                     30 millió Ft felett

A kampány során felhasznált teljes kommunikációs büdzsé:

 1 millió Ft alatt                                                                    1-10 millió Ft 

 10-30 millió Ft                                                                     30-100 millió Ft

 100-300 millió Ft                                                                  300 millió felett

A projekt eredményei:

A Nekem is fáj Facebook oldal 3 NAP alatt mindenféle médiaköltés nélkül 250 000-es elérést generált (kitűzött legoptimistább cél 100 000 volt), több mint 1000 tovabbi Instagram követővel. A #nekemisfáj hashtaget 3 nap alatt több mint 3000 feltöltött képnél használták FB-n és Instagramon. A várt 20-30 sajtómegjelenéssel szemben a kampány a 3 nap alatt összesen 146 megjelenést generált a hazai online, print és elektronikus médiában, amelyek közül 120-ban szerepelt a nagyközönséggel megismertetni kívánt menedékház program is. A kampány így több mint 4 millió emberhez jutott el, 3 nap elérve ezzel a célközönség 85%-át. Emellett a kampánnyal a nemzetközi sajtó is folyamatosan, aktívan foglalkozott, több ezer nemzetközi támogatót állítva az ügy mellé.

A #Nekemisfaj kampányhoz összesen 58 közismert, meghatározó médiaszemélyiség csatlakozott önként és osztott meg vele kapcsolatos tartalmat. Külön eredmény, hogy a kampány erejét látva olyan cégek jelezték további együttműködési szándékukat, mint a Bookline, a MOL és a TV2.

A kampánnyal nem csak az ország figyelmét sikerült soha nem látott módon a témára irányítanunk, de az érintetteket magukat is sikerült cselekvésre bátorítanunk. A kampány email címén közel 100 érintett nő mesélte el személyes történtét, és vallotta be, hogy a kampány adott neki erőt, hogy segítséget merjen kérni. Az Ökumenikus Segélyszervezet által üzemeltett weboldal „Hova fordulhatok segítségért” menüpontjának látogatottsága a kampány időszakában, majd azt követőentöbb mint 30 szorosára emelkedett, a forgalom 60 %-a pedig egyenesen a nekemisfaj.hu weboldalról érkezett.

(Forrás: Imedia sajtófigyelés, Facebook statisztika, Instagram, Magyar Ökumenikus Segélyszervezet)