hero
Kreatív 2021. július 28. 14:11
Három projekt, ahol az AI feszegeti a művészet határait
A robotika a zen kert tradícióival találkozik, eltévedünk a saját testünk virtuális útvesztőiben, shopping a kiterjesztett valóságban.

A soha nem létezett Belamy gróf portréja, amit mesterséges intelligencia alkotott, 2018. áprilisban 10 ezer eurórért (3,6 millió forintért) kelt el. A képet az Obvious Art párizsi művészcsoport, vagyis az általuk létrehozott GAN (Generative Adversarial Networks) nevű mesterséges intelligencia készítette, miután tanulmányozta a francia portéfestészetet. Sorozatának egyik másik tagját a New York-i Christie’s aukciósház 432 ezer 500 dollárért adta el (131 millió forintért) ugyanabban az évben egy árverésen. 

A mesterséges intelligencia nemcsak az az alkotási folyamatot, hanem a kiállítások és a galériák világát is alaposan felforgatja, ahogy az alábbi három projekt is jelzi.

Robotkertészek munkában

A Jason Bruges stúdió Constant Gardeners címmel mutat be nagyszabású „robotperformanszot” éppen a cikkünk megjelenésének napján, 2021. július 28-án a tokiói Ueno parkban, a 2020-as tokiói olimpiai és paralimpiai játékokkal párhuzamosan. Az installáció a számítástechnikát és a japán zen kert hagyományait ötvözi: a robotkertészek a korábbi sporteseményeken készült videofelvételek elemzésével új vizuális nyelvet hoznak létre, hogy így ünnepeljék a profi sportolókat, vázolta a koncepciót a Designboom.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a négy ipari robotkarból álló „csapat” dinamikus mintákat ró egy nagyméretű, 14 tonna zúzott fekete bazaltból álló „vászonra”, amelyet további négy tonna ezüstszürke gránit vesz körül. Az olimpia teljes időtartama alatt kb. 150 egyedi illusztráció készül. A Jason Bruges stúdió célja ezzel az egésszel az, hogy feltárja az emberek, az adatok, a technológia és a természet közötti összefüggéseket, a gépek mindennapi életünkben betöltött szerepét, és egy olyan új narratívát javasoljon a robotikával kapcsolatban, amely rávilágít a kísérletezés és a kreativitás lehetőségeire.

El lehet tévedni a saját testünkben is

A szingapúri ArtScience Museum 2021. július 10-én debütált VR galériával ünnepli megnyitásának 10. évfordulóját. A Hyperrealities című kiállítás látogatói szó szerint elmerülhetnek három világhírű művész VR-installációiban, és tanúi lehetnek annak, ahogy a művészet határai kitolódnak. Az élményhez természetesen a múzeum biztosítja a technikai eszközöket, a VR-sisakot, a fejhallgatót és a kontrollereket. 

Ólafur Elíasson dán képzőművész első VR-alkotása, a Rainbow (Szivárvány) különleges meditatív élményt ad, ahogy a színek, a vízcseppek és a fények kölcsönhatásba lépnek a test mozgásával. Marina Abramovic, a világ egyik leghíresebb, brutális előadásokat is bevállaló performanszművész szokása szerint sokkol az alkotásával: a Rising (Felemelkedés) című virtuális performansza közben megfullad egy víztartályban, ahol egyre emelkedik a vízszint. Így hívja fel a klímaváltozás hatásaira a figyelmet.

Anish Kapoor brit-indiai szobrászművész „Into yourself, fall” virtuális világának felfedezői saját szerveik szédítő, kaotikus útvesztőjében találják magukat, az izmok és a hús alagútjaiban bolyongva megtapasztalhatják, milyen az, amikor eltévednek a saját testükben.

Avatárok a divatházban

A Gucci májusban kreált virtuális élményt a Roblox gaming platformmal közösen a rajongóinak, alapítása 100. évfordulójának alkalmából. A divatház a fizikai valóságban éttermet, múzeumot és üzletet is magában foglaló firenzei Gucci Gardent a kiterjesztett valóságban is látogathatóvá tette, „vendégei” androgün digitális avatárrá változva indulhatnak felfedezőútra a tematikus terekben. 

A különböző helyiségekbe lépve az avatárok magukba szívják a kiállítás elemeit, és saját magukat is egyedi digitális műalkotásokká változtatják. Közben persze vásárolhatnak is a limitált szériás avatárcikkek butikjában. Ez utóbbira valóban van igény: a Gucci Virtual 25 nevű, kb. 5000 forintba kerülő sportcipőjét is vitték, mint a cukrot, pedig csak a kiterjesztett valóságban lehet viselni.