hirdetés
hirdetés
hirdetés

Ez egy szabadfogású verseny

2003 óta minden évben átadják a Hégető Honorka-díjat, melynek névadója az RTL Klub tragikus körülmények között elhunyt riportere, aki munkásságát a hátrányos helyzetű kisebbségek médiareprezentációjának szentelte. A csatorna által létrehozott Hégető Honorka Alapítvány a televízióban, online és a közösségi médiában megjelent, társadalmi problémákról szóló videós alkotásokat díjazza. A zsűri elnökével, Baló Györggyel, és a zsűri egyik tagjával, Weyer Balázzsal beszélgettünk.

hirdetés

Kiknek szól az alapítvány pályázata, milyen jelentkezőket várnak?

Weyer Balázs: Az a jó, ha nem egy kaptafára készülő, nem egyféle szemléletű dolgok jönnek. Nem a forma köti össze a jó pályázatokat, hanem a téma, a témaérzékenység, hogy valamilyen módon a kiszolgáltatottságot közelítik meg, tág értelemben. Nyilván rengeteg szociográfiai alkotás jön, de messze nem ez az egyetlen módja, ahogy erről a témáról beszélni lehet.

Baló György és Weyer Balázs - további képekért kattintson!
Baló György és Weyer Balázs - további képekért kattintson!

Baló György: Az úgynevezett mainstream média alig, vagy elvétve foglalkozik a hátrányos helyzetű csoportokkal, akiknek az érdekeit nem képviseli senki. Egyfelől olyan jelentkezéseket várunk, akik ezeket a kisebbségeket, jogfosztottakat, diszkrimináltakat képviselik, másfelől a videózás a médián belül most jobban terjed, mint valaha. Számtalan műhely van, ahol videókat készítenek, és mi azt szeretnénk, ha lehetőleg a legszélesebb körből, nem föltétlenül csak működő televízióktól, nem föltétlenül csak működő hírportáloktól, hanem mindenhonnan jelentkeznének.

Mennyire fontos a technikai színvonal? Ha valaki amatőrként jelentkezik, azt is tudják értékelni?

WB: Törekszünk. A zsűritagoknak a klasszikus televíziózásban van inkább tapasztalata, oda kell figyelnünk az értékelésnél, hogy az esetleges technikai tökéletlenségben is meglássuk az értéket. Ma már nem feltétlenül ugyanazok az elvárások, sem a lehetőségek, ez természetes velejárója a műfaj demokratizálódásának. Ez összességében egy jó folyamat, az okozhat nehézséget, hogy sokszor klasszikus tévécsatornák munkatársai versengenek teljesen más technikai kondíciók mellett, olyanokkal, akik nem ilyen céllal készítik az anyagaikat.

BGy: A mi hibánk, ha nem vesszük észre az értéket. Ha valaminek magas tartalmi értéke van, és jó minőségű okostelefonnal készítik, az ugyanolyan értékes lehet. Nem kell minden képi, technikai, hangi megoldásnak, riporteri megszólalásnak vagy zenének tökéletesnek lennie, de ha valami jó, az jó, és mindannyiunknak tetszik.

W. B.: Egyébként meg 2017 van, már túl vagyunk azon, hogy ezt bizonygatni kelljen. Ez egy szabadfogású verseny.

Melyek voltak a leggyakoribb témák, amelyekkel eddig neveztek a jelentkezők?

WB: A kiszolgáltatottság köti össze őket, ami nagyon sokféle lehet. A legnagyobb tömegű kiszolgáltatottság ma Magyarországon a szegénység, a legtöbb hátrányos helyzet ezzel függ össze, egyik a másikból következik. Ahogy Gyuri említette, a mainstream médiában ezek a témák kevésbé vannak jelen. Ez egyrészt probléma, akárcsak az, ahogyan beszélnek ezekről, amikor mégis jelen vannak a televízióban. Sokszor lealacsonyító módon, lekezelő, még ha jó szándékú, akkor is paternalista szemszögből nyúlnak ezekhez a csoportokhoz. Van, amikor egyszerűen csak kinevettetik, azon szórakoznak, hogy mennyire máshogy beszél az az ember, mennyire nem ismeri a világot maga körül, nincs fogalma valamiről, amiről szerintünk neki illene tudnia. Szóval legalább akkora probléma, amikor szó van róluk, mint amikor nincs. A szegénységből következik az is, hogy nem képesek a médiában képviselni magukat. Részben, mert a médiatudatosság és a médiaképesség manapság úgynevezett „first world problemek”, ezek nem állnak rendelkezésükre. Nem tudják olyan módon elmondani a saját történeteiket a médiában, hogy az képes legyen valamilyen módon a helyzetük javítására.

Weyer Balázs
Weyer Balázs

BGy: A mainstream média, amellyel mindkettőnknek sok gondja van, időnként egyfajta versenyhátrányba is keveredik ilyen szituációkban. Ha valaki híradós riportot készít, annak reggel kilenckor megadnak egy témát, abból késő délutánra egy ütőképes, sugározható anyagot kell előállítani. Sokat nem lehet vele vacakolni és finomkodni. Itt most pontosan fel tudnánk mondani, hogy egy felvételen, ami egy cigányfaluban készült, milyen tipikus képsorokat fogunk látni, kiket, hogyan kinéző embereket mutatnak, és ezt azért el lehetne kerülni.

W. B.: Ezeknek az anyagoknak a nagy része ugyanolyan sémák mentén készül, gyakorlatilag a sztereotípiák és a vélt nézői várakozások beteljesítésében merül ki, ami nagyon problémás. A sematikus feldolgozások csak tovább erősítik a kiszolgáltatottságukat.

Vannak olyan témák, amelyekről eddig kevés szó esett?

BGy: Tavaly meglepett, hogy kevesebben foglalkoztak a menekültekkel, mint amire számítottam, pedig annak az évnek ez meghatározó problémaköre volt. Korábban az is meglepett, hogy a devizahitel-válsággal kapcsolatos, súlyos emberi, családi, rokoni problémákkal is viszonylag keveset foglalkoztak. A menekültprobléma szerintem most is élő, még akkor is, ha mérséklődött. De megkockáztatom, hogy a mai magyar médiaközeg nem feltétlenül kedvez annak, hogy ilyen anyagokat és problémákat feldolgozzanak, tálaljanak és képviseljenek különböző médiumok. Például érdekes lenne a jövedelmi egyenlőtlenségekről látni valamit, vagy olyan csoportok jogfosztásáról, mint mondjuk a rokkantak, és így tovább.

WB: Nincsenek slágertémák. Amiben hiányérzetem szokott lenni, az oktatás, elsősorban az elszegényedett területeken, a szegregáció az oktatásban. De iskolákban és gyerekekkel nagyon nehéz forgatni. Ritkán látok olyan anyagot, ami ezt a témát nem a bürokrácia felől dolgozza fel, hiszen ott ülnek a felnőttek, velük lehet ezekről beszélgetni. Sokkal nehezebb hozzáférni a gyerekekhez, gyakran be sem lehet jutni az iskolákba, ezért erről nem szoktunk jó anyagot látni. Attól tartok, hogy ez nem is fog változni, mozgóképben nehéz ezt a témát megjeleníteni.

BGy: Sőt, a forgatások elhárításában sokkal tudatosabb és érzékenyebb lett a magyar közélet. Iskolában, egészségügyi intézményben különleges nehézségek vállalásával lehet forgatni, a rendőrség munkájáról nagyon nehezen lehet forgatni. Vannak olyan európai országok, ahol ezeket a témákat sokkal nyíltabban, ha úgy tetszik, szabadabban lehet megközelíteni, ebben az értelemben is hátrányban vagyunk.

Jól értem, hogy kevesen tudnak a médiából megfelelő empátiával hozzányúlni ezekhez a témákhoz?

WB: Ez azért túlzás. A sok rossz példa nem feltétlenül rossz szándékból fakad, inkább egyszerűen abból, hogy ez az empátiás gyakorlata nincs meg sokaknak. Egy fővárosi újságírónak elmenni egy kimondottan deprivált településre, ott szóra bírni embereket anélkül, hogy levetkőzné azt a nagyon komoly szociális különbséget, ami közte és az interjúalanyai között van – nem mindenkinek adódik természetesen. Részben, mert nem nagyon van hol gyakorlatot szerezni. Nem tolonganak az olyan felületek, ahol ilyen típusú témákat meg lehet jeleníteni, ahol kinevelődhetne egy réteg, aki ezekre a témákra van specializálva. Ez tényleg igényel gyakorlatot, tapasztalatot, és talán valamilyen speciális tréninget is.

BGy: Meg elhivatottságot és elkötelezettséget. A díj névadója, Hégető Honorka ebben elhivatott és elkötelezett volt, tudatosan kereste ezeket a témákat, és igyekezte ezeket a különféle szerkesztőkön keresztülnyomni.

Viszonylag kevés visszhangja van a díjnak a nem szakmai közönség számára. Ez fog változni a jövőben?

WB: A visszhang mindig kevesebb volt, mint amennyit szerettünk volna. Pont ezen tervezünk változtatni, részben ezért is ülünk itt. Azt szeretnénk, hogy több pályázat érkezzen, több helyről, többféle formátumban. Olyan riportereket, helyi tévéket, weboldalakat, egyéneket, akikkel eddig nem találkoztunk.

BGy: A szélesebb merítéssel nemcsak több elkötelezett pályázót, hanem ezáltal több elkötelezett szerkesztőt is szeretnénk, akit ez a téma érdekel, aki ezt fontosnak tartja. Így talán inkább teret fog adni az ezzel kapcsolatos híradásoknak is.

Baló György
Baló György

Mondjanak néhány emlékezetes alkotást!

WB: Az Index készít minden évben videót egy hajléktalan férfiről, aki Zuglóban él. Egyszer nyertek vele, de minden évben újra meglátogatják és benevezik ennek az update-jeit. Volt egy nagyon szép pillanat, egyszer szilveszterkor többek között ez a férfi énekelte a Himnuszt éjfélkor egy videóban, szerintem csodálatos gesztus volt. Nem egy riport a szó szoros értelmében, mégis jóval nagyobb hatása volt, mint rengeteg más anyagnak, és nem kellett hozzá más, csak ötlet, empátia és szeretet.

BGy: Nem emelnék ki senkit. Amit díjazunk, azt mindegyiket vállaljuk és kiemelkedőnek tartjuk, ebben az értelemben nem kell kompromisszumot kötni.

Hogyan zajlik a zsűrizés és a díjazás?

BGy: Van egy bizonyos mennyiségű pénz, a zsűri eldöntheti, hogy ezt milyen arányban, milyen fajta díjakra fordítja.

WB: Évről-évre variálunk, hogy megtaláljuk a megfelelő optimumot, és lehetőleg minél több olyat tudjunk díjazni, aki érdemes rá, közben a díjak is látható összegek maradjanak. Nagyon kevés újságírói díj van, fontosnak tartom, hogy legyenek, és ezekkel járjon pénz. Egyrészt sajnos szükség van rá, másrészt a díj rangjához is hozzájárul. A díjaknak mégiscsak az a funkciója, hogy felmutassanak valamilyen értéket, példát mutassanak másoknak, motiválják őket, és hogy legyen értük verseny. A díjnak egyébként maguk a díjazottak adják a méltóságát, fontos, hogy jó legyen egy klub tagjának lenni.

BGy: A lényeg, hogy szabadok vagyunk. Ha bármilyen kiemelkedő teljesítményt látunk, még ha magát a pályamunkát nem is díjazzuk, de feltűnik, hogy milyen szépen van fényképezve, milyen jól működött a vágó, vagy milyen szenzációs a riporter, akkor meg tudjuk tenni, hogy adunk egy különdíjat. Ebben a szakmában állandóan azokról az emberekről esik szó, akik a képernyőn látszanak, holott nagyon sokszor legalább ilyen értékes, vagy akár értékesebb munkát végeznek más kollégák a csapatból. Ez egy csapatmunka, ahol minden tagnak működnie kell ahhoz, hogy az anyag létrejöjjön.

Hégető Honorka

Hégető Honorka az ELTE-n tanult angol nyelvtanári főiskolai szakon, majd tévériporterként és szerkesztőként dolgozott. A TV3 csatorna műsorait szerkesztette, ahol hátrányos helyzetű emberek életéről készített riportokat. 1999-ben megkapta az Autonómia Alapítvány Toleranciadíját, melyben olyan személyek részesülhetnek, akik a személyes és közösségi szolidaritás tényét vagy hiányát mutatják be. Később a Magyar Televíziónál, majd egy évig az RTL Klubnál dolgozott. Tragikus halála után hozta létre a csatorna a Hégető Honorka Alapítványt. Az indulása óta a Telenor által támogatott díjra kisebbségekkel és hátrányos helyzetűekkel foglalkozó tévéműsorok, videók készítői pályázhatnak. 

További információk a díjról itt, valamint a pályázat Facebook-oldalán találhatók.

 

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Seregi György kereskedelmi vezetői pozícióba érkezik.

Az együttműködés 2020-ra szól, és az állásportál online marketingtevékenységének több területére is kiterjed.

A Girls Girls Girls Magazine közel háromperces szpotja nemtől függetlenül mindenki számára érthető.

Regisztráció után a kedvenc szerzőik cikkeit kapjuk a legolvasottabb hírek után.

Az utolsó hozzávaló elveszi az ember étvágyát az egyébként nagyon guszta ételektől.

hirdetés
hirdetés

Keressük Magyarország legkiválóbb élelmiszert és egyéb FMCG-termékeket kínáló üzleteit! Meghosszabbított nevezési határidő: március 13.

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra február 27-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

Ismerd meg a legújabb üzleti trendeket és módszereket, majd próbáld ki a tanultakat március 4-én!

Hozd a laptopod! – Facebook és Instagram tréning HR-eseknek, lépésről lépésre, március 12-én!

Jöjjön el március 12-én a tavaszi Gyógyszerkommunikációs konferenciára! Inspirálódás, tanulás és tudásmegosztás nem csak gyógyszeripari szakembereknek az EGIS exkluzív, interaktív helyszínén!

Magyarország egyik legrangosabb kreatív reklámversenye, nemzetközi kreatívigazgatók és szakújságírok a zsűriben! M+Listán pontszerzés. Nevezési határidő: 2020. március 13.

Mit tehet az ember a környezetért a saját munkahelyén - és hogyan tegye mindezt a vállalati kultúra részévé? Gyakorlati tippek, információk a témában.

Toborzási kampányok létrehozása és eredményes működtetése a LinkedIn-en: gyakorlati workshop április 2-án, limitált létszámmal.

Milyen tapasztalatok vannak az egészségügyben a GDPR életbe lépése óta? Mit kellene tenni annak érdekében, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) használata megfeleljen az európai uniós szabályoknak? Hogyan lehetne adatvédelmi szempontból is jól (fel)használni a hazai adatvagyon

Digitális automatizáció a marketingben: Mire való a chatbot és mikor érdemes használni? Milyen lehetőségek vannak vele a márkaépítésben? Mi a szerepe az ügyfélkapcsolatban? Mi a jó chatbot stratégia?

A verseny célja, hogy egy olyan díjat indítson el az FMCG, és az ezzel a szegmenssel szorosan összefüggő Horeca-piac számára, amely felhívja a figyelmet az elmúlt év sikeres innovációira a fogyasztók, a kereskedelem, a vendéglátás és a szállodaipar területén. Nevezési határidő: április 3.

A nagy sikerrel zajló Év Gyára verseny ötéves jubileuma alkalmából egy egész napos konferenciával egészítjük ki díjátadó gálánkat, ezzel teremtve meg az év egyik kiemelkedő ipari eseményét. Ismerje meg a nemzetközi és a hazai év gyára verseny győzteseinek legjobb gyakorlatait!

SAVE THE DATE Vezetés és pszichológia konferencia április 28-án!

Nagy Kreatív Nap május 7-én! További részletek hamarosan...

Az FMCG és kereskedelmi szektor kiemelkedő éves eseménye! Dátum: 2020. május 13-14. Helyszín: Saliris Resort Spa & Konferencia Hotel, Egerszalók