hirdetés
hirdetés
hirdetés

Állatorvosi ló a Kunigunda utcában

A magyar sajtóban 2011 decemberében talán a legmeghatározóbb téma az úgynevezett Lomnici-botrány és MTVA dolgozóinak éhségsztrájkja volt. Amikor e sorokat írom, a sztrájk „gördülő” verzióban folytatódik, a szervezők pedig több ezres tömeg ünneplése közepette hirdettek mozgalmat Tiszta kezek néven. Minden bizonnyal az események hatására január 3-án pedig Szabó László, a közmédia kommunikációs igazgatója közös megegyezéssel távozott pozíciójából. Ebben az írásban igyekszem teljesen kizárni a politikát, és a Lomnici-ügy kezelésével, mint a hibás kríziskezelés állatorvosi lovával foglalkozom – írja Rényi Ádám publicisztikája bevezetőjeként.

hirdetés

A kommunikáció-tankönyvekben a „Kríziskommunikáció” című fejezet alighanem így kezdődik: Ismerd fel a krízist! Nem vitás, sikeres válságelhárításra csak akkor van esélyünk, ha időben felmérjük, van-e tennivalónk. A krízis nemkezelése és a krízis hiányában alkalmazott kríziskezelés egyaránt a súlyos válsághelyzetet, és annak megállíthatatlan eszkalálódását okozza, ebben az esetben az alábbira láttunk példát.

Rényi Ádám
Rényi Ádám
Mint ismert, 2011 december 3-án az MTV és a Duna TV Híradójában a bűnözők személyiségi jogainak védelmére szolgáló eljárással takarták ki egy riportból Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét. A sokat vitatott médiatörvény és a csak kormánypárti delegáltakkal felálló médiatanács, a testület elnöke által kinevezett közmédia-vezetők ügye eleve olyan környezetet teremtett, ahol a legkisebb hibában is a közmédiarendszer téves koncepciójának bizonyítékát, a közmédiumokra nehezedő politikai nyomás megnyilvánulását vélhették felfedezni a kritikus szemlélők.

Ebben a helyzetben a lavinát elindító „szakmai hiba” jóval nagyobbat szólt, mint ha a sajtó és a közvélemény egy részében nem alakult volna ki prekoncepció a közmédia működésével kapcsolatban. A szombati fiaskó az Index.hu egyik olvasójának tűnt fel, a hírportál december 6-án, kedden robbantotta a botrányt.

A titkolózásból jó ritkán származik

Az első hibás reakció még a nyilatkozatok előtt az volt, hogy az MTV honlapján gyorsan, csendben kicserélték a blőrözött képet a muster képére. Ez a magatartás egyszerre volt a hiba felismerésének és nyilvános el nem ismerésének bizonyítéka. Az ilyen fajta önlebuktatással kombinált titkolózásból jó ritkán származik, nem származott ebben az esetben sem. Az online sajtóban futótűzként terjedő botrányra viszonylag gyorsan reagált az MTVA kommunikációs igazgatója, és a „súlyos etikai vétségre” hivatkozva vizsgálatot ígért és bocsánatot kért az egykori főbírótól. Innen még akár vissza is lehetett volna hozni a meccset, és néhány gyors és határozott lépéssel lezárni az ügyet. Ám a kis halak (szerkesztők, vágó) figyelmeztetése, nem hogy nem szűntette meg a krízishelyzetet, hanem valósággal kiszabadította a szellemet a palackból.

Többen érezték ugyanis álságosnak, hogy a nehezen magyarázható utasítások kiadóira nem, csak a végrehajtókra terjedt ki az átfogónak ígért vizsgálat és a büntetés, és a sajátos – sokak szemében politikai elfogultságra utaló – szerkesztési elvek közül egyre több látott napvilágot, elmélyítve a válságot. Az MTVA és az MTI Hírcentrum több dolgozója nem adja nevét az általa készített riportokhoz, ezzel is erősítve azt az álláspontot, hogy a Lomnici-ügy nem egyedi eset a közszolgálati hírgyárban.

Arra, hogy az ügy a vezető kormánypártnak is kínos volt Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő egyszemélyes ugróiskolás flashmobja utalt, eközben a házon belüli indulatok is tovább fortyogtak. Az MTVA vizsgálatának hiányzó mélysége Nagy Navarro Balázs és Szávuly Aranka szakszervezeti vezetőknél és néhány kollégájuknál kiverte a biztosítékot: egy valóban mély vizsgálat lefolytatása és az általuk valódinak vélt felelősök megtalálása érdekében éhségsztrájkba kezdtek a munkahelyük előtt.

Félmegoldások, az őszinte szembenézés hiánya

A közszolgálati médiumokon kívül nagy nyilvánosságot kapott éhségsztrájkra és a finom politikai köhintés újra lépésre kényszerítette az MTVA és az MTI Hírcentrum vezetőit, akik ekkorra már voltaképpen elveszítettek minden lehetőséget a krízis kezeléséhez. Élő Gábor Hírcentrum igazgató december 15-i eltávolítása és Papp Dániel hír- és háttérműsor-főszerkesztő lefokozása azonban a hatékony válságkezelés szempontjából túl későn történt meg. Közben pedig ez a döntés egyszerre adott erőt a szakszervezeti vezetőknek ahhoz, hogy a közmédia megtisztításáért vívott harcukat folytassák, és ugyanehhez motivációt, hiszen a második körből is több felelős kimaradt a tiltakozók szerint: kétségkívül csak egyetlen fej hullott.

A krízishelyzetek eszkalálódásában gyakran játszanak nagy szerepet a félmegoldások, az őszinte szembenézés hiánya: egyszerre engedni a nyomásnak és mégis megpróbálni megvédeni a védhetetlent. Ám az ilyen cselekvés egyszerre mutat gyengeséget és tartja meg a negatív véleményklímát kiötlője körül.

Miközben az éhségsztrájkolókhoz egyre több szimpatizáns csatlakozott, és egyre nagyobb figyelmet kaptak a médiában is, az ügy láthatóan egyre jobban nyomasztotta az MTVA vezetőit. Ami ezután történt, abban több súlyos szakmai hiba fedezhető fel. Az éhségsztrájk agyonhallgatása a közmédiában eleve olaj volt a tűzre, a sztrájkolók pitiáner (kijelölt hely-tábla, biztonsági őrök, kordonok), majd extrém (zene, reflektor) vegzálásával az MTVA vezetősége a saját maga váltott szerepet, de semmiképpen nem jó irányban.

Már maga Böröcz lett a felelős

Míg korábban Böröcz István vezérigazgatótól a felelősök megtalálását várták el, a szisztematikus vegzálás következményeként már ő maga lett a fő felelős, aki a sztrájkolók ellehetetlenítésével nemcsak a Lomnici-ügy további bűnöseit bújtatja, hanem már személyében is vádolható a történtekért, így a tét az ő feje lett. Az MTVA kommunikációs igazgatójának és helyettesének indulatos fellépése is arra utalt, hogy a vezetők, elveszítve maradék hidegvérüket, személyes érzelmeket vittek a válságkezelés elszabadult folyamatába, az őket kétségkívül nehéz helyzetbe hozó kollégáikat hibáztatták, és ellenségképet alkottak róluk, amellyel megpróbálták a közvéleményt is vélt érdekeik szerint alakítani. Sikertelenül.

Az éhségsztrájkolók diszkreditálására létrehozott Facebook oldal is kontraproduktívnak bizonyult, hiszen a tiltakozók Facebook-oldalához képest megalázóan kevesen csatlakoztak a csoporthoz, az oldalon megjelenő kommentek pedig nem az admin (Szabó László kommunikációs igazgató) szándékát erősítették, hanem ezen a felületen is az éhségsztrájkolókkal szimpatizáló vélemények kerültek markáns többségbe.

A vegzálással, a diszkreditálással az MTVA akarva-akaratlanul azt kommunikálta, hogy az éhségsztrájkolókkal nemcsak eszközeikben, hanem céljaikban sem ért egyet, azaz nem érdekelt abban, hogy a „hamis hírek” eltűnjenek a közmédiából. Ezt a vélekedést erősítette, hogy a Lomnici-ügyet követően is több hitelességében megkérdőjelezhető vagy erősen kozmetikázottnak bizonyult tudósítás is képernyőre került (pl. a MEOSZ-ügy).

Kommunikációs harakiri

A sztrájkolók karácsony utáni kirúgása már valóságos kommunikációs harakiriként írható le. Az MTVA illetékeseinek fel kellett volna ismerniük, hogy a munkahelyük előtt heteken át éjjel-nappal éhségsztrájkoló szakszervezeti vezetők és más munkavállalókkal szemben kommunikációs háborút nem nyerhetnek. Ők mégis ádáz harcot hirdettek ellenük, ezzel még zajosabbá téve saját állandósuló vereségüket. Sőt, az éhségsztrájkolókból alig egy hónap leforgása alatt valóságos népi hősöket faragtak, akikkel ellenzéki politikusok vállalnak szolidaritást, és akik szilveszter estéjén mozgalmat indítottak Tiszta kezek néven.

Értelmezhetetlen tartományba került a köztévé hitelessége

Ma már visszatekintve valószínűleg az MTVA csúcsmenedzsmentje is úgy látja, érdemesebb lett volna december elején megválni attól a néhány bizonyára lojális, mégis védhetetlen kollégától, és nem hagyni, hogy az „alapos vizsgálat” permanensen elvesztett kommunikációs állóháborúba torkolljon. De már késő. A hibás kríziskezelés következményeként a köztévé hírműsorainak hitelessége a lényegében értelmezhetetlen tartományba került. Jó kríziskezelés esetén a válság lezárultakor egy vállalat akár meg is erősödhet, az MTVA-val ez nem fog megtörténni. Hogy ennek a katasztrofális eredménynek egyszerű szakmai felkészületlenség, nem tisztázott felelősségi körök, esetleg változó, vélt vagy valós külső elvárásoknak való megfelelési kényszer az oka, azt csak találgatni lehet.

Január 3-án a sajtó és a közösségi média újabb hírmanipulálásról harsog az Andrássy úti ellenzéki tüntetés kapcsán. Ugyanezen a napon közös megegyezéssel távozott pozíciójából Szabó László, az MTVA kommunikációs igazgatója. Az éhségsztrájk folytatódik.

Rényi Ádám, kommunikációs szakértő, az Uniomedia kreatív tartalom igazgatója
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Az idén 30. évfolyamába lépett lap súlyos anyagi gondokkal küzd.

2016-17-ben tévesztették meg a fogyasztókat akciós készülékajánlataikkal. A Telekom nem ismeri el a jogsértést.

Bár igazán nem lehet látni a palackot a plakátokon, a jelenlétét tapintani lehet.

Spanyolországban elért bevételük 3 százalékától szabadítaná meg őket az új törvénytervezet.

Április 12-e a jelentkezési határidő. A díj támogatója, a Telenor idén különdíjat is oszt.

hirdetés
hirdetés

Keressük Magyarország legkiválóbb élelmiszert és egyéb FMCG-termékeket kínáló üzleteit! Nevezési határidő: február 21.

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra február 27-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

Ismerd meg a legújabb üzleti trendeket és módszereket, majd próbáld ki a tanultakat március 4-én!

Hozd a laptopod! – Facebook és Instagram tréning HR-eseknek, lépésről lépésre, március 12-én!

Gondolatok és példák gyógyszeripari szakemberektől: patient journey map, társadalmi felelősségvállalás, élményközpontú PR, dezinformációk az oltásellenességről és további érdekes témák!

Mit tehet az ember a környezetért a saját munkahelyén - és hogyan tegye mindezt a vállalati kultúra részévé? Gyakorlati tippek, információk a témában.

Toborzási kampányok létrehozása és eredményes működtetése a LinkedIn-en: gyakorlati workshop április 2-án, limitált létszámmal.

Milyen tapasztalatok vannak az egészségügyben a GDPR életbe lépése óta? Mit kellene tenni annak érdekében, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) használata megfeleljen az európai uniós szabályoknak? Hogyan lehetne adatvédelmi szempontból is jól (fel)használni a hazai adatvagyon

Digitális automatizáció a marketingben: Mire való a chatbot és mikor érdemes használni? Milyen lehetőségek vannak vele a márkaépítésben? Mi a szerepe az ügyfélkapcsolatban? Mi a jó chatbot stratégia?

A verseny célja, hogy egy olyan díjat indítson el az FMCG, és az ezzel a szegmenssel szorosan összefüggő Horeca-piac számára, amely felhívja a figyelmet az elmúlt év sikeres innovációira a fogyasztók, a kereskedelem, a vendéglátás és a szállodaipar területén. Nevezési határidő: április 3.

A nagy sikerrel zajló Év Gyára verseny ötéves jubileuma alkalmából egy egész napos konferenciával egészítjük ki díjátadó gálánkat, ezzel teremtve meg az év egyik kiemelkedő ipari eseményét. Ismerje meg a nemzetközi és a hazai év gyára verseny győzteseinek legjobb gyakorlatait!

Nagy Kreatív Nap május 7-én! További részletek hamarosan...

Az FMCG és kereskedelmi szektor kiemelkedő éves eseménye! Dátum: 2020. május 13-14. Helyszín: Saliris Resort Spa & Konferencia Hotel, Egerszalók