hirdetés
hirdetés
hirdetés

A kreatívipar fontosabb annál, mint aminek tűnik

A szervező Design Terminált vezető Böszörményi Nagy Gergely és az eseményt – az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletével együtt – társszervező Kreatív Magazint képviselő Szigeti Péter után Claire Fennelow, a londoni Design Council programvezetője tartott nyitóelőadást csütörtök este, a Kreatív Budapest eseménysorozat második epizódján a Design Terminálban.

hirdetés

A brit szakember előadásában elsőként a dizájn és kreativitás angliai intézményi hátteréről beszélt. Elmondta, hogy a szigetországban is azért lobbiznak, hogy a kormány stratégiailag foglalkozzon a dizájnnal, ennek érdekében mérik is a dizájn hozzáadott értékét a gazdasághoz. Úgy látják, a dizájn köti össze a kreativitást és az innovációt, elősegítve, hogy a kreatív ötletek végül gyakorlattá váljanak. Épp ezért óriási a szerepe az innovációban és az ő szervezetüknek is az a feladata, hogy elősegítse ennek a megértését.

További képekért kattintson!
További képekért kattintson!

A Design Council szerepe nem csak Nagy-Britanniára terjed ki, mióta a dizájn szerepének felismerése európai szintre emelkedett. Az Európai Tanács által finanszírozott és 2014-ben elindított European Design Innovation Platform (EDIP) vezetésével ugyanis szintén a Design Councilt bízták meg. Erről, illetve ennek szerepéről és feladatairól az EDIP honlapján lehet bővebb információt találni.

Előadásában olyan esettanulmányokat is mutatott, amelyek arról szóltak, hogy egyes kisebb-nagyobb, helyi brit vállalkozások, intézmények fejlesztéséhez, gazdasági teljesítményének növeléséhez hogyan járult hozzá a dizájn. Ezek számokkal alátámasztva megtekinthetők Claire Fennelow letölthető prezentációjában.

Itthon is fontos a kreatívipar

Szepesi Balázs, a Hétfa kutatóközpont stratégiai igazgatója mutatta be a nagyközönségnek azt a kutatást, amelyben a teljes magyar kreatívipart, illetve kreatív gazdaságot megpróbálták feltérképezni. Böszörményi Nagy Gergely az esemény elején elmondta azt is, hogy a mostani felmérés egy alapkutatásnak tekinthető és a jövőben meg fogják ismételni, illetve nyomon követni a magyar kreatívipar változását. A kutatás elvégzésével egészen meglepő, egyúttal némileg biztató eredményekre jutottak. Szepesi szerint a kutatás legfontosabb tanulsága, hogy a kreatívipar sokkal fontosabb terület annál, mint aminek tűnik, és komolyan kell venni.

További képekért kattintson!
További képekért kattintson!

Csak néhány adatot szeretnénk most bemutatni azok közül, amelyek a Hétfa kutatásában is szerepelnek. Ez alapján a magyar kreatíviparban 168 ezer ezer ember tevékenykedik, ami a teljes munkavégző lakosság 4,4 százaléka. Ennek a 168 ezer embernek több mint a 60 százaléka diplomás és közel 50 százaléka Budapesten él. A kreatívipar gazdasági teljesítménye sem elhanyagolható, az ugyanis 856 milliárd forintot termel a gazdaság számára, ami a teljes magyar GDP 3,7 százaléka, egyúttal 1085 milliárd forinttal járul hozzá a magyar exporthoz. Az ágazat teljesítménye pedig majdnem ötször, exportja közel kétszer gyorsabban nő, mint a gazdaság egésze. A kutatás részletesebb adatairól, illetve arról, hogy mindezek ellenére miért van mégis szomorkás hangulat a kreatíviparban, egy külön cikkben fogunk beszámolni a Kreatív Online-on.

Három terület, kevés ellentét

Szepesi előadása után egy beszélgetés következett három, a Kreatívipar különböző területein tevékenykedő résztvevővel. Hidvégi Tom a DDB Budapest kreatív stratégiai igazgatója, Fülöp József, a MOME Média intézetének vezetője és Nagy László, a GE Healthcare-től beszélgettek egymással, ami eredetileg vitaként volt felkonferálva, viszont sokkal inkább egyetértés volt a résztvevők között, mint ellentét.

További képekért kattintson!
További képekért kattintson!

Hidvégi Tom talán legmarkánsabb gondolatát a kreativitás és a szervezeti struktúra kapcsán fejtette ki. Ez valahogy úgy hangzott, hogy vannak a gazdaságban olyan intézmények, társaságok, amelyeknek a működése erőteljesen a logikán alapszik, az innováció pedig nagyon sok esetben illogikus gondolkodást és lépéseket követel. Ebből gyakran az következik, hogy az adott struktúrában nehezen születik meg az innováció, és az ilyen esetben lehetnek nagyon hasznosak azok az intézmények, amelyek ezt az illogikus működést magukénak tudhatják, vagy épp ez a fő profiljuk. Ilyenek lehetnek a reklámügynökségek, kreatív stúdiók is.

A jelen kihívásaira kell olyan módon reagálnunk, hogy a jövő problémáira adjunk választ – foglalta össze a dizájn és a kreatív területek egyik legnehezebb feladatát Fülöp József, aki arról is beszélt, hogy a MOME-ban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy 21. századi egyetemként működjenek és megteremtsék a valódi párbeszédet az akadémiai közeg, a civil szektor és a versenyszféra között. Ami sokszor azért sem könnyű, mert a hagyományos egyetemi struktúra nehezen újítja meg magát és az akkreditációs rendszer sem bírja tartani a tempót azzal, amilyen sebességgel változik a tudás a mai világban. Mire valami bekerül az oktatási rendszerbe, az iparág már jócskán túllépet azon a tudásanyagon. Az oktatás kapcsán Hidvégi Tom azt fűzte hozzá, hogy szerinte az előremutató szemlélet az, amikor egy intézmény nem arra kíváncsi, hogy mit nem tudsz, hanem azt akarja tökéletesíteni, amit tudsz.

A megrendelői oldalt képviselő Nagy László pedig azt mondta el, hogy az oktatás eddig formája sokszor a szabad gondolkodás gátja volt, ez az, amit meg kell változtatni, illetve nagyobb hangsúlyt kell helyezni a csoportban való problémamegoldás fejlesztésére, mert ebben le vagyunk maradva. Egyúttal azonban azt is kiemelte, hogy a magyar fiatalok semmivel sem tehetségtelenebbek, gyengébbek a kreatív területeken, mint a külföldi társaik, majd azzal zárta le a gondolatmenetet, hogy „a konkurenciánk nem egy másik vállalatnál dolgozik, hanem most még ott ül az iskolapadban”.

Mind a három szereplő fontosnak tartotta az ötletek és gondolatok szabad és fesztelen cseréjét, fontos megteremteni olyan közeget és helyzeteket, ahol nem csupán a puszta versenyszellem munkál, hanem lehetőség nyílik a kreativitás közös fejlesztésére, és elgondolásukból érezhető volt, hogy ezalatt részben pont az olyan eseményeket, workshopokat vagy épp konferenciákat értik, mint amelynek épp résztvevői voltak.

A Kreatív Budapest eseménysorozat első epizódjáról itt számoltunk be.

Cikkünk alatt a prezentációk is megtalálhatók letölthető formában.

Az eseményről grafikus jegyzet is készült, ez is megtalálható a cikk alatt, illetve ide kattintva!

Szerényi Szabolcs, főszerkesztő-helyettes
a szerző cikkei

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

A Veszprém-Balaton Filmpiknik direkt a koranyári időszakban csábítaná a filmrajongókat.

A Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. (BVA) vezetése mellett látja ezt a feladatot.

Alekoszékat nem megfelelő korhatárba sorolta a csatorna.

A Supercharge pályázatát több mint 7000 jelentkezésből választották a legjobbnak.

Az alkalmazással a tévécsatornán nem közvetített meccseket is élőben lehet követni.

Keressük Magyarország legkiválóbb élelmiszert és egyéb FMCG-termékeket kínáló üzleteit! Meghosszabbított nevezési határidő: március 13.

Ismerd meg a legújabb üzleti trendeket és módszereket, majd próbáld ki a tanultakat március 4-én!

Hozd a laptopod! – Facebook és Instagram tréning HR-eseknek, lépésről lépésre, március 12-én!

Jöjjön el március 12-én a tavaszi Gyógyszerkommunikációs konferenciára! Inspirálódás, tanulás és tudásmegosztás nem csak gyógyszeripari szakembereknek az EGIS exkluzív, interaktív helyszínén!

Magyarország egyik legrangosabb kreatív reklámversenye, nemzetközi kreatívigazgatók és szakújságírok a zsűriben! M+Listán pontszerzés. Nevezési határidő: 2020. március 13.

Mit tehet az ember a környezetért a saját munkahelyén - és hogyan tegye mindezt a vállalati kultúra részévé? Gyakorlati tippek, információk a témában.

Toborzási kampányok létrehozása és eredményes működtetése a LinkedIn-en: gyakorlati workshop április 2-án, limitált létszámmal.

Milyen tapasztalatok vannak az egészségügyben a GDPR életbe lépése óta? Mit kellene tenni annak érdekében, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) használata megfeleljen az európai uniós szabályoknak? Hogyan lehetne adatvédelmi szempontból is jól (fel)használni a hazai adatvagyon

Digitális automatizáció a marketingben: Mire való a chatbot és mikor érdemes használni? Milyen lehetőségek vannak vele a márkaépítésben? Mi a szerepe az ügyfélkapcsolatban? Mi a jó chatbot stratégia?

A Kreatív szaklap április 2-án először szervezi meg a Best of Best.net & Lollipop workshopot, amelyen az ügynökségek bemutatják a két versenyen legeredményesebben szereplő kampányaikat.

A verseny célja, hogy egy olyan díjat indítson el az FMCG, és az ezzel a szegmenssel szorosan összefüggő Horeca-piac számára, amely felhívja a figyelmet az elmúlt év sikeres innovációira a fogyasztók, a kereskedelem, a vendéglátás és a szállodaipar területén. Nevezési határidő: április 3.

A nagy sikerrel zajló Év Gyára verseny ötéves jubileuma alkalmából egy egész napos konferenciával egészítjük ki díjátadó gálánkat, ezzel teremtve meg az év egyik kiemelkedő ipari eseményét. Ismerje meg a nemzetközi és a hazai év gyára verseny győzteseinek legjobb gyakorlatait!

SAVE THE DATE Vezetés és pszichológia konferencia április 28-án!

Nagy Kreatív Nap május 7-én! További részletek hamarosan...

Az FMCG és kereskedelmi szektor kiemelkedő éves eseménye! Dátum: 2020. május 13-14. Helyszín: Saliris Resort Spa & Konferencia Hotel, Egerszalók

hirdetés
hirdetés