Benkő Lívia és a Balkán csodái

A HPS pr-divízióvezetője be akarta fogadni a jót, és lebontani a sztereotípiákat, ezért utazott el a Balkánra. A több országon átívelő utazás végül meghatározó lett számára. AUTOREPLY 7. rész Benkő Líviától csodás helyekkel, öblökkel, szigetekkel, viaduktokkal, partizó oroszokkal és a szétlőtt Szarajevóval.

Ami odavitt

Régóta terveztem egy Balkáni túrát, mert szeretem a rezesbandákat, Kusturicát, a temperamentumot, és persze az is vonzott, hogy Horvátországot leszámítva, ezek az országok nem annyira felkapottak.

Amikor Szarajevó külvárosi buszjáratán zötykölődtem és néztem a szétlőtt épületeket, egy pillanatra magam is azon gondolkoztam, hogy mi vonzott ide. Aztán rájöttem, hogy igazából hasonló, mint a nagyecsedi cigánytánctáborba. Be akartam fogadni ami jó, és le akartam bontani azokat a sztereotípiákat, melyek feleslegesek. Azt nem tudtam előre, hogy az utazás után hetekig nem tudok szabadulni a lövésnyomoktól, a délszláv háborúról olvasott történetektől.

Útvonal

Az útvonalat Google maps segítségével húztuk meg, a végleges túra így lett Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Montenegró és Szerbia. Csak az első 3 éjszakára volt szállásunk, napról-napra foglaltunk, mert előre nem tudtuk, meddig tart az utunk. Végül 2 hétig utaztunk és 2187 km-t tettünk meg.

Bosznia-Hercegovina – Szarajevó, Mostar, Medjugore

Magyarországot elhagyva egy rövid szakaszon át mentünk horvát területen, a határ után sűrűsödtek a kanyarok, a patakok, az út szélén hijabot viselő nők és a grillbüfék. Szarajevó olyan, mint egy patchwork: lövésnyomokkal teli szocialista épületek szegélyezik, de ahogyan közeledtünk a belvároshoz, úgy ugrottak elő a minaretek, a régi épületek és a hidak. Nekem varázslat volt a város, a Miljacka folyó partján laktunk pár perc sétára a történelmi óvárostól, a Bascarsijától.  Szállásadónk azt mondta, hogy nincs jelentősége, ha az autót utcán, vagy őrzött parkolóban hagyjuk – welcome to Bosnia!

A bazársor körül pezseg az éjszakai élet, sisha felhővel, teát szürcsölő fiatalokkal, szőnyegárusokkal találkoztunk. Muszlim, ortodox keresztény, római katolikus és zsidó vallás él egymás mellett, tombol a multikulturalizmus.  Nem mondható el, hogy a vendéglátás világában otthonosan mozognak, a helyiek nagyon szikár tekintetűek, de nincs is annyira rég, hogy egymásra fegyvereket fogtak.

Az egyszerű turista mindig próbálja meglesni, hogy merre esznek a helyiek, mi is így tettük a reggelinél. A bazársoron a Buregdzinica Bosnábanteával kísérve tradicionális boszniai pitét ettünk. A nyirkos idő elől beültünk a Cajdzinica Dzirlo teaházba, és ez volt az egyik legjobb dolog, ami Szarajevóban történhetett velünk. Mindenhonnan szeretem egy ember emlékét magammal vinni, Szarajevóból a teaház tulaját, akiből ömlött a szó olaszul, hogy milyen itt élni, és milyen volt a háborút átélni.

Szarajevóból Mostar felé indultunk, a táj innentől kezdett igazán megvadulni. Hatalmas hegyek, viaduktok, és az én szívrohamaim váltották egymást, amikor nekem kellett vezetni az autót.

Mostart annak is érdemes megnézni, aki Horvátország déli részén nyaral. Csontváry is megfestette, meseszép hely a fehér macskaköveivel, mecseteivel, a várost ölelő hegyekkel. Az Öreg híd környékén zajlik az élet, szállást is erre érdemes keresni. Nem felejtem el a híd szélén álló emlékkövet: Don’t forget 1993!”. „A kilátásért a Sky Bart kell keresni, a Ljetna Bašta Oskart a sisháért, a helyi sörért pedig a Black Dog Bart.

Ha már arra jártunk, kíváncsiságból megnéztük Medjugorét, a híres zarándokhelyet. A Vatikán nem fogadta el hivatalosan a Mária jelenést, de senkinek ne szegje kedvét, hogy giccses bazársoron verekedje át magát, szobrokat vegyen a Pantone-színskála minden árnyalatában. De ha zarándokhelyet keres valaki, menjen el inkább a sümegi ferences templomba, vagy Kubába az el cobrei bazilikához – nagyobb élményben lesz része.

Horvátország – Korcula, Dubrovnik

„Lívia, local border!” A személyimet nézegette, és fejcsóválva mondta a határőr bácsi a faviskója mellett, miután egy kanyargós hegyi úton próbáltunk átlépni Horvátországba. Udvariasan visszafordított minket és onnantól tudtuk, hogy legközelebb azt is érdemes beterveznünk, hogy merre vannak a határátkelők.

Pár éjszakát Korcula szigetén pihentünk, töltődtünk tengerrel és napfénnyel. Korcula városban volt a szállásunk, amit mini Dubrovniknak is hívnak, csak sokkal intimebb, kevesebb turista van. Tökéletes hely elveszni egy sikátorban, koktélt inni egy erőd tetején a Massimo bárban, mámorosan keringeni a kikötőben, próbálni fellógni egy luxushajóra (ránézésre lebuktunk). A szállásunk az óvárosra nézett, mindenkinek ajánlom, aki költséghatékonyan, de hangulatos helyen lakna.

Korculán érdemes elmenni a Pupnatska Luna melletti strandra, az öbölben alig pár ember strandol, érintetlen szinte a terület. Itt ettem életem legfinomabb faszénen sütött halát, pedig első ránézésre azt hittem, hogy rajtunk kívül nem lesz vendég délben a Taverna Mijoban.

Borkedvelőknek kötelező program Lumbarda és környéke, picit Balaton-felvidék hangulata van szőlőtőkékkel, finomabb emelkedőkkel és zamatos borokkal. Ha visszatérnék, pár éjszakát biztosan eltöltenék ebben a régióban. A szigeten nem maradhatott ki a csónak bérlés, nyilván elmentünk arra a részre, amit megtiltották az erős széljárás miatt. Cserébe kaptunk adrenalint és egy újabb pici szigetet, ami összesen egy étteremből áll.

Dubrovnik felé haladva megálltunk egy családi kisvendéglőben, ahol az alábbi párbeszéd zajlott le: Kagylót szeretnétek enni? Mindjárt apukám elmegy csónakkal, és hoz frisset –na ezért is érdemes Horvátországba menni. Dubrovniknak nem kell reklámot csinálni, számolni kell azzal, hogy iszonyatosan drága hely, ezért fancy bárok helyett inkább azon a lépcsőn ittuk a boltban vásárolt italokat, melyen a Trónok Harca játszódott. Pezsgő élet, burzsuj bárok, mesés épületek – röviden ez volt nekem a város.

Montenegró – Kotori-öböl, Budva, Sveti Stefan, Shkodrai-tó

Ha már Dél-Horvátországig elértünk, bűn kihagyni a Kotori-öblöt, ami kb. 1 óra autóútra van Dubrovniktól. Hegyek között megbújó mediterrán hangulatú kőházak sorakoznak, a városok közül Perastban és Kotorban tettünk kitérőt. Az úttal párhuzamosan luxusjachtok sorakoznak, kezdett érződni a montenegrói magasélet. Az emberek kedvesek voltak, ők már ráéreztek a turizmus előnyeire.

Hezitáltunk, hogy Budván vagy Sveti Stefánban legyen-e a szállásunk, így mindkettőt meglátogattuk. Az arcleesés, és találkozás a montenegrói értelemben vett korrupcióval akkor történt, amikor a sziget bejáratánál közölték velünk, hogy a település egy luxusszálloda lett, tilos bemenni. Szóval, ha valakinek nem fáj 1200 euró (basic szoba) egy estére, érdemes megnézni, biztosan jól néz ki. Azért remélem, hogy nem árusítják ki egyszer a budai várnegyedet.

Maradt nekünk Budva, ami Montenegró legfelkapottabb tengerparti települése, egyszerre van jelen a 90-es évek siófoki partyélete, és a füredi századfordulós villanegyed hangulat (csak régebbi épületekkel). Moszkvából naponta két charter járat jön ide, orosz ajkú turistákon kívül nem igazán találkoztunk más nemzettel. Szállást mindenképpen az óváros környékén érdemes keresni, de ide ne pihenni jöjjünk, reggelig dübörög a zene, a kikötőben Portofino-t megszégyenítő jachtok álltak. A romlott esti élet levezetéseként kolostorokat látogathatunk, de rosszul járt az az apáca, aki valószínűleg fogadalmat tett arra, hogy férfi nem láthatja. Az autónkat és barátomat megpillantva fejvesztve menekült botjával a zárda kapujához.

Két éjszaka után elindultunk az ország belső része felé, aki szeret vezetni kanyargó utakon, nagy élmény várja. A Shkodrai-tó Albánia és Montenegró határán fekszik, és Európa egyik leggazdagabb vízimadár-rezervátumaként tartják számon.  Itt is letértünk a szokásos turistaúttól, elindultunk egy szerpentinen, hogy keressünk egy hangulatos helyet. Az út alatt Montenegró volt az egyik kedvenc helyem, ha nem lenne ilyen messze, valószínűleg magyar turisták lepnék el.

Szerbia – Zlatibor, Belgrád, Újvidék

Sötétedéskor léptük át a határt, kóbor kutyák csapatokban verődve rohantak az autókkal szemben, inkább nappal biztonságosabb ezen a szakaszon vezetni. A táj mindenhol lenyűgözött, hegyi patakok, erdők, viaduktok kísértek minket. Első este a szállásunk Zlatiborban volt, sikerült valami helyi maffiózónál szobát bérelnünk. A város a hegyekben található, kedvelt kirándulóhely, nekem szülővárosom, Hévíz jutott eszembe róla, jó értelemben véve szanatóriumi hangulata van. Mindenki pihen, sportol, töltődik. Félóra autóútra található Kusturica etnofaluja, Drvengrad, alias Mokra Gora. A fából épült falut „Az élet egy csoda” című film díszletének építette, és számos építészeti díjat nyert vele.

Friss levegővel töltődve elindultunk Belgrádba, ahol rögtön a városba érve ránk szakadt a Balkán. Belgrádban sűrítve megvan minden, amit elképzelünk egy ilyen útról. A város lüktet, volt, hogy szaladtunk egy gyanúsabb szempár elől, különleges épületeket láttunk. A budapesti romkocsmanegyedhez ez a hely állt a legközelebb. Egy éjszakát töltöttünk itt, pár órás séta adta csak a benyomást, de bejött az egész, szeretnék még visszamenni, és az egész várost felfedezni. Fáradtak voltunk, hogy erősebben belemenjünk az éjszakába, de egy szerb barátnőm nagyon hangulatos éttermet ajánlott, a Manufakturában élőzene, autentikus ételek fogadtak, megvolt minden, amit egy nyaralás utolsó napjától várhatunk.

Milicia

Büdzsében kalkuláltunk azzal, hogy borravalóra éhes rendőrök állítanak meg folyamatosan, de szerencsére 20 euro elég volt arra, hogy Montenegróban boldoggá tegyük két ember napját, amikor trafipaxra hivatkozva megállítottak minket gyorshajtásért. Nem volt műszerük - amúgy gyorsabban mentünk, mint amit beblöfföltek. Belgrádban messziről mosolyogtak a rend őrei, amikor meglátták a magyar rendszámú cabriót, de megzavartuk őket a büntetőcédula kiállítása előtt. Rögtön útbaigazítást kértünk a szállásunkhoz, és annyira jófejek voltak, hogy egy darabig a rendőrök kísértek minket.

Ez az, tegyél rá!

Balkáni túrát csináltam igazi balkáni buli nélkül.  Ez közel olyan érzés volt, mint amikor pár éve egy bécsi sportcsarnokban hallgattam Paolo Conte koncertet, miközben a mögöttem ülő néni folyamatosan kocogtatta a vállamat, ha túlságosan örültem egy számnak. 

A szombati Balkan Beats bulin jöttem rá, hogy milyen hangulat hiányzott az útból, de legalább tudom, hogy miért kell visszatérnem. Pár napja az Akvárium klubban igazi őrületet részese lehettem, ahol a klezmer-balkáni-cigányzenét játszó 13 tagú Lemon Bucket Orkestra a színpadról lejött a közönséghez, a lassuló ütemeknél guggoltak az emberek, majd visítás és trombita váltotta egymást. Ahogyan egy zenei blogon olvastam, egyharmad ugrált, kétharmad csendesült. Forogtam én is a balkáni cigányzenére, a szoknyám magasságában taps adta az ütemet: ez az, tegyél rá! – kiabálta táncpartnerem.

A Balkán meghatározó utazás volt életemben.

(forrás: Kreatív Online)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Meghosszabbított nevezési határidő: október 20. A verseny célja: kreatív btl-megoldások és kapcsolódó kommunikációs kampányok díjazása.

Célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Díjátadó: 10.25. Kapunyitás: 19 óra

A verseny célja, hogy megtaláljuk és díjazzuk a legszebben tervezett és kivitelezett médiatermékeket Magyarországon. Weboldalakat, alkalmazásokat, tévéműsorokat, magazinokat és más nyomtatott kiadványokat lehet nevezni. Díjátadó: 10.26. kapunyitás: 19 óra

Cél: a reklám- és tágabb értelemben vett kommunikációs ipar gyártói oldalának legkiválóbb megoldásait jutalmazni. Nevezési határidő: október 27.

Workshop az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletéről, közismertebb nevén a GDPR-ról november 10-én.

Facebook és Instagram hirdetések kezelése a gyakorlatban november 16-án.

Prizma Kreatív PR Díj díjátadó: november 22. Helyszín: Akvárium Klub

Minden gallérhoz másképp kell szólnunk HR-eseként? Kiderül a november 21-i workshopunkon, ahová kék gallérosokra specializálódott HR-eseket várunk.

Hr-esként Ön hol nézi meg először egy jelölt profilját? És kiről mit árul el az adatlapja? És azt vajon tudja, hogy a jelöltek hol és hogyan keresnek a legaktívabban munkát? Workshopunkon mindenre választ kap. November 21. 09:00

A Kreatív hagyományos éves konferenciáján ismét a pr-szakma előtt álló legaktuálisabb kihívásokat járjuk körbe. Időpont: november 23.