hirdetés
hirdetés
hirdetés

Elkaszálták a médiaalkotmányt

Az Alkotmánybíróság hétfőn közzétett bejelentése szerint alkotmányellenesnek tartja a médiatörvény több rendelkezését. Elkaszálták az először elfogadott médiaalkotmányt és az újságírók forrásvédelmével foglalkozó rendelkezéseket is. A megsemmisítés 2012. május 31-i hatályú, így a jogalkotónak lesz ideje a jogsértő rendelkezések javítására.

hirdetés

Alkotmányellenesnek nyilvánította az új médiaszabályozás több rendelkezését az Alkotmánybíróság (AB) – írja az Origo. A testület honlapján hétfőn közzétett közlemény szerint a tartalomszabályozással, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a média- és hírközlési biztos intézményével összefüggő rendelkezések ütköznek az alkotmányba.

Különbséget kell tenni a különböző médiatípusok között

Az AB megállapította, hogy a médiaalkotmánynak nevezett, a médiatörvények közül elsőként elfogadott, sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény írott sajtó esetében alkotmányellenesen szabta meg a hatóság által számon kérhető előírások körét. A határozat szerint ugyan önmagában nem lenne alkotmányellenes a tartalmi felügyelet, de különbséget kell tenni a különböző médiatípusok közt.

Az AB szerint a sajtószabadság alkotmányellenes korlátozását jelenti, ha a hatóság olyan szempontok szerint vizsgálhatja az írott sajtó tartalmait, mint az emberi jogok, az emberi méltóság, a magánélet, illetve a nyilatkozatot tevő személy jogai, hiszen ezek érvényesítésére a jogrendszerben vannak más lehetőségek is, hiszen akit sérelem ér, az peres úton kérhet elégtételt.

Az írott sajtóra vonatkozó részeket semmisítették meg

Annak érdekében, hogy az AB döntése ne érintse az audiovizuális média (vagyis a tévék és rádiók) felügyeletét, a testület a médiaalkotmány írott sajtóra kiterjedő részét semmisítette meg. Mivel a döntéssel a nyomtatott és az internetes sajtótermékek kikerülnek a sajtó-helyreigazítási eljárás hatálya alól is, a megsemmisítés időpontjaként 2012. május 31-ét határozta meg, így a törvényhozónak lesz ideje a szükséges jogszabályok elfogadására.

Bodoky - kétharmad 1:0

Alkotmányellenesnek ítélték azt a rendelkezést is, amely szerint az újságírókat csak akkor illeti meg a forrásvédelem joga, ha az információ közzétételéhez közérdek fűződött. Ez a szabály a testület szerint „alkotmányos indok nélkül nyitja tágra a sajtószabadság korlátozásának lehetőségét”.

A testület emellett megállapította, hogy mulasztásos alkotmánysértést követett el a parlament, amikor nem szabályozta pontosan, mikor lehet az információforrás felfedésére kötelezni az újságírókat. Az AB szerint erre csak kivételesen, bírói kontroll mellett kerülhet sor, és csak akkor, ha a hatóság a szükséges információkhoz más módon nem juthat hozzá.

Mint ismeretes, ezzel kapcsolatban már volt is ügy, amiben a rendőrség az új médiaszabályozás és a büntető törvénykönyv hiányossága miatt utólag alkotmányellenesnek mondható módon járt el.

Az Átlátszó.hu esetében a rendőrség indoklás nélkül foglalt le Bodoky Tamás lakásán egy adathordozót, amelyen egy Brókernettel foglalkozó cikk dokumentumait tárolta. Az újságíró az ügyészségen megtagadta forrásai felfedését.

Az eset után az ügyészség Bodokynak írt levelében arra hivatkozva tartotta jogszerűnek az adathordozó lefoglalását, hogy a büntetőeljárásról szóló törvénynek a tanúzási mentességekre vonatkozó részébe a törvényalkotó tavaly nem illesztette be a médiaalkotmánynak a forrásvédelemre vonatkozó rendelkezését, így az ügyészség szerint a büntetőeljárások során nem is illeti meg tanúzási mentesség az újságírókat. Ez azt jelenti, hogy a büntetőeljárás tekintetében az ügyészség szerint egyáltalán nem érvényesül a forrásvédelem.

Az üggyel kapcsolatban legutóbb Jóri András adatvédelmi biztos jelezte, hogy alkotmányellenesnek tartja a vonatkozó rendelkezéseket, és emiatt azonnali törvénymódosításra szólítja fel a jogalkotót.

Médiabiztos és adatok

Elbírálta az AB a média- és hírközlési biztos intézménye ellen beérkezett indítványokat is, és úgy találta: nincs alkotmányos indoka annak, hogy a biztos a pontosan meg nem határozott "méltányolandó érdekek" sérelme miatt fellépjen. A biztos intézményének létrehozása a határozat szerint a sajtószabadságot alkotmányellenesen korlátozza, viszont hírközlési ügyekben a biztos eljárhat. Ezért az AB a biztosra vonatkozó szabályozást szintén 2012. május 31-ével semmisítette meg.

Megsemmisítette az AB a médiatörvénynek azt a rendelkezését, amely szerint az egyes eljárásokban kötelező adatszolgáltatás mellett a médiahatóság külön is felhívhatja a médiaszolgáltatók vagy sajtótermékek kiadóit "minden olyan adat szolgáltatására", amely a hatóság munkájához szükséges. Ez a rendelkezés a határozat szerint a sajtószabadság szükségtelen korlátozásával jár, és kizárólagos célja, hogy a megszerzett adatok alapján megfontolják egy esetleges további eljárás megindítását.

(forrás: [origo], Kreatív Online)
hirdetés

kapcsolódó linkek

Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

A Versenyhivatalhoz panaszok érkeztek arról, hogy a televíziós műsorszolgáltatók a nagyobb műsorterjesztőknek kedvezőbb árakat ajánlanak, mint a kisebbeknek.

A Magyar Public Relations Szövetség gyereknap apropóján járta körbe a gyerekinfluenszerekkel és az influenszerek gyerekeivel kapcsolatos jogi és etikai kérdéseket.

Az Oil! benzinkúthálózat online reklámfilmmel tiszteleg a félévszázados autómárka előtt.

Június 14-ig lehet leadni az ENSZ élelmezési programjához kapcsolódó briefre adott munkákat.

Az elmúlt években meggyilkolt hét afroamerikai áldozat kapcsán erős társadalmi üzenetet fogalmazott meg az étteremlánc.

hirdetés
hirdetés

Hetedik alkalommal rendezzzük meg content marketing versenyünket, amelyre most megújult kategóriarendszerben jelentkezhetnek az ügynökségek, médiumok és a megbízói oldal képviselői az elmúlt év legjobb tartalomalapú marketingmegoldásaival.

A Kreatív második alkalommal hirdeti meg az Influt, a közösségi márkavezérek versenyét, melyre az elmúlt év legjobb, influencerek bevonásával készített marketing-, PR- és kommunikációs kampányait és aktivitásait várjuk.

Magyarország egyik legrangosabb kreatív reklámversenye, nemzetközi kreatívigazgatók és szakújságírok a zsűriben! M+Listán pontszerzés. Végső nevezési határidő: 2020. július 31.

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2020. szeptember 4.