Galéria: Cikk[158491] galéria

Mennyi ideig tart még a felfordulás, mikor tudnak teljes gőzzel elkezdeni dolgozni?

Nincsen fennakadás a működésben. A cégcsoport nyolcvan százalékát nem érinti a költözködés. A megyei napilapok szerkesztőségeinek többsége a régiókban van. A nyomdaváltás lezajlott október elején, a megyei lapok főszerkesztőinek legnagyobb megelégedésre. Azt mondták, hogy annyira szépek lettek az újságok, hogy ezt kommunikálni kellene. Két hónap volt a felkészülésre, és ezek szerint sikerült.

A nyomdaváltás nem okozott többletköltséget szállítás, logisztika terén?
Valamivel még olcsóbb is. Eddig Kecskemétről szállították a lapokat, most Budapestről mennek. Egyszerűen központibb helyen vagyunk, az úthálózat nekünk kedvez.

Mit gondol miért húzódott ennyi ideig a folyamat?
Egyértelmű a versenyjogi problémák. Mindenki azt gondolja, hogy a Népszabadság volt a problémás. Ha valaki elolvassa a 2010-es médiahatósági állásfoglalást, illetve volt a versenyhivatalnak is van egy állásfoglalása, ezekben a Népszabadság nem szerepelt akadályként. Alapvetően a megyei lapok és a Blikk azonos tulajdonosi körével volt a probléma.

Mi az, amit a volt Ringer által elvitt portfolióból legjobban sajnál?
Maradéktalanul elégedett vagyok a mostani portfólióval. A Viena Capital Partners végig ragaszkodott ahhoz, hogy egy önmagában is életképes céget vegyen át és ez a mostani termékkörrel maximálisan megvalósult. Eleve az egész egyezkedésnek az volt a lényege, hogy mindkét fél jól járjon. A Ringier-ből alapvetően csak a Blikk és a hozzá kapcsolódó márkák kerültek ki, de például a női lapok szerkesztősége nem cserélődött ki, mert jött a helyére a Fanny, a Lakáskultúra, a Mindmegette.hu és az Astronet. Az első lépések már láthatóak is, a Fanny-t már megújította a csapat, jelentős példányszám emelkedést várunk az új koncepciótól. A megyei lapok önmagukban is nagyon értékes médiamárkák, emellett a Világgazdaság és a Manager magazin is nagyon fontos egységet képeznek, az Autó-motor pedig remekül illeszkedik a Nemzeti Sport férfi célcsoportjához. Csupa erős médiamárka, nem panaszkodhatok.

A mostani portfólió pénztermelő képessége megegyezik a korábbi Ringier-csomaggal?
Nagyjából igen. A megyei lapok hasonló bevételi eredményt produkálnak, mint amit a Blikk tudott és ne feledkezzünk meg a nyomdáról, ami nemcsak a saját lapokat nyomtatja, itt készül a Népszabadság mellett a Magyar Nemzet és a Metropol, mi nyomtatjuka Spar heti ajánlóújságját és számos egyéb kiadványt. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a Blikken kívül nagyon fontos bevételi forrásunk a Nemzeti Sport, ami az egyik legkomolyabb sikersztorink az elmúlt években, mindegyik platformon piacvezető.

A sajtótájékoztatón azt mondta minden egységnek önmagában meg kell állnia a lábán. Mi a helyzet a Népszabadsággal?
A Népszabadság esetében is így lesz. 2010-ben, amikor a Népszabadság vezérigazgatója lettem, 1.3 milliárdos veszteséggel vettem át a vállalatot. Az idei évben mínusz 300 millió körül leszünk. Ha konszolidáltan nézem, akkor nem jelentős az a veszteség, amit a Népszabadság termel. Ráadásul a lapnál olyan folyamatok indultak el most, Murányi Marcell főszerkesztővé választása óta, ami kifejezetten előremutató.

Mi a kiadó elvárása Murányi Marcelltől?
Csináljon egy jó újságot. Mindig ez az elvárás.

Kell, hogy legyen konkrétabb terv.
A lapot úgy el kell megcsinálni, hogy az olvasóréteg, amely Magyarország vezető közéleti és gazdasági elitje, találja meg benne azt, ami őt érdekli. A Népszabadság az elmúlt sok évben nem a piac szabályai szerint működött. Ez alatt azt értem, hogy nagyon hangzatos, időnként akadémikus anyagok voltak benne, amelyek nem feltétlenül találkoztak az olvasói igényekkel. Sokan attól tartottak, hogy Murányi Marcell majd bulváros irányba viszi a lapot. Az azóta eltelt idő bizonyítja, hogy ez a félelem alaptalan volt. Egyértelműen látszik, hogy az oldalak szerkezete szebb lett, könnyebben kezd bele az ember egy cikkbe. A változó olvasói szokásokhoz igazodni kell.

Miből jön össze a Népszabadság vesztesége?
Egyrészt a szerkesztőség volt drága, bár ez az utóbbi egy-két évben azért folyamatosan változott. Azt kell látni, hogy a Népszabadságnál elmaradtak azok a racionalizálási lépések, amelyek a magyar médiapiac jelentős részén a kétezres évek közepén legkésőbb lezajlottak. Mostanra már - ha konszolidáltan nézzük - nem jelentősek a veszteségek, így ezeket nem lesz nehéz pozitívra fordítani. Szerencsére még éppen időben, a 24. órában léptünk. A Szabad Sajtó Alapítványnak ezúton is szeretném megköszönni, hogy üzleti szempontból maximálisan előremutatóan, támogatták a lap új irányba terelését.

Szintén a sajtótájékoztatón hangzott el, hogy az online tartalom területén fejlesztések várhatóak? Miről van szó pontosan?
Nagyon erős médiamárkáink vannak, ezeknek a márkáknak az online lábai, nem minden esetben piacvezetők. Arra kell törekednünk, hogy azok legyenek. A másik a nem kizárólag tartalmi alapú digitális fejlesztések, amelyek irányába korábban is nyitottunk, ilyen volt például a jegyértékesítés. Hasonló lépések a jövőben is várhatóak.

A Mediaworks a vásárlásban vagy a saját fejlesztésben hisz?
Amelyik megoldás jobban megéri. Abban nem vagyok biztos, hogy egy aktuálisan masszívan sikeres, ezért sokszoros áron eladó online médiaterméket megéri megvenni. Vannak az online értékesítésnek, az e-kereskedelemnek olyan területei, ahol sokkal költséghatékonyabb módon lehet üzleti sikert elérni.

Egy újabb Hiper.hu?
A Hiper.hu-ban a korábbi Ringer nem volt tulajdonos, vásárlási opciónk volt, illetve médiafelületekkel vettünk részt az üzletben. A Hiper.hu-ban többféle érdekelt volt, más-más motivációval, ennek köszönhetően nem lett belőle hosszabb távon működő vállalkozás.

Miért és hogyan éri meg tartalomfejlesztésre költeni?
Egy médiavállalatnak a legfontosabb értéke a tartalom. Nem véletlenül lett a cég nevének fontos kiegészítője, a “the content first” mondat. Ha egy médiacég a bevételeinek egy jelentős részét a tartalmak értékesítéséből szerzi, akkor annak a tartalomnak olyannak kell lennie, ami értékesíthető. Ráadásul a hirdetők is pontosan tudják, hogy értékes tartalom mellett jobb hirdetni.

Az online tartalompiacon van még hely?
Több területen is vannak lehetőségek. A következő egy év arról fog szólni, hogy nyomtatott területen és online is tartalmi innovációkkal állunk elő. Csak egy példa. A magazinpiac korábban kétosztatú volt: glossy és olcsóbb heti, főként női tartalmak. Most már háromosztatú, van középső és van felső szegmens is. Ez Nyugat Európában már most is így van, és előbb-utóbb a hazai piacon is megjelenhet. Az online fronton jelenleg kétféle út van, vannak a nagy tömegportálok és vannak a specialisták, a szűkebb közönségnek szóló tartalmak. Ezek éppen annyira jól megélnek, ha vannak olyan márkák, amelyek elég erősen tudják terelni a forgalmat, nekünk pedig vannak ilyen márkáink.

Milyen lesz Mediaworks 2015-es éve?
Nagyjából havonta fogunk előállni valami újdonsággal. Szépen fokozatosan megvalósítjuk azokat a terveket, amiket az elmúlt időszakban, az átalakulás miatt nem tudtunk megvalósítani. Izgalmas lesz.

A reklámadó nem zavar be?
A bevételeink jelentős része az értékesítésből jön. A reklámadó igazán a nagy kereskedelmi csatornáknak, azon belül is elsősorban az RTL Klubnak fáj. Az elmúlt években megtanultuk egyébként, hogy hosszútávon az ilyen forgalmi típusú adók átalakulhatnak, idomulva egy-egy iparág sajátosságaihoz. Most ez így egy kicsit vad. Ugyanakkor - és talán ez a legfontosabb - a média piacán és különösen a hagyományos médiavállalatoknál legyen az nyomtatott kiadványokkal vagy hagyományos televíziózással is foglalkozó cégeknél ugyanúgy érvényesek Darwin meglátásai mint bárhol máshol az evolúció során. Tizenhat év alatt Magyarországon kívűl két másik nem kevésbé kalandos országban (Szerbiában és Ukrajnában) építettem médiavállalatokat. A gazdasági, politikai, szabályzási környezet természetesen folyamatosan változik. Meg kell tudni érteni a folyamatokat, a miérteket és a hogyanokat és oly módon kell felépíteni egy médiavállalatot, hogy az a nagyon nehéz viszonyokhoz is sikeresen alkalamazkodni tudjon. Az elmúlt 16 médiás évemből 15 gyakorlatilag erről szólt. Azt gondolom, hogy a rugalmasság és az innovációs képesség az, ami a siker záloga.

Az interjú mellett használt fotókat Mihók Attilával 2011-ben készített interjúnkkor készített képeket használtuk.